Grafománia http://ozvegyeknek.blogger.hu Az írás valahogy mindig megtalált. Ez jelentette számomra azt a bizonyos "kályhát", ahonnan elindultam... hu Ötletek a múltból http://ozvegyeknek.blogger.hu/2018/05/18/mult-szazadi-talalmanyok A korszakalkotó zseniális találmányok megváltoztatták az életünket, ott vannak a mindennapjainkban. A mulatságos, meghökkentő, olykor bizarr kreálmányok némelyike sem merült feledésbe. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala adatbázisa igazi kincsesbánya.

Cs. Hódi Pál budapesti alkalmi munkás ötleteivel szinte megrohamozta a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságot. 1941-ben tíz fenomenális újítására kért szabadalmi oltalmat, köztük a fűthető lábbelire. Nem csoda, hisz télvíz idején majd lefagyott a lába. A leírás és a hozzá csatolt ábra szerint a cipő, ille. a csizma talprészébe helyezték a villamos vagy „lángzós” fűtőtestet, a lábat pedig azbeszt védte az égési sérülésektől. „A talpon és a sarkon kéményszerű nyílások vezetették ki a füstöt. A láng kicsapódását és a robbanásokat rézszita hárította el. (Fűthető ruházatokra manapság is van igény, 40 ezer forintért távirányítós zokni is kapható.)

A pocakos férfiak kedvéért találták fel a hózentrógert. Prototípusát egy barmeni gyáros 1896-ban mutatta be. A rá következő évben egy boroszlói kereskedő kidolgozta a hordággyá alakítható változatot. Igen praktikusnak tűnt betegápolók, tűzoltók, katonák számára. Az  erős, oldalsó szíjakon át két rúd (sétabot, vagy akár fegyver) „tolatik”, a beteget pedig a hevederre ültetik. A hózentróger megoldotta a gatyalecsúszás problematikáját, de a cipzáras slicc  sok galyibát okozott. Az anomáliák röviden így foglalhatók össze: szétnyílik, amikor nem kéne; nem nyílik ki, amikor kéne, a fogazat becsípi, amit nem kéne.  Nos, a biztonságosan és tökéletesen működő változat  kiagyalása a jövő géniuszaira vár.

Az urak a nadrágjukban hordják a marsallbotot, de mi a helyzet a hölgyekkel? A bunda bugyi a mai tangákhoz képest, elég durva találmány. Szelídebb változata az egészségi alsószoknya, amelyet Kremen Leonora zsolnai kertész-kisasszony szabadalmaztatott 1902-ben. A bélelt, zsákszerű alsóneműt pehelytollakkal töltötte meg, és mint a paplant steppelte, hogy a pihék ne csússzanak az aljába. Azoknak a ajánlotta, akiknek érzékeny a veséjük, vagy könnyen felfáznak. Akkoriban a gömbölyded formák voltak divatosak, ezért a nagy kuffer nem számított hátránynak.

Hajdanán a férfias megjelenéshez hozzátartozott a bajusz. Akinek nem nőtt szőr az orra alatt, az „kente, fente ő azt írral, kígyóhájjal, medvezsírral, ebkaporral, kutyatéjjel”, amint azt tudjuk Arany János verséből is. Némely bajusz formájához kevés volt az olló. A peckes, a felfelé kunkorodó bajuszhoz elengedhetetlen volt az éjszaka viselt bajuszkötő, amelynek madzagját a fülre akasztották. 1896. és 1922. között összesen huszonnégy újítást adtak be. Volt higiénikus, szétszedhető, kikapcsolható és cserélhető betétes is.  A hajhálónak nem volt ekkora keletje, miután a kackiás bajusz ritkán párosult dús hajkoronával.

A kopaszodást akarta megelőzni 1903-ban egy pesti doktor hajnövesztő hálósipkájával. A hajszesz receptjét is megadta. A glicerin, rezorcin és ginzeng vizes-alkoholos kivonatával be kellett dörzsölni a fejbőrt és éjszakára ráhúzni a vízálló csodasityakot. Az alkoholos gőzök vérbőséget okoztak a fejbőrben, ezáltal a rosszul táplált, kevés vérrel ellátott hajhagymák regenerálódtak és a haj idővel növekedni kezdett. A tinktúra állítólag a „csenevészes” szálakra is hatott, de az elhalt hajhagymákon nem segített.

A kerékpár igazán megmozgatta a feltalálók fantáziáját. Háromszáznál több találmányra nyújtottak be szabadalmat 1890 és 2016 között. Nekem a repülőbringánál is jobban tetszett a testsúllyal hajtott modell. Egy német kereskedő 1897-ben két nyerget szerkesztett az ülésvázra. Az egyik megterhelt állapotában lassan lefelé süllyedve, mozgását a hajtókerékre vitte át, miközben a másik üres ülés fölemelkedett. Tehát nem kellett lábbal erőlködve tekerni, izzadni, zihálni, hanem csak a feneket kellett szépen áthelyezni  az alsó pozicióról a felsőre. Bebizonyosodott, igenis egy fenékkel is megülhető két nyereg. 

]]>
Fri, 18 May 2018 07:28:13 +0200 153438_101148
Az erőszak kémiája http://ozvegyeknek.blogger.hu/2018/05/11/az-eroszak-kemiaja Az agresszió az emberi magatartás egyik legtöbbet tanulmányozott problémaköre. A történelem valójában nem más, mint az erőszakos megnyilvánulások időrendi sorozata. Az emberi természet velejárója, szükség van rá, hogy bizonyos élethelyzetekben megvédjük magunkat. Számos vetülete létezik, ezért szinte minden tudományág vizsgálja. Akadtak érdekes kutatói következtetések: a hatvanas évek börtöneiben találtak olyan sajátos testalkatú férfiakat, akiknél a nemet meghatározó kromoszómaképletben (XY) az Y megkettőződött. A rendellenességről megállapították, ezek a „duplán férfiak” túl agresszívek, vagyis bűneikért kromoszóma-állományuk a felelős. Az elmélet, mármint hogy emiatt lennének agresszívek, megdőlt.

Egyetlen emlékezetes esetet idéznék fel annak érzékeltetésére,  mire képes az ember, ha az agresszió mértékét szabályozó rendszer egyensúlya valamilyen oknál fogva felborul:

Sz. Kolos depressziója miatt pszichológus segítségét kérte, de néhány alkalom után a feleségével együtt úgy döntöttek, hogy további tanácsadásra nincs szükség. 2010. márc. 15-én reggel a férfi tényői otthonuk emeleti fürdőszobájában egy késsel több helyen megvágta magát, de nem ejtett mély sebeket. Ekkor juthatott eszébe, mi lesz a családjával, ha ő már nem él. Tébolyult állapotában úgy döntött, hogy mindenkit megöl. Lement az alsó szintre, fejszét ragadott. A kanapén fekvő felesége fejére hátulról kétszer lesújtott a fejsze élével. Ezután az 5 éves Blankára támadt, a kislány hason feküdt a hálószobában, tévét nézett. Végül pedig a 8 éves Ajnát végezte ki. A gyerekek holtteste mellé vonszolta az anyjukat, közben még kétszer lesújtott rá, mert az asszony akkor még mozoghatott. Ezután a férfi kétszer mellkason szúrta magát, majd a garázsba ment, beindította a láncfűrészt, amivel tizenegyszer saját koponyájába vágott. A forgó él lecsúszhatott a csontról, ezért a nyakához emelte és átvágta a torkát. A halál beálltáig legfeljebb két percet élhetett. A brutális családirtásról annak idején a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatta a sajtót.

Laikusként régóta foglalkoztat, mennyire fejlett az orvostudomány ahhoz, hogy minden kétséget kizáróan megállapítsa, az elkövető bűnöző vagy elmebeteg? Az is lehet, hogy a beteg elme "magáról állít ki bizonyítványt", amikor a fokozott agresszióra való késztetést szabadjára engedi és nem gátolja. Mennyiben felelősek a gének a kriminális magatartásért? - számomra sok a megválaszolatlan kérdés. Főként akkor bizonytalanodom el, amikor azt olvasom: az elmebetegségek és tüneteik csupán töredékét képezik a valóságban előforduló kóros elmeállapotoknak, mert ezek mindig a magasabb idegműködést érintik és végső soron az agyműködés deformációjával járnak. A betegség tünetei meglehetősen színes skálán mozognak, amit tovább árnyalnak az érintett személy egyedi sajátosságai, ezért az egyes betegségtípusok soha nem fordulnak elő önmagukban, mindig valamilyen komplex tünetegyüttesként jelennek meg. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az egyes betegségtípusoknak, szinte végtelen számú átmeneti formája létezik. A legjellemzőbb elmebetegség, amely a kényszer-gyógykezelést megalapozza a hasadásos elmezavar (skizofrénia). Jellemzője, hogy a legkülönfélébb és legellentétesebb tünet együttesek keverednek egymással. A személyiségszerkezetben hasadás jön létre, azaz maga a személyiség betegszik meg és ez okozza az egyes lelki működések megváltozását. Úgy gondolom, végső soron áldozat az is, aki a saját hibás biológiai funkciói miatt követ el erőszakos bűncselekményt. A társadalom védelméhez fűződő érdek pedig felülírja, hogy „csupán” betegnek tekintsük az ilyen embereket, – amíg a fenyegetettség fennáll - a társadalomtól elkülönítik és kényszergyógykezelésben részesítik.

Dr. Haller József biológus „Miért agresszív az ember?” c. könyve számos kérdésre megadja a választ. Azt írta, léteznek olyan pszichikai betegségek, amelyek kórképében gyakran fordul elő az agresszivitás, mint például a poszttraumás stressz-rendellenesség, a depresszió, a már említett skizofrénia, az Alzheimer-kór, és van öt kifejezetten „agresszióspecifikus” pszichikai rendellenesség: antiszociális személyiségzavar, borderline személyiség, időszakos robbanékonyság, viselkedési zavar és ellenkező-kihívó magatartás. Az említett pszichikai betegségeket egy dolog köti össze: az időnként megjelenő, kontrollálhatatlan düh! A szerző szerint az agresszióról még túl keveset tudunk ahhoz, hogy bizonyossággal szólhassunk a bűnözéssel kapcsolatosan a szabad akarat és a belső késztetések összefüggéseiről. A különféle bűncselekmény kategóriákon belül a gyilkosság a legsúlyosabbak egyike, a sorozatgyilkosság pedig különösen az. A természettudós az agresszió okaiként biológiai, lélektani és környezeti elemeket jelöl meg. A vizsgált magatartás hátterének feltárásában kiemelkedő szerepet kap a genetika, az agyműködés, a lelki sérülések és a környezeti hatások.

Három lehetséges gyógymód van az agresszió kezelésére: a műtét, a tabletta és a meggyőzés. Ezek közül egyik sem ad tökéletes megoldást, nem garantál véglegesen eredményt. A genetikai módszer még nem született, de majdani hatása a mai gyógyszerekéhez lesz hasonló, csak sokkal kevesebb mellékhatással. A műtétekkel kapcsolatosan minden érv és ellenérv mellett elmondható, a pszicho-sebészeti beavatkozások betiltása leginkább erkölcsi okokra vezethető vissza. Az agresszió kezelését is szolgáló műtéti beavatkozás során előbb az amygdalotómiát kezdték végezni, amely során az amygdala eltávolítása történt meg, majd a hypothalatómiát, vagyis az agresszió kialakulásáért felelős hypothalamikus zóna eltávolítását. Idővel ezt a kétfajta eljárást együtt alkalmazták. Bár a műtétekkel szemben sok az ellenérzés, mégsem lehet őket teljesen kizárni, hisz sok esetben tényleg ez jelentheti az egyetlen megoldást. A gyógyszerek hatásosak az agresszió csökkentésében, az általuk elért eredmények mégsem véglegesek, csupán a tüneteket kezelik – írta a tudós.

]]>
Fri, 11 May 2018 09:09:18 +0200 153438_101146
Falusi Rómeó http://ozvegyeknek.blogger.hu/2018/05/04/falusi-romeo Rómeó koraszülöttként látta meg a napvilágot egy szabolcsi kis faluban. Idegrendszere magzati korban nem fejlődött ki teljesen, értelmi képességei elmaradtak az átlagostól. Felnőtt korára sem volt képes az önálló életvitelre, Cupido nyila viszont őt is szíven találta. Egy pszichiátriai intézetben ismerkedett meg az ő szépséges Júliájával. Egyiküket sem zavarta, hogy a lány hét évvel volt idősebb nála. A két mentálisan sérült, fogyatékos fiatal szerelme - Shakespeare szavaival élve - "rossz csillagok világán fakadott".

 

["…Szeretni: sóhaj füstje, kósza gőz,
Majd szikratűz a szembe, hogyha győz,
S ha fáj, könnyekből egy nagy óceán.
Mi más szeretni? Higgadt, tiszta téboly…”

A fiatalok kikerültek az intézetből és az anya nem tehetett egyebet, befogadta fia barátnőjét. Az egyik borongós nyári estén Julcsit gyógyszermérgezéssel kórházba szállították. Kimosták a gyomrát és faggatóra fogták, miért akart öngyilkos lenni. „Akart a fene” – válaszolta a lány. Határozottan állította, az élettársa erőltette belé az altatót.

Itt lépett színre Rómeó mamája, aki tíz körömmel védte fiát:

- Idős özvegyként nehezen tudtam ellátni a felnőtt, beteg gyerekemet, és akkor egyik napról a másikra nem egy, hanem két fogyatékosról kellett gondoskodnom. Az a dilinyós nő nem ért semmihez, naphosszat fekszik és tévézik. Most pedig hazugságokat hord össze a gyerekemről. Az a kelekótya nőszemély elfelejti, hogy a fiam hívott hozzá mentőt. Szemen szedett hazugságokat állít, a rendőröknek nem kéne komolyan venniük.

„…álomról beszélek,
Amit csupán a henye agyvelő szült
És semmiből a képzelet koholt.”

Júlia már jól van, de most a lovagja van kórházban, pengét nyelt.

„Ó, gyűlölet, te anyja szerelemnek.
Korán láttam meg s későn ösmerem meg.
Milyen csodás, csodás a szerelem:
Halálos ellenségem szeretem.”…]

A mama átkozódik, mert a lány nem szólt, holott látta, mire készül Rómeó. Nem először tett kárt magában. Korábban permetszert ívott, mert kilátástalannak érezte a jövőt. Júlia továbbra is makacsul állítja, kedvese szétfeszítette a száját és teletömte tablettákkal. Szívében azonban már nincs harag. Alig várja, hogy szerelme hazajöjjön a kórházból és végre magához ölelhesse. Tudja, nem akart neki ártani, csak éppen balsejtelmek gyötörték. Azt gondolta, ha a halálban egyesülnek, a mennyországban is együtt lehetnek. Abban tartja párját hibásnak, hogy kettejük sorsáról egyedül akart dönteni.

]]>
Fri, 04 May 2018 07:48:17 +0200 153438_101144
Pfilf néni kinyomozta http://ozvegyeknek.blogger.hu/2018/04/20/pfilf-neni-kinyomozta Az ismert raliversenyző, Pfilf Csaba 2001-ben gyilkosság áldozata lett. Sokan azt hitték, az édesanyja beleőrült fájdalmába, amikor a bíróságon azzal vagdalózott, hogy majd ő börtönbe juttatja a gyilkost, ha a hatóság erre képtelen. Mindenki legnagyobb meglepetésére az idős asszony évekkel később beváltotta ígéretét. Komlói otthonában fogadott, amikor első körben a vádlottat bizonyítékok hiányában felmentette a bíróság.
– A fiam kiskorától fogva rajongott az autókért. Tehetséges volt és sikeres. Rendszeresen indult a Mecsek ralin. Egy cross versenyen ismerkedtek meg Robival, ő lett a navigátora. Beférkőzött a fiam bizalmába és rávette, hogy alakítsanak közös bétét bútorgyártásra. Annak a gazembernek ugyanis asztalos a szakmája. Csaba barátságból belement. Robi bejárt hozzánk, gyakran ebédelt nálunk. Irigyelte a fiamat, ez lehetett az oka, hogy az életére tört.

Szeptember 28-át sosem felejtem el. Csaba pénteken reggel 6 órakor elment itthonról és akkor láttam utoljára. Nem sokkal később "csak úgy" megszólalt a riasztó, még most is a fülemben cseng a kísérteties hangja. Pontosan tudom, hogy a fiam a halála előtt merre járt. Innen Pécsre ment a szervizbe, utána a szerelőhöz autóztak Robi testvérével. Lacit kitette 10 órakor Magyarszéken. A férfit a bűntény előtti időben Komlón látták, gyanítom, hogy nem véletlen. Utólag megtudtam azt is, hogy a két fivér, alvilági figurák. Csaba közben bement az asztalos műhely egyik bejáratán, amelynél kutyás őr posztolt. Későbbi gyilkosa egy másik ajtónál, a fák takarásában megrendezte a betörést. Egyébként az irodából céges pénz is eltűnt, nem tudni, hogy néhány százezer vagy több millió. Csaba kihajtott és mielőtt a főútra ért volna, Robi felhívta telefonon, hogy 13 órakor lesz egy megbeszélése Pécsett, jöjjön vissza a bt. papírjaiért. A kisfiam visszament az okmányokért, az egyik bejárat közelében megállt. Nyitva hagyta a Ducato ajtaját, annyira sietett, hogy a motort sem állította le. Bement, de onnan élve nem jött ki. A szponzora beszélt vele utoljára. Percek múlva ismét hívta, de már nem volt elérhető. Az irodában leütötték egy feszítővassal. A boncolás megállapította, hogy az ütéstől Csaba földre zuhant, ezt követően brutális kegyetlenséggel szétverték a koponyáját. Olyan ütéseket kapott, hogy szétzúzódott a gégéje és a nyelőcsöve, összetörtek a bordái. Nem halt meg azonnal, egy órán keresztül szenvedett. Rajtam kívül két gyermeke siratja – tette hozzá Erzsike.
- Nem szabadul tőlem a fia gyilkosa. Még a börtönben is meglátogattam. Elmondani nem tudom, mit éreztem, amikor elengedték és utána 12 milliós kártérítést követelt. Persze, hogy elégedetlen voltam a rendőrségi nyomozással, hogy nem találtak elegendő bizonyítékot a tettes bezárására. Kérdőre vontam a rendőröket, hogy mit végeztek és mennyire voltak felületesek - fejezte be az édesanya.

Évekkel később az újságból tudtam meg, hogy 2007-ben újra indult a nyomozás az anya új bizonyítékok birtokába jutott. A megyei bíróság H. Róbertet nem jogerősen életfogytiglanra ítélte, ami ellen aztán fellebbezett. Az Ítélőtábla pedig 13 év 6 hónap fegyházra enyhítette jogerősen a büntetését, mert a bíró nem találta bizonyíthatónak, hogy előre kitervelten és különösen kegyetlenül követte el tettét.

]]>
Fri, 20 Apr 2018 08:26:06 +0200 153438_101133
Vallomások http://ozvegyeknek.blogger.hu/2018/04/13/vallomasok Cirka másfél évezrede élt egy szent ember Afrika római provinciájában. Nem született szentnek, fiatalon kicsapongóan élt. Így írt ezekről az évekről: „Mi volt legnagyobb élvezetem? Szerelmet adni, szerelmet kapni. De engem nem elégített ki a lélek vonzódása a lélekhez: a barátság ragyogó birodalma. Mámoros gőzök szálltak folyton testi vágyaim mocsarából és ifjú erőm forrásaiból, és úgy ködbe, homályba burkolták szívemet, hogy nem tudott különbséget tenni a szeretet csendes derűje és fajtalan kívánkozás sötétsége között.”

Ágoston feltárta bűneit, azt sem hallgatta el, hogy még templomban is voltak parázna gondolatai. Talán ő lehetett az első, aki érzékiségét hozta fel mentségül, s amikor többedmagával lopott, arra hivatkozott, hogy rossz társaságba keveredett. Kábé 19 éves korára kitombolta magát, és idővel akkora változáson ment keresztül, mint kevesen az emberiség történetében. Nem véletlen, hogy később püspökké szentelték.

Mi kell ahhoz, hogy aki megjárja a pokol mélységeit, egy idő után megundorodjon a posványtól, és változtatni akarjon addigi életén? Mi kell ahhoz, hogy vágyódni kezdjen a tiszta érzelmek, az igazság iránt? Nem Isten, hanem jó adag intellektus kell hozzá ami, ha úgy vesszük, lehet isteni adomány.

Ágoston érdeklődése Ciceró műveinek hatására fordult a bölcselet felé, a rossz eredetét kutatta és kitartóan haladt a megvilágosodás felé. Azt követően viszont a boldogságot Isten „élvezetében” határozta meg, ami elsősorban az Úr megismerését jelentette számára.

„Az érzékek világában sok módon lehet valamit jelezni, amit a lélek egy módon ért…” Ágoston arra céloz, eleinte ő is félreértette az Úr szavát. Vagyis, amikor a Bibliában azt olvassuk, hogy „sokasodjatok!” - ne a szexre gondoljunk, hanem azon teremtményekre, amelyek magról szaporodnak. Logikus, hiszen a felszólítás amúgy sincs szinkronban a hetedik parancsolattal.

Szent Ágoston műve az ember legszemélyesebb, legintimebb, belső, lelki világának őszinte föltárása. Vallomás vágyakról, indulatokról, tévelygésekről, bizonytalanságokról, kételyről, s véletlenekről, melyek sorsszerűen határozzák meg életünket, s amikről manapság is sokat gondolkodunk. Nekem az jutott róla eszembe, mennyivel könnyebb öregen erkölcsösnek lenni és ellenállni a kísértésnek.

]]>
Fri, 13 Apr 2018 14:19:18 +0200 153438_101132
Kéjjel teli szenvedés http://ozvegyeknek.blogger.hu/2018/04/07/kejjel-teli-szenvedes A költészet, a zene és a festészet, a Szentháromság misztériumában, egy tőről fakadt. Mindhárom művészeti ág ugyanazt akarja: feltárni a létezés éjszakai oldalát, de úgy, hogy az a vakító napfényben is megőrizze sötét voltát – írta a Nobel-díjas Octavio Paz. Csak én látom úgy, hogy az élet árnyoldala mentén sokkal több kérdés fogalmazódik meg, mint amire a művészet válaszolni képes? Egyáltalán, mit kezd az intellektusunk, a szépérzékünk a sötét erők keltette hatásokkal?   

Sade márki úgy vonult be a köztudatba, mint egy erotomán-pszichopata és nem véletlen, hogy a nevéből ered a szadizmus. Hozzáértők szerint filozófus volt nem szadista. Teszem hozzá, egyik miért zárná ki a másikat? Tegyük fel, hogy nem volt szexuális ragadozó és annak a sok szörnyűségnek, amiket papírra vetett, java része írói fantázia szüleménye. Talán ezzel próbálta oldani a bezártságot. Csaknem három évtizedet töltött börtönben, szodómia és szentséggyalázás vádjával. Hogyan lett az előkelő grófi csemetéből elfajzott kurafi? Eleinte csak annyira élt kicsapongó életet, mint hasonló korú társai, közben megrögzötten figyelte, létezik-e a mindent látó isten. Sade-ot az indította el a lejtőn, hogy hiába provokálta egyfolytában az istent, válasz nem érkezett. Egyre mélyebbre süllyedt az erkölcsi posványban, hiszen, ha nincs isten, akkor mindent szabad! Életműve azért ennél mélyre szántóbb. A 20. században iparosított kínzás sötét prófétája olyan látnoki kérdéseket feszeget, amelyekre a francia forradalom óta minden korszakban újra és újra választ kell adni, akkor is, ha szorongunk tőle. Ámulva és elborzadva, kíváncsian és visszatetszéssel olvassuk műveit.

Csáth Gézára sem úgy tekintünk, mint erotomán morfinistára, aki megszökött a diliházból, majd agyonlőtte a feleségét, ezután kétszer kísérelt meg öngyilkosságot, másodjára sikerült is neki. Úgy emlékszünk rá, mint nemzedéke sokoldalú, tehetséges alkotójára; a múlt század eleji magyar széppróza egyik megújítójára. 32 évesen menekült a halálba. Öt vékony novelláskötet, egy dráma, két kötet zenei írás, néhány zenemű és egy elmeorvosi szaktanulmány, ezen kívül különféle korabeli lapokban jelentek meg esszéi. Ennyi maradt utána, de ez is elegendő ahhoz, hogy nevét az egyik legnagyobb magyar novellistaként jegyezzék. Sokan és sokszor elemezték művészetének sajátos látásmódját, novellái misztikus belső világát, keresték a személyiségét eluraló disszonancia és meghasonlás miértjét. „Az anyag, az érzékek írója volt, a testé, a fájdalomé, a gyönyöré, de mindenekfelett annak a kísérletezésnek az írója, melybe belepusztul a test” - írta róla Illés Endre.

Egy gazdag életmű láttán hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy az alkotó is ember, gyarló és esendő. Igenis, az ember képes leküzdeni bűnös hajlamait akkor is, ha nem mindenkinek sikerül.

]]>
Sat, 07 Apr 2018 01:42:19 +0200 153438_101129
Tökéletes élmény http://ozvegyeknek.blogger.hu/2018/03/31/tokeletes-elmeny A gyermekként átélt traumák nem múlnak el nyomtalanul, sokan örökre elveszítik biztonságérzetüket, lelki egyensúlyukat. René Magritte mindössze 13 éves volt, amikor édesanyja a folyóba ölte magát. Bár a holttestét sohasem látta, a vízen lebegő tetem, az arcát eltakaró fehér selyem ihlette későbbi festménysorozatát. A szürrealista belga festő karrierje, ha nem is nyílegyenesen, de idővel révbe ért. Képein filozofikus gondolkodás, ironikus humor, talányosság, játékosság tükröződik. A művészekről köztudott, képesek teljesen elmélyülni munkájukban. Számukra ilyenkor megáll az idő, megszűnik a külvilág. Csak arra koncentrálnak, amivel foglalatoskodnak. Az alkotás folyamata felváltva okoz gyötrelmet, illetve örömet, attól függően, hogy elvárásaikhoz képest mennