Grafománia http://ozvegyeknek.blogger.hu Az írás valahogy mindig megtalált. Ez jelentette számomra azt a bizonyos "kályhát", ahonnan elindultam... hu Különös ismertetőjelek http://ozvegyeknek.blogger.hu/2018/11/12/kulonos-ismertetojelek A piti tolvajoktól a profi gengszterekig hódít a tetoválás, amelyről tudni kell, hogy képírásos hieroglifa, az írást helyettesíti, és mindennél többet elárul viselőjéről - írta másfél évszázada Cesare Lombroso. Az olasz kriminálantropológus ezen állítása helytálló, nem úgy, mint a „született bűnöző” teóriája, vagy az a feltételezése, hogy a tetoválás és a bűnözés között összefüggés lehet. Elméletét cáfolták, és semmilyen direkt kapcsolat nincs, nem is volt a kettő között. Az sem igaz, hogy barbár szokás lenne, hiszen több ezeréves múmiákon is találtak bőrrajzokat.

Endrődy Géza csendőr főhadnagy az 1897-ben kiadott A bűnügyi nyomozás kézikönyvében jól összefoglalja a különféle foglalkozások, társadalmi csoportok kedvelt „tätovirozását": A legtöbben megelégednek nevük kezdőbetűivel, esetleg az évszámmal, szeretőik nevével, vagy mesterségük képletes feltüntetésével. A katonák keresztbe fektetett kardot, a tüzérek ágyút, a matrózok horgonyt, a bányászok kalapácsot, a mászárosok egymást keresztező taglót viselnek. A keményfiúk testét akasztófa, esetleg álkulcsok, frivol képek díszítik.

A tetoválás manapság reneszánszát éli. Van, aki a magára varratott motívumok révén akar félelmetesnek, vagánynak, különcnek vagy éppen szexisnek stb. tűnni. A jellegzetes börtöntetkók funkciója azonban összetett, és nem a test díszítése az elsődleges szempont. Vannak a börtöncellában, primitív technikával fabrikált karcok és olyanok is, amelyek szabadulás után, elit szalonokban művészi kivitelben készültek. Mindegyik üzenetet hordoz. Viselője ezzel is jelzi, kivonult a társadalomból, az alvilág tagja. A hírhedt maffiózók között vannak olyan csoportok, amelyek az általuk használt jelképek „jogtalan” viselését, akár halállal is büntethetik.

A tetoválás a kriminalisztikai azonosítás eszköze is lehet. Dr. Ibolya Tibor erről szóló tanulmányában érdekességként megemlítette, hogy a tetováltak táborát gyarapította  a híres történelmi személyiségek közül pl. gróf Széchenyi István, aki szerelmének nevét és egy kis szívecskét viselt a bal karján, vagy Ferenc József császár tragikus sorsú felesége, Erzsébet királyné (Sissi) és szintén tragikus véget ért fiúk Rudolf trónörökös, de említi Horthy Miklós kormányzót is, aki fiatal  tengerésztisztként (állítólag már nem szomjas állapotban) tetováltatta magát egy hajóútja során.

A különös ismertető jegyek/jelek, mint egyebek között a tetoválás, alkalmas élők és holtak személyazonosítására. Az ismeretlen halottakat olykor elhagyott helyeken, romos épületek mélyén, erdők, parkok bokrai között találják meg. Ha nincsenek okmányaik, egyedül a testük árulkodik életük és haláluk körülményeiről. Gyulát – nevezzük így – egy verőfényes tavaszi napon találták holtan Csepelen, a Gyártelep mögötti elhagyott szivattyúházban. A rosszul táplált, feltehetően alkoholista hajléktalan 70-75 éves lehetett. A férfi érezhette, hogy így fogja végezni, mert mindazt, amit fontosnak tartott közölni magáról és a világról, a testére tetováltatta. Súlyos titkokat vitt a sírba, erről árulkodott a „Bűn az élet” felirat a vállán. Mellkasán félelmetes oroszlán hirdette bátorságát; hasán a térdelő női alak arra utalt, hogy Gyula valaha nagy huncut lehetett, imádta a szépasszonyokat. Elvira akkora benyomást gyakorolt rá, hogy nevét, bal kézfején örökíttette meg. Igaz szerelme, Aranka a bal alkarján egy nyíllal áttört szív alatt kapott helyet. A férfi tudta, mi vár rá, hátára nyitott koporsót varratot, alá a felirat:„Ide kerülsz, Gyula!”

A rendőrség időnként a lakosság segítségét kéri ismeretlen halottak azonosításához.  A velük kapcsolatos iratok  két évtizedig  nem selejtezhetők, de főként bűnügyeknél jóval tovább tárolják az aktákat és a mintákat. Szigorú törvényi előírások betartásával végzik ezt a munkát. Az ismertetőjegyek, tetoválások feltérképezése, megörökítése, dokumentálása nem egyszerű feladat. Ellenőrzik azt is, hogy az ismeretlen elhunytak nem szerepelnek-e az eltűntként körözött személyek listáján. Tapasztalatok szerint minél több idő telik el a megtalálás után, annál kisebb az esélye, hogy legalább a nevét megtudják az elhunytnak. (A képek illusztrációk.)

]]>
Mon, 12 Nov 2018 10:27:53 +0100 153438_101278
Szenvedélyük a betű http://ozvegyeknek.blogger.hu/2018/11/06/szenvedelyuk-a-betu A könyvelőknek talán ismerős Fra Luca Pacioli neve. A reneszánsz korban élt itáliai matematikust, ferences szerzetest a "könyvelés atyja"-ként tartják számon. Egy grafomániást azonban az első könyvviteli leírásnál jobban érdekel, mivel járult hozzá a könyvművészet fejlődéséhez.  "Az isteni aránya" c. műve  az aranymetszés szabályait taglalja, ábráit  Leonardo da Vinci készítette abban az időben, amikor matematika leckéket vett a "mestertől". A könyvnyomtatás hőskoráról beszélünk. Lukács fráter a festményen éppen egy geometrikai alakzatot rajzol, mögötte állítólag Albrecht Dürer látható. (A portrét Jacopo De Barbari festette.)  A magyar származású német festő és grafikus kortársa Paciolinak, bár néhány évtizeddel fiatalabb volt nála. Őt is szenvedélyesen érdekelték az arányelméleti és geometrikai kutatások. A 15-16. században készített betűk képe arra emlékeztet, mintha tollal vagy ecsettel rajzolták volna, utánozzák a kézírás ritmusát, dinamikáját. Dürer betűit a gótikus és az antikva típusok uralják.

A kézifestésű miniatúrákat az olcsóbb fametszetű képekkel helyettesítették, ezért nagy szükség volt kíváló illusztrátorokra. Így fedezték fel a reformáció korának utolsó nagy festője, Hans Holbein tehetségét. A bázeli nyomdák és könyvkiadók adták számára az első megbízásokat. 1524-ben használták fel először a Haláltánc-sorozat ábécéjét, amelyben megragadható allegorikus világszemlélete.

Antonio Basoli (1774-1848) olasz festő, belsőépítész  egy időben színházi díszlet-, illetve látványtervezőként kereste kenyerét, későbbi munkáinál sem spórol a díszítőelemekkel. Egzotikus témájú, romantikus vásznai lenyűgőző képzelőerőről és a régészet iránti érdeklődésről tanúskodnak. 1839-ben Bolognában fantasztikus litográfiai sorozatot tett közzé az Alfabeto Pittorico néven, amely 26 betűs archeológikus ábécé, képi gondolatokba sűrítve. Valamennyi betű letűnt korokat idéz. A képen látható "G" egy hajót ábrázol, amelynek főárboca megdőlt, különféle állatok, pl. nyúl, kakas, vízimadár díszitik. Fedélzetén, ha nem tévedek, római katonák, az evezőknél rabszolgák láthatók.

A zseniális alkotók az ábécé betűivel nem csupán a szövegbe zárt világ olvasásának alapelemeire tanítanak meg bennünket, hanem a világ rejtett jelentésének megértésére is.

Könyvművészeten a megtervezéshez szükséges elemek (betű, tipográfia, címoldal, díszítés, illusztráció...) egységes kialakítását értjük. Komoly grafikai és olvashatósági feltételeknek kell megfelelniük a betűterveknek. Az egyféle típusba tartozó betűket, számjegyeket és írásjeleket úgy alkotják meg, hogy azonos grafikai stílusjegyeket hordozzanak, és ezzel együtt az összhatás is egységes legyen. A több száz éves betűtervezési módszerek idővel szembe kerültek a modern technológiával. A 20. századi grafika, tipográfia egyik kulcsfontosságú munkája a holland Wim Crouwel nevéhez fűződik.  A hatvanas években Crouwel a Bauhausos tervezési metódust választotta. A betű a korai digitális technológia kihívásaira született, kizárólag vertikális és horizontális vonalakból építkezett. A New Alphabet néhány karaktere teljesen ellentmond az olvashatóság és értelmezhetőség szabályrendszereinek, tervezője kísérletnek szánta. Így sokáig nem került be a világ digitalizált fontjai közé, de nem merült feledésbe, a 2011-ben megjelent a reprint kiadása sikert aratott.

]]>
Tue, 06 Nov 2018 17:00:26 +0100 153438_101275
Akinek semmi sem szent http://ozvegyeknek.blogger.hu/2018/10/28/akinek-semmi-sem-szent 2007-ben egy 18 éves lány elpanaszolta, hogy vér szerinti apja szexuálisan molesztálja, és rá akarja venni, hogy bájait az utcasarkon árulja. A lány és az édesanyja elmenekült otthonról, majd feljelentést tett. A két rettegő nő a rendőrségtől és a nyilvánosságtól remélt védelmet. (fotók: illusztrációk)

- Annak idején fülig szerelmes voltam a magas, jóképű fiúba, nem hallgattam azokra, akik óva intettek tőle – kesergett a volt feleség. Húsz évvel ezelőtt ismerkedtünk meg, már akkor is prostituáltakat futtatott. Terhes lettem és ő azt hajtogatta, hogy valamiből meg kell élni, börtönviselt emberként nem válogathat az állások közül. Azt hittem megváltozik, jó apa lesz. Az évek során hét gyermeket szültem neki, egyikükkel bölcsőhalál végzett.

- A házasságunk maga volt a pokol – tért rá a családi horror részletezésére az asszony. - A férjem kártyázott, nőzött, napokra eltűnt, és amikor hazajött oltári nagy balhékat csapott. Egyszer fém baseball ütővel vert agyba-főbe. Bekaszlizták, de két nap után kiengedték, mert azt hazudta, hogy az apám vert össze. Nem kímélte a gyerekeket sem, egyikük dadog, ha vele beszél. Kétségbeesésemben összevagdostam a karomat, annyira kilátástalannak éreztem a helyzetemet. Hiába fordultam hivatalos helyekre pl. a kerületi gyámügyre, mindenütt ismerték, nem mertek ujjat húzni vele. Gazdag ember, lefizette azokat, akikről úgy gondolta árthatnak neki. Minden gyerek nevére házat íratott, amiket kiad albérletbe. Váláskor kisemmizett, de azt sem bántam, csakhogy végre békén hagyjon. Arra kényszerített, hogy lemondjak a gyerekekről is, így hivatalosan ő a gyámjuk. A gyerekek hiánya rettenetesen megviselt, miattuk költöztem haza februárban is. A lányom ekkor árulta el, hogy az apja, mit művel vele. Feljelentést tettünk a rendőrségen, de félünk a bosszújától, ezért bujkálni kényszerülünk. A rendőrségnek azonban tudnia kell, ha velünk baj történne, hol keressék a bűnöst.

- Az apám egy 180 centi kigyúrt óriás, aki garázdaság, súlyos testi sértés miatt több évet ült börtönben – veszi át a szót a lány. A saját bőrömön tapasztaltam, hogy komolyan kell venni a fenyegetéseit. Így egyáltalán nem találtam viccesnek, amikor arra akart rávenni, hogy prostiként keressek pénzt, mert ha nem engedelmeskedem neki, agyonver, lóbőrbe varr, és elás az erdőben. Simán eltenne láb alól, legfeljebb a ló beszerzése jelentene számára némi gondot. Egy éve az anyám elköltözött otthonról. Elcsalt az egyik lakásunkra, bezárta az ajtót, és elkezdett fogdosni, csókolgatni. Mit csinálsz, meg vagy őrülve? – kérdeztem tőle, de lefogta a kezemet, megpróbált levetkőztetni. Dulakodtunk, mire lassacskán lehiggadt. Ezután mindenhová magával cipelt, az autóban többször a szoknyám alá nyúlt. Egyik reggel anyát elküldte a közértbe, én a szobámban aludtam, a testvéreim iskolában voltak. Apu feljött, kirántott az ágyból, levitt a nappaliba. Lefektetett, különféle ocsmányságokat művelt velem annak ellenére, hogy minden erőmmel tiltakoztam. A végén kijelentette: „köztünk minden megtörténhet, kivéve azt, hogy megdugjalak.” Ezzel nem nyugtatott meg.

Édesanyja azt szerette volna, ha a lánya úgy élhetne, mint a többi, hozzá hasonló fiatal. Az apa azonban a lány barátját is terrorizálta. Anya és lánya tisztában volt azzal, nehéz bizonyítani a molesztálásra vonatkozó állításokat. Ezért nem tudták, van-e értelme kockáztatniuk. Állítólag a férfi első házasságából származó felnőtt lánya azt állította, hogy az apa korábban őt is megkörnyékezte.

- Ha lenne pénzem útiköltségre, felkeresném a nagy becsületű öregeket, és romani kriszt kérnék – mondta titokzatosan az asszony. Szerinte ez az egyetlen törvény, amitől tart ez az elvetemült ember.

A romani krisz (cigány törvényszék) legújabb kori leírását a fiatalon elhunyt Loss Sándor (képen) tanulmányából ismerhetjük, aki 2001-ben terepkutatást végzett a délbékési oláh cigányoknál. Szakértőként, ötletadóként pedig közreműködött Bódis Kriszta Amari Kris (Romani Krisz) című díjnyertes dokumentum filmjének elkészítésében. A fórumot, amelyben többnyire idős, bölcs emberek vesznek részt, hatalmas tisztelet övezi a közösségen belül. A felek először megpróbálnak peren kívüli egyezséget (divano, svato) kötni gyakran az öregek tanácsa alapján. Ha ez nem sikerül, megszervezik a krist, melybe mindkét fél választ bírákat. Mindnyájan esküt tesznek (soláx) arra, hogy mindaddig nem esznek, nem isznak, amíg a döntés meg nem születik. Az ítélet végleges és megfellebbezhetetlen, végrehajtásáért az egész közösség felel. Mivel írott törvények nincsenek, a bírók igazságérzetükre és az íratlan szabályokra hagyatkoznak. Ha egy ügyben a kris döntött, akkor a közösség nem engedi, hogy az állami igazságszolgáltatás elé kerüljön, így elkerülik a kettős szankcionálást. Van anyagi és nem anyagi kártérítés, de nem létezik már a halálbüntetés, fizikai megtorlás vagy testcsonkítás.

]]>
Sun, 28 Oct 2018 19:57:51 +0100 153438_101273
Héja-nász http://ozvegyeknek.blogger.hu/2018/10/23/heja-nasz A hatgyermekes Á. Mihályné (+34) egy debreceni panelház nyolcadik emeleti lépcsőházi ablakából kidobta kétéves ikerfiait, majd utánuk ugrott. 2007 nyarán a debreceni kapitányságon találkoztam az apával és az egyik kislányával.

- Anyu leginkább akkor volt rosszkedvű, ha valamelyikünk betegeskedett – beszélt csöndesen Á. Fanni (14). – Aggódott értünk, például, amikor Misikét herecsavarodással megműtötték. Vidámnak akkor láttuk, amikor rendben mentek a dolgok. Vasárnap délután (július 1.) Fruzsi egyedült tért haza, azt hittem elszökött anyu mellől. Egyetlen szót sem tudott kinyögni. Nagy nehezen kihúztam belőle, mi történt. Nem hittem el, csak amikor megláttam a rendőröket.

(Fanni nem egy idegbeteg anya elhanyagolt gyermekének tűnt. Szolid, jól nevelt és okos, éppen olyan, akivel nagyon is sokat törődött az anyukája. Azóta is sokat gondolok rá és a testvéreire. Szívből remélem, hogy feldolgozták a lelki traumát, életükre nem vet sötét árnyat.)

- Bárhogy tépelődöm, nem tudom megfejteni a feleségem tettének okát, pedig 16 éves kora óta ismerem - jelentette ki Á. Mihály (35). – A feleségem kínzó fájdalmak közepette hozta világra az ikreket, szemtanúja voltam, mit élt át. Nem igaz, hogy Fruzsinának megkegyelmezett. Nem akarta őt bántani. A négyoldalas búcsúlevélből csak egyet tartottam meg, a többit elégettem. Állításai nagy részét cáfolom, amit igaznak tartottam, azt megtartottam.

(Szerettem volna megkérdezni tőle: a történtek után, milyen férjnek, milyen családapának tartja magát. Nem tettem, mert nincs jogom, hogy a felelősségét firtassam. A véleményemet akkor megtartottam magamnak, de ma is úgy gondolom, hat gyermeknek életet adni, tisztességesen felnevelni őket, mindkét szülő döntése és felelőssége akkor is, ha intézetben nevelkedtek. Már pedig a tragédia oka az lehetett, hogy az asszony lelkileg, idegileg összeroppant a teher súlya alatt. A búcsúlevélben nyilván ezt vetette a szemére, ami sértette a férj önérzetét, ezért a három lapot tűzbe hajította.)

- A halála előtt néhány órával összefutottam az unokatestvérem feleségével, Ágnessel az utcán – mondta a három gyermekes H.-né Ág Erika, aki még túl sem jutott az első sokkon. A babakocsiban tolta az ikreket és vele volt az egyik kislány is. Láttam rajta, hogy zaklatott. Az okát firtatva elárulta, hogy Misi két hete elköltözött otthonról. Nem csoda, hogy kiborult, magára maradt hat gyerekkel. Egyik ismerőséhez sietett a Derék utcai „gyivis” házba, amin meglepődtem. Mi is ott lakunk, és azelőtt ott éltek, mint a legtöbben, akik intézetben nevelkedtek. A mostohagyerekkor, a szegénység vagy a féltékenység nem ok arra, hogy valaki megölje a gyermekeit. Szinte biztos vagyok benne, hogy Ági kiválasztotta a helyet.

Délután hirtelen hangzavar támadt a folyosón – veszi át a szót Erika férje. Leszaladtam az első emeletre és egyenesen a bejárat fölötti előtetőre láttam. Földbe gyökerezett a lábam az elém táruló látványtól. Mindent csupa vér borított. Ágnes rázuhant Misire és Danira. Kidobta az egyiket, a kifelé nyíló fémkeretes ablakok súlyos sebeket ejtettek a kis testen. Aztán karján a másik csöppséggel, azonnal utána ugrott. Így történhetett.

Öt gyerekem van és nincs munkám, de mindig találunk egérutat – jegyzi meg Robi a hetedikről. Az elmúlt években itt ketten követtek el öngyilkosságot, de egyik sem azért, mert nyomorgott. A szomszéd lány összekapott valakivel, beivott és kiugrott a lakása ablakából, a hatodikon pedig egy drogos fiú vetett véget az életének. Ha valaki így áll bosszút a férje hűtlenségén, az beteg – teszi hozzá Robi felesége, karjában az öthónapos Ricardóval.

Néhány másodperccel előttünk érkezett a mentő a Derék u. 22. sz. alatti helyszínre – mondta a Debreceni Rendőrkapitányság járőrvezetője. Kollégámmal felmásztunk a három méter magas előtetőre. Az anya már nem élt, testét arrébb kellett húzni, hogy az orvosok hozzáférhessenek a gyerekekhez. Segédkeztünk az újra élesztésüknél, sajnos az orvosok em tudták megmenteni őket. Közben a kiérkező kollégák a 8.-on megtalálták a kislányt, aki visszaérkezett a boltból, ahová az édesanyja elküldte.

A forrónyomos csoport alapos adatgyűjtést folytatott a helyszínen. Megállapították, hogy az asszony már délután 5 óra tájban ott volt a lépcsőházban. Többen látták őt a három gyerekkel. A helyszíni szemlén a zsebében megtalálták a búcsúlevelet, amelyben megmagyarázza tettének okait. Ebben kifejtette, hogy kilátástalannak látja a helyzetét, mert a család anyagilag ellehetetlenült, a házasságuk zsákutcába jutott. Azt szerette volna, ha az apa magával viszi a két nagyobbik gyereket. Á. M.-né ellen több emberen, 14. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés miatt rendeltek el nyomozást. Az elkövető halála miatt később az eljárást megszüntették.

]]>
Tue, 23 Oct 2018 20:09:29 +0200 153438_101270
A legendás bíró halála http://ozvegyeknek.blogger.hu/2018/10/12/a-legendas-biro-halala A sors különös fintora, hogy a 75 éves Pálinkás György büntetőbíró 2004-ben nem természetes halállal hunyt el.  A Legfőbb Ügyészség akkori szóvivője szerint halálos ítéleteinek megalapozottságát a szakma, a jogtörténet soha nem kérdőjelezte meg.

A legutolsó halálos ítéletet 1988-ban hozták, de az nem Pálinkás bíró nevéhez fűződik. Csaknem fél évszázadot munkálkodott az igazságszolgáltatásban, politikai ügyekben azonban sohasem ítélkezett. Karrierje csúcspontját a Legfelsőbb Bíróság tanácselnökeként érte el. Rendkívül szigorú bíró hírében állt. Pályatársai a „jogalkalmazás művészének” tartották. Tanítványai rajongtak érte. A rabok között is akadt tisztelője, és olyan, aki kegyetlennek hitte. Tiszta lelkiismerettel vallotta, hogy sohasem élt vissza a döntésjogával. A halálbüntetést nem érzelmi, hanem értelmi kérdésként kezelte. Életre szóló, megrázó élménye volt, amikor ’57-ben fogalmazóként végig kellett néznie hat fiatalember fölakasztását. Nem hitt az életfogytig tartó szabadságvesztés humánus voltában. Hangoztatta, hogy a rabnak ilyenkor nincs vesztenivalója. Richter Richárd (1. kép jobbra) esetét hozta fel, aki a börtönben késeket készített. Megölt három fegyőrt és rabtársai fékezték meg. Utalt arra a rendőrgyilkosra, aki korábban 18 évet ült börtönben és az utolsó szó jogán elfogadta a rá mért büntetést. Soós Lajos (2. kép jobbra) bevallotta, négy embert ölt meg, társaival levágták a rendőr fejét, majd megszerezték a géppisztolyát. Nemcsak ő, a másodrendű vádlott is bitófán végezte.

A néhai bíró özvegye 2006-ban otthonában fogadott:

- Krúdy világa közel állt hozzá. Abban is, hogy imádta a finom falatokat - kezdte az elején Réka asszony.  Naponta főztem, de alkalmanként vendéglőbe jártunk. 2004. febr. 28-án, szombaton családi körben ünnepeltünk. Törzsvendégek voltunk abban az óbudai étteremben, ahol csülköt ettünk, én csak csipegettem.   Másnap reggel panaszkodott, hogy szemernyit sem aludt. Este felhívta a doktort. Megijesztett, mert ha tehette valamennyit messze elkerülte. Hétfőn megfordult a fejemben, hogy otthon maradok mellette. Úgy tűnt jobban van, mert krimit olvasgatott. Beugrott hozzá az egyik orvos ismerősünk és azt tanácsolta, igyon minél több kalciumos narancslevet. Helyette szódavizet kortyolgatott. Az orvos délután visszajött, és kihívta a mentőket. A kórházban infúziót kapott, azt hittük két nap múlva túl lesz az egészen. Sajnos, nem így történt.

Réka asszony férje halála után kisebb lakásba költözött. Férjének csupán néhány szeretett holmiját vitte magával. A bambusz szék, a könyvek, az ezüst nyelű bot – elárvultan hever. Itt az órája, ami egy évvel a halála után állt meg. Az unokái rajongásig szerették. A falon gyermekrajz bekeretezve. Középen daliás férfi, „apó” körül sok-sok ember, az egyik éppen fotózza. Ott hever a polcon az utolsó Multifilter, amit már nem szívott el. A dobozában két öngyújtó, hátha kifogy az egyikből a gáz. Réka asszony arca akár a tavaszi ég, egyszer borús, másszor derűs, amilyenek a feltoluló emlékek. Közben finoman kitessékel egy, az ablakon betévedt pávaszemes lepkét.

- Büszke ember volt, aki nem félt a haláltól, de rettegett attól, hogy a betegség kiszolgáltatottá teszi. Átnéztük az íróasztalát. Találtunk benne néhány, nehezen olvasható,  kézzel írt lapot. Legszívesebben megmutattuk volna a gépírónőjének. Évike volt az egyetlen, aki kisilabizálta az írását. A költő olvasott a gondolataiban. „Uram, ki annyi kínt megélt. Könyörgök, nem az életért. A szép halált add meg nekem, váratlan jöjjön, hirtelen, mint bódult álom alkonyat, estébe hulló arcomat, ne szántsa kín, emlékezés, mely ismeretlen éjbe vész. Ne legyek senkinek teher, minden szánalom földre ver. Emelt fővel napsugarát szívjam magamba. Ezer ágkarommal nyújtózzak tovább, állva halljak meg, mint a fák!” – Pontosan így halt meg! – fejezte be az özvegy.

(A lapokba pillantva megakadt a szemem az egyik aforizmán: "Isten nélkül a lelkiismeret rettentő dolog, egészen az erkölcstelenségig tévedhet el." Mélyen foglalkoztatták az erkölcsi és bölcseleti kérdések.)

Humanistának nevezte Pálinkás Györgyöt az egykori tanítvány, Borbély Zoltán.

- Nem strigulázott, azt nézte, hogy adott ügyben indokolt-e a legsúlyosabb büntetés. Azonosulni tudott a sértettel. Jóvátehetetlen döntést nem hozott, ha kétely merült fel a vádlott bűnösségét illetően, felmentette. Az emberek igazságérzete és az ő ítéletei közel álltak egymáshoz. Az igazságszolgáltatástól elvárták, hogy a törvény teljes szigorával sújtson le a bestiális gyilkosokra. Az olyanokra, mint amilyen Miskei Imre volt. A férfi megerőszakolta a 8 éves kislányt, téglával szétverte a fejét, majd a holttestét a Dunába dobta. A táskája alapján búvárok találták meg. Másra akarta terelni a gyanút, de a cigarettáján maradt nyál alapján, amelyet a szörnyű tette helyén hagyott, azonosították. Pálinkás bíró halálos ítéleteinek megalapozottságát a szakma, a jogtörténet soha nem kérdőjelezte meg – nyilatkozta a Legfőbb Ügyészség akkori szóvivője.

Két és fél év után került a vádemelési javaslat az ügyészségre. Mi tartott ilyen sokáig? - kérdeztem Fülöp Valter alezredest, a BRFK bűnügyi főosztályának helyettes vezetőjét: A toxikológiai vizsgálat 2004. júniusában készült el, amelyben kimutatták a clostridium perfringens baktériumot. Ez a csont közelében telepedik meg, és ha a húst nem megfelelően kezelik, elkezd szaporodni, és toxint termel.

Ismeretes, hogy évente száznál több hasonló megbetegedést regisztrálnak. Általában enyhe lefolyású, sokan orvoshoz sem fordulnak. A más betegségben is szenvedő, a kiszáradás jeleit mutató, idős, legyengült szervezet számára azonban végzetes lehet.

- 2005 májusában kaptuk meg a végleges igazságügyi orvos szakértői véleményt. A mérgezéses tünetek felvetették a büntetőjogi felelősséget. Az államigazgatási vizsgálatból büntetőeljárás lett, amely ismeretlen tettes ellen indult halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt. Ennek büntetési tétele egytől öt év. A rendkívüli haláleseti osztályról ekkor került hozzánk az ügy. Ezt követően a konyhatechnológiát jóváhagyó üzletvezető vagy a személyzet felelősségét firtattuk, akik az előfőzést, majd a hűtést végezték. Közben vizsgálódott az ÁNTSZ is. Vártunk a munkaügyi szakértő véleményére is, amely nemrégiben készült el. Eszerint a vendéglőben felmerült hiányosságokért a munkáltató felel, aki azonos az üzemeltetővel. Vele szemben megalapozott a gyanú – tette hozzá Fülöp Valter. (Sajnos, már ő sincs az élők sorában, fiatalon, karrierje csúcsán vesztettük el 2014-ben az akkor már dandártábornokot, rendőrségi főtanácsost, Zala megye rendőrfőkapitányát.)

]]>
Fri, 12 Oct 2018 20:13:28 +0200 153438_101267
Kihallgatás és a rendőri brutalitás http://ozvegyeknek.blogger.hu/2018/10/06/kihallgatas-es-a-rendori-brutalitas A történelemben bőven találunk példát arra, hogy különböző korokban hogyan éltek a megfélemlítés eszközeivel a vallomások kicsikarására. A korbács lehetett az első kínzó- és kényszerítő eszköz, amely a Krisztus előtti időkig nyúlik vissza. Az ókori római jog sok eleme és általános elve a mai jogrendszerre is kihat, a sötét középkor évszázadaiban    azonban feledésbe merült. Ebben az időszakban a kínzóeszközök egész arzenálját vetették be a „bűnösök” szóra bírására. A tortúra fokozatait a halálraítéltekkel szemben alkalmazták. A spanyolcsizma rettegett szerszám volt az inkvizíció idején. A tolvajnak levágták a kezét és nem számított, hogy nyereségvágyból vagy azért lopott, mert különben éhen halt volna.

Hosszú út vezetett a modern jogrendszerekig, ahol az igazság kiderítése, a valódi bűnösök elfogása,  felelősségre vonása; a bűnözés megelőzése, visszaszorítása a cél. Ennek ellenére napjainkban is hallani botrányos esetekről, amikor rendőrök fizikai erőszakkal, lelki terror hatása alatt bírják beismerő vallomásra a gyanúsítottat. Ha ez kiderül és bebizonyosodik, az állományból elbocsátják, és bíróság elé állítják.

A kriminalisztika a bűncselekmények felderítésének, a tényállás megállapításának, a bizonyítékok megszerzésének tudománya. Hét alapkérdéssel foglalkozik: Mi történt? Hol történt? Mikor? Hogyan? Ki tette? Kivel? Mivel? - ezek megválaszolására törekednek a nyomozóhatóságok. A kihallgatás a nyomozás része.

Ki az, akit kihallgatnak? Mit jelent, egyáltalán a kihallgatás, hol helyezkedik el a kriminalisztikában? A kihallgatásban érintett személyek: a tanú, a terhelt/gyanúsított és a sértett. Tehát bárki, bármikor kerülhet ilyen helyzetbe. Előfordul, hogy a kikérdezett személy helyzete informális, az eljárásban elfoglalt helyét a jog addig nem szabályozza, amíg tanúvá, vagy gyanúsítottá, sértetté nem válik. Onnan kezdve azonban a törvény jogokat biztosít számára, és kötelezettségek alanyává teszi. Erről tájékoztatni kell az illetőt.

A kihallgatás célja egyrészt, hogy megismerjék az álláspontját, emlékeit a megtörtént eseményekről. Másrészt, hogy a kihallgatás során megismert információk bizonyítékként felhasználhatóak legyenek. Ehhez azonban a kihallgatásoknak törvényes keretek között kell maradniuk. Elfogadhatatlan módszerek közé tartozik az ún. igazságszérum is. Az olyan vegyületek, mint  a meszkalin, szkopolamin, nátriumpentotál, feloldják a kihallgatott gátlását, ellenállását. Sokáig a vitatott módszerek közé tartozott a hazugságvizsgáló készülék, az ún. poligráf használata is. A vizsgálathoz beleegyező nyilatkozat szükséges. Az eredmény a bíróság előtt nem bizonyító erejű. Léteznek kihallgatási típushibák, úgy mint előítélet, elfogultság, gúnyos magatartást, ígérgetés... Ezek némelyike eljárási szabálysértést valósít meg, mások etikátlanok. A taktikai blöff viszont megengedett, amennyiben a bizonyítékot előzetesen más módon nem sikerülne beszerezniük a nyomozóknak. (Fotó: police.hu)

Annak idején nagy izgalommal készültem az egyik megyei főkapitányság életvédelmi alosztályának vezetőjével készült interjúra. Az alezredes nem tért ki az esetleges rendőri brutalitást firtató kérdések elől:

- Nem a vizsgálóktól kell félnie az adott bűncselekmény elkövetőjének, hanem az igazságszolgáltatástól. Jogállamban élünk, kényszerítő eszközöket nem használunk.

- Vallatólámpát sem?

- Réges-rég leselejtezték – mondta, közben az arcán halvány mosoly futott át. Részünkről a testi fenyítés, erőszak súlyos törvényszegésnek minősülne, amelynek leleplezésére, bizonyítására többféle kontroll működik. Nemcsak az egzisztenciánkat tennénk kockára, hanem azt is, hogy az elkövető megúszhatná a gyilkosságot, ha kiderülne, pofon vágtuk vagy megvertük.

- Milyen módszereket alkalmaznak a hazudozó vagy a kérdésekre nem válaszoló gyanúsítottakkal szemben?

- A nyomozó amolyan stratéga, aki lépésről lépésre megtervezi a felderítés menetét. Az adatgyűjtés sok türelmet, sziszifuszi munkát igényel. A vizsgálónak betéve kell tudnia a jogszabályokon kívül az akta tartalmát, a helyszíni és a szakértői vizsgálatok eredményeit, a tanúvallomásokat stb. Ezzel vértezi fel magát, enélkül nem venné észre az ellentmondásokat és nem tudná megcáfolni a hamis állításokat. A gyanúsított a választ természetesen megtagadhatja, de akkor egyben lemond arról a jogáról, hogy még a rendőrségi szakaszban tisztázza magát.

- Említene egy olyan gyilkossági ügyet, ahol a jól kidolgozott nyomozói taktika révén tárták fel a tényeket?

- Ócsán egy parkoló piros autóra bukkantak a favágók az erdőben. Poénkodtak, mi lenne, ha… a csomagtartóban hullát találnának. Kinyitották, hát tényleg ott feküdt a halott. A szemlén megállapítottuk, hogy a tettes borsot szórt szét, hogy a nyomkövető kutya ne fogjon szagot. Egy keskeny csapás azonban elvezetett B. Attila tanyájára. A férfi éppen égetett valamit. Azzal gyanúsítottuk, hogy brutális kegyetlenséggel megölte a nagymamáját. Tettének indítéka az lehetett, hogy a mama próbált dolgos embert faragni naplopó unokájából. Amikor ez nem sikerült, kilátásba helyezte, hogy visszaveszi az ajándékautót, majd amikor ez sem használt, megszakította vele a kapcsolatot. Az unokának ez nem tetszett. Megverte, megszúrta és kötéllel megfojtotta áldozatát. (Fotó illusztráció)

Alaposan felkészültünk a kihallgatásra. Számba vettük a bizonyítás szempontjából fontos kérdéseket és az összes szóba jöhető választ. Prognosztizáltuk az ő személyiségére és a védelem taktikájára leginkább jelllemző feleletet, és logikailag tovább építgettük a kérdéssort. Először beismerte, hogy bántalmazta az idős asszonyt, aztán visszavonta a vallomását, tagadott. A végére hagytuk annak közlését, hogy vérszennyeződést találtunk a ruháján, amit a bűncselekmény elkövetésekor viselt. Egy pillanatra kiesett a szerepéből és zavartan válaszolt: hozzáért a mamához, mert tudni akarta, meghalt-e. Innen már nem volt visszaút…Azért lett véres a pólója, mert az áldozatot a hátára emelte és úgy dobta be a csomagtartóba. Egyébként a bors zacskójának letépett csíkját is megtaláltuk a ruhája zsebében.

]]>
Sat, 06 Oct 2018 08:44:31 +0200 153438_101257
Bűnjeleket örökölt http://ozvegyeknek.blogger.hu/2018/09/29/bunjeleket-orokolt Annak idején kommandósok fogták el lakásán Farkas Tibort (+32), akit azzal gyanúsítottak, hogy tagja volt egy drogot fogyasztó-árusító bandának. Még javában folyt a büntetőügy tárgyalása, amikor a fiatalember autóbalesetben meghalt. Bátyja gyanúja szerint nem kapott mindent vissza testvére lefoglalt értékeiből. Kérte, járjak utána, igaz-e a feltételezése és ha igen, szeretne végre hozzájutni az örökségéhez. Őszintén szólva, nem azért vállaltam, hogy a feltehetően kábítószer eladásából származó pénzt kifizessék neki. A kérdés az volt, előfordulhat-e, hogy hatóság által lefoglalt értékek kézen-közön eltűnnek? 

A történet azzal kezdődött, hogy a Telefontanú vonalára érkezett egy bejelentés: "Európa legnagyobb kábítószer kereskedőjét lekapcsolhatják Pestlőrincen, fekete Mercijén teríti az anyagot."  Megadta az állítólagos drogbáró nevét, autója rendszámát. A rendőrség felgöngyölítette a hat főből álló hálózatot.

A "drogbáró" B. L.-t őrizetbe vették. Beismerte, rendszeresen fogyasztott extasyt, speedet, ketamint és kokaint, de mindvégig tagadta, hogy kábítószerrel kereskedett volna. Elfogásakor úgy nyilatkozott, hogy a nála talált viszonylag nagyobb mennyiségű kokaint meglepetésnek szánta saját szüli napjára, a ketamin pedig diszkós buliból maradt meg. A nyomozás elején titkosszolgálati módszereket is alkalmaztak, lehallgatták a férfi holdudvarában megforduló személyek telefonbeszélgetéseit. Később a kerületi bíróság nem tudott igazán mit kezdeni: a „rizs”, „kéne egy 45-ös”, „utána viszi a lecsót”, „pakolunk mellé naftalint” kifejezésekkel. Az egyik vádlott védekezésképpen kifejtette: a beszélgetések hölgyismerőseikről szóltak, azért virágnyelven, nehogy a nejük gyanút fogjon. Így hozták a beszélgető partnerek egymás tudomására, hogy használnak-e óvszert, hány éves a cicababa. A rizs pedig még véletlenül sem kábítószerrel kapcsolatos, táplálék-kiegészítő porba szórják, hogy tárolásnál felszívja a nedvességet. A házkutatásnál talált digitális mérleg meg azért kellett, mert tulajdonosa cukorbeteg és azon mérte a szénhidrátot. Az a kis kokainmaradvány úgy került a mérlegre, hogy a nyomozó megfogta a kábítószerrel szennyezett kesztyűjével – legalábbis ezzel védekezett az egyikük. Azt viszont a sem ő, sem a társai nem tagadhatták, hogy az elfogásukkor, illetve a házkutatások során a rendőrök drogokat találtak, amelyekről később megállapították: a kokainbázis mennyisége meghaladta a csekély mennyiség felső határát, de a jelentős mennyiség alsó határát nem érte el. Farkas Tibor ebbe a társaságba csöppent bele.

– Akkor már nem laktunk az édesanyámnál, ritkábban találkoztunk – mondta Farkas Csaba (a baloldali képen).– Ennek ellenére sejtettem, hogy nincs minden rendben körülötte. Tudtam, hogy a vesztébe rohan. Nemcsak a fivér jogán, hanem apánk helyett is, aki akkor már nem élt, próbáltam szép szóval hatni rá, majd kénytelen voltam keményebb eszközökhöz folyamodni, hiába. 2005. október 21-én a 4-es főúton, Ceglédbercelnél személygépkocsijuk átsodródott a szembe jövő sávba és egy román kamionnal ütközött. Tibi és a mellette ülő fiú a helyszínen életét vesztette. Nem sikerült megtudnom, hogy volt-e a szervezetében narkó. A szemtanúk szerint a járműközvetlenül a baleset előtt kacsázva haladt az úton. Ő vezetett, talán elszundított. (A tragédia helyszíne)

– Tibor 2003-as elfogásakor 400 ezer forint volt az övtáskájában, ami a jelek szerint valahol, valamikor szőrén-szálán eltűnt – tér a lényegre Farkas Csaba, majd azonnal hozzáteszi, hogy feltételezésére nincs bizonyíték. Elfogadnám, hogy ez a pénz sosem létezett, ha a lefoglalt tárgyak listáját megnézhettem volna. Abba azonban a mai napig nem engedtek betekintést.

Farkas Tibor egykori élettársa megerősítette, hogy több mint 400 ezer volt az övtáskában, bár ez sem bizonyít semmit. A lány is ott volt, amikor a férfit a kommandósok földre teperték.

A Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság 2006-ban hozott ítéletéből arra lehet következtetni, hogy a másodrendű vádlott visszakapta a korábban tőle lefoglalt 475 eurót, 995 dollárt, továbbá 390 ezer forintot. Farkas Tibor negyedrendű vádlottnál azonban semmilyen utalás sincs lefoglalt készpénzre. A bűnjeljegyzéken 52-55., 57-73. tételig felsorolt különböző tárgyak lefoglalását a bíróság megszüntette, és elrendelte kiadását az örökösnek, vagyis a testvérének.

Farkas Csaba 2007 márciusában levelet írt a büntetőügyet tárgyaló kerületi bíróság elnökének, akitől azt a választ kapta, hogy az eljárás megszüntető végzés és az ítélet egy-egy példányával, valamint az öröklést igazoló okirat bemutatásával a tárgyakat átveheti a BRFK Vizsgálati Főosztály Érték és Tárgyletétkezelésén. Amennyiben a fenti szerv intézkedést nem tesz, annak vezetőjénél, illetőleg a felügyeletet ellátó ügyésznél tehet panaszt.

– Telefonon érdeklődtem és azt a választ kaptam, hogy ez az osztály átalakult, ezért levelet írtam a BRFK Kiemelt Ügyek Osztálya I. alosztályvezetőjének. Trombitás Tiborné alezredes 2007 június végén arról tájékoztatott, hogy az ORFK NNYI Kábítószer Bűnözés Elleni Osztályon vegyem fel a kapcsolatot Jáger István hadnaggyal, aki a tárgyakat a jogerős bírósági végzés bemutatása ellenében kiadja majd - tette hozzá Csaba.

– Jáger hadnagy egy nejlonzacskóban valóban átadta nekem a lefoglalt tárgyakat, pontosabban két mobiltelefont, cd-lemezeket, telefonkártyákat, erről papírt is adott. Amikor a pénzre rákérdeztem, kitérő választ adott. Újabb levelet írtam a BRFK Kiemelt Ügyek Osztályára, ebben visszaigényeltem a lefoglalt készpénzt. Finoman utaltam arra, hogy az elhunyt után maradt tárgyakat átvettem ugyan, azonban a pénzt, valószínűleg adminisztrációs hiba miatt eddig nem kaptam meg. Kértem, hogy a bűnjeljegyzékbe betekinthessek, és arról másolatot kaphassak. Zsigmond Csaba százados, osztályvezető három soros válaszában arról tájékoztatott, hogy „a 136–XII-395/2002.-bü számú ügyben lefoglalt pénzösszeg a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatal letéti számlájára került befizetésre, ahonnan a bírósági végzés és ügyszám alapján kifizetik a jogosult, azaz az Ön részére”.

– Számomra a kör bezárult, hiszen ugyanoda küldtek, ahol a legelején a kérdezősködtem, de érdemi tájékoztatást nem kaptam – fejezte be a 40 éves biztonsági őr.

A kerületi bíróság egyébként B. L.-t bűnösnek találta egyebek között csekély mennyiségű kábítószer átadásával üzletszerűen elkövetett kábítószerrel való visszaélés vétségében és kétév börtönre ítélte. A másodrendű vádlott fél év felfüggesztett börtönbüntetést kapott. A többiek megúszták pénzbüntetéssel, vagy próbára bocsátással, az egyiküket pedig felmentette.

Utóirat: Az örökös engedélyével felvettem a kapcsolatot az elhunyt egykori ügyvédjével, Karasszon Dorottyával, aki megerősítette, hogy a házkutatás jegyzőkönyve szerint csaknem 400 ezer forintot, azonkívül különféle összegű és címletű valutát foglaltak le a BRFK kábítószerbűnözés elleni alosztályának munkatársai. Az ügyvédnő felajánlotta segítségét az örökösnek, hogy a bíróság letéti számlájáról végre hozzájuthasson a pénzéhez. Később egy közös ismerős tájékoztatott, hogy ez meg is történt.

]]>
Sat, 29 Sep 2018 20:17:52 +0200 153438_101255
Szívtelen nemzedék http://ozvegyeknek.blogger.hu/2018/09/27/szivtelen-nemzedek Örök dilemma, hogy a szívünkre, vagy inkább a józan eszünkre hallgassunk-e? Azok közé tartozom, akik hajlamosak az érzelmeikre hallgatni, holott ezerszer megtapasztaltam, a világ mozgatórugója a racionalitás. Meglepődve látom, az utóbbi években nő a kutatók érdeklődése az érzelmi intelligencia (EQ) iránt.

Száz év alatt 24 ponttal emelkedett az értelmi fejlettség mértékének átlagos mutatója (IQ). Ahogy nő a gyerekek IQ-ja úgy csökken az EQ-ja. A korábbi generációhoz képest a mai fiatalok érzelmileg labilisabbak, egyre magányosabbnak érzik magukat, depresszióra hajlamosak, rendetlenebbek, idegesebbek, és agresszívebbek. Így aztán egyre nő az elidegenedés, a drogfogyasztás, a bűnözés. Anélkül, hogy általánosítanék, nagy a veszélye annak, hogy a közömbös társadalomban felnő egy „szívtelen” nemzedék.

Az érzelmek jelentőségét munkahelyeken sem becsülhetjük le. Az egyre nagyobb és összetettebb feladatok elvégzéséhez megfelelő fizikai, idegi és lelki állóképesség kell. Ahogy karbantartjuk a testünket, úgy szükség van a lelkünk erősítésére, csak így juthatunk a teljes harmónia közelébe, amely fokozza a teljesítőképességet.

Az emberi arc az érzelmek egyik legfontosabb kifejezője. Egy érzelmileg intelligens ember pontosan leolvassa az arcról a hat (düh, undor, félelem, öröm, szomorúság, meglepődés) alapérzelmet. Ez ugyanis kulcsszerepet tölt be mások érzelmi állapotának és szándékának megértésében. Ha az érzelem felismerése téves, akkor félreértéshez vagy nem helyénvaló társas viselkedéshez vezethet.

Az érzelmi intelligencia nem azt jelenti, hogy képmutatóan kedvesek vagyunk másokhoz. Nem jelenti azt, hogy minden döntésnél csakis kizárólag az empátia, az együttérzés, segítőszándék dominál. Az EQ arról szól, hogyan irányítsuk a személyiségünket.

Az érett személyiség képes:

- a saját érzelmi állapotának felismerésére. Párhuzamot teremt az érzelmei, a gondolatai és a tettei között

- az érzelmei kontrollálására, és a kilengéseket a kívánatosabb irányba tolja

- tudatosan olyan érzelmi állapot elérésére, amely révén sikeresebb lehet munkában és magánéletben egyaránt

- mások érzéseinek olvasására, tiszteletben tartására, befolyásolására

- kielégítő társas kapcsolatok létrehozására és fenntartására

Ha valaki megkérdezné: mire jók azok a „nyálas” érzelmek? Emlékeztetném, a gondolkodás és érzelem kapcsolata az ókorig nyúlik vissza. A gondolkodók sokáig azt hitték, az érzelmek rontják a megismerés folyamatát és annak megbízhatóságát. Arisztotelész elsőként fogalmazta meg, az érzelmek kapcsolatban állnak a cselekvéssel. Később Darwin és mások írtak az érzelmek funkcióiról pl. olyan jelző és kommunikációs rendszert működtetnek, amely a faj, illetve az egyed túlélése szempontjából előnyös.

A magam nyelvére úgy fordítottam le a tudósok okoskodásait, az érzelmek segítenek abban, hogy eligazodjunk és megtaláljuk a helyünket a világban és jól érezzük magunkat a bőrünkben. (A képek Szász Endre alkotásai)

]]>
Thu, 27 Sep 2018 09:35:17 +0200 153438_101253
Csodálatos elme http://ozvegyeknek.blogger.hu/2018/09/24/csodalatos-elme Gyakran megesik, hogy egyetemisták összejönnek egy kis agysejt-pusztításra. Az viszont ritkán fordul elő, leginkább csak filmvásznon, hogy piálgatás közben egyiküknek zseniális ötlete támad. Az „Egy csodálatos elme” c. filmben a társaság egyik tagja megfigyeli, hogyan versengenek a többiek egy szőke bombázó kegyeiért. Ebből merítve megírja dolgozatát a versengés matematikájáról, amely pimaszul szembe megy Adam Smithnek, a közgazdaságtan atyjának a játékelméletről, 150 éve elfogadott kitételével. A tehetséges diák élete egycsapásra megváltozik, fényes jövő vár rá. A nagysikerű Oscar-díjas film a 2015-ben autóbalesetben elhunyt John Forbes Nash Nobel-díjas matematikus életéről szól.

Engem annak idején nem a sztori, vagy Russell Crowe színészi játéka ragadott meg, hanem amire a film címe is utal. Mi is történt ott és akkor abban a társaságban? John megfigyelt valamit, ami mindenki szeme láttára zajlott, de csakis az ő agyából pattant ki az isteni szikra, és hozott létre valami forradalmian újat. Ezt hívjuk kreativitásnak. Kitalálni, megoldani, létrehozni valamit, amit előzőleg még senki. Az alkotóerő, a találékonyság olyan képesség, amire mindig szükség volt és szükség lesz, amíg világ a világ. Már a fogalom meghatározása is sok fejtörést okozott, ahány tudós, annyiféle definíció.  Felfedezték a sokoldalúságát, hogy annyiféle kreativitás van, ahány féle emberi tevékenység; olyan sok szempontból vizsgálható, ahány féle aspektusa van az emberi természetnek (fizikai, pszichés, intellektuális, szociális, érzelmi…); s a kreativitás minden életkorban és minden kultúrában jelen van. Azt is tudják, hogy a kreativitáshoz az elmétől, a tudástól való szabadságra van szükség, nem véletlen, hogy a gyerekeknek óriási képzelőerejük van. Aztán ahogy haladunk a felnőtté válás felé, úgy nyesegetik szárnyainkat. Így lesz belőlünk többnyire begyöpösödött agyú, sémákban gondolkodó, unalmas felnőtt. Ám akad kivétel bőven. Itt van pl. a 16. században élt olasz festő, Giuseppe Arcimboldo. Rajta kívül kinek jutott volna eszébe egy-egy portrét gyümölcsök, virágok, állatok kavalkádjából ábrázolni?

Miért ne lehetne az emberiség javára kamatoztatni az elhunyt lángelmék tudását? Azt a sok-sok észt egyszerűen át kéne tölteni más valaki agyába. Ily módon nem vesztegetnénk éveket iskolapadban, hanem energiáinkat arra fordíthatnánk, hogy a kapott tudást tovább fejlesszük. Az elképzelés morbidnak tűnik, vagy mégsem? Amerikában ugyanis már megtették az első kis lépéseket. Összekötötték két ember agyát számítógépek és az internet segítségével: amikor az egyikük arra gondolt, hogy megmozdítja a jobb kezét, a másik megtette. Ez még ugyan messze van az észtöltögetéstől, de legyünk türelmesek, a tudomány rohamos tempóban fejlődik. Mindenesetre a kísérlet szigorúan titkos, mert ha a lusta diákok fülébe jut, azok bizony kivárnak.

De komolyan, valaki egyszer azt mondta, a képzelet fontosabb, mint a tudás, mert a tudás arra korlátozódik, amit most tudunk és értünk, de a képzelet átfogja az egész világot, és mindazt, amit majd egyszer megismerünk és megértünk. Kreativ emberek nélkül a jövő elképzelhetetlen.

]]>
Mon, 24 Sep 2018 17:46:08 +0200 153438_101252
Ahol a holtak tanítják az élőket http://ozvegyeknek.blogger.hu/2018/09/23/ahol-a-holtak-tanitjak-az-eloket Mai szemmel nézve igencsak bizarrnak tűnik, hogy a 16. században színházi előadásokat kreáltak a holttestek boncolásából. Tódult a közönség az anatómiai teátrumokba, ahol akár az egész család végig nézhette, mi történik az akasztófáról lekerült tetemekkel. A látványosságért fizetniük kellett. Akkoriban az emberek másként gondolkodtak az elmúlásról. A nagy járványok idején mindennap farkasszemet néztek a halállal, és vajmi keveset tudtak a betegségek okairól, az emberi test felépítéséről, működéséről.  A jó öreg kontinensen a holtakat hosszú évszázadokon át nem bolygatták. Az orvostudomány atyjaként számon tartott Hippokratész sem végzett egyetlen boncolást sem, sőt elítélte azt. A Kr.e. 300 körül, Alexandriában élt Herophilosz volt az első, aki tudatosan boncolt emberi testeket. A fenti képen a Leiden Egyetem anatómiai színháza látható a 17. század elején. (Forrás: Wikipédia)

A modern anatómia korszakát a 16. század közepétől, Vesalius munkásságától számítjuk Újra írta és rajzolta az emberi test anatómiáját. 1543-ban egy hírhedt bázeli bűnöző tetemét boncolta, nyilvánosság előtt. Sebészi segédlettel kiemelte a csontokat és összerakta. Ez a világ egyik legrégebbi anatómiai preparátuma, amely ma is látható. Vesalius fő műve a hétkötetes De humani corporis fabrica (Az emberi test felépítéséről), az illusztrációkat vélhetően Tiziano egyik tanítványa, a szintén németalföldi Jan Stephen van Calcar készítette.

Az anatómiai viaszszobrászat  Giulio Gaetano Zummo szicíliai abbé nevéhez fűződik. A baloldali viaszmodell azonban Clemente M. Susini (1754-1814) olasz szobrász remekműve.

A festőművészeket is megihlette annak tragikuma, amikor egy fiatal, valaha eleven hús-vér teremtést láttak a boncasztalon feküdni. Enrique Simonet spanyol festő "A szív anatómiája" című 1890-ben készült festményével nemzetközi hírnevet szerzett. (Fotó: Wikimedia Commons)

A különféle preparátumok, szervdemonstrátumok, különleges eljárások mind hozzájárultak az emberi test alaposabb,  egzaktabb megismeréséhez, szemléltető eszközként pedig oktatási célokat szolgáltak. A patológia, vagyis a kórbonctan szerteágazó tudományággá fejlődött, hozzá tartozik a kórszövettan és a citológia is. A boncolás azonban máig nem helyettesíthető. Az általa  nyerhető információk elemzése az egyetlen lehetséges ellenőrzés arra, helyes diagnózist állítottak-e föl az orvosok és helyes terápiát rendeltek-e hozzá. Ezért állt sok boncterem fölött a felirat: hic mortui decent vivos, vagyis itt a holtak tanítják az élőket.

]]>
Sun, 23 Sep 2018 19:03:16 +0200 153438_101251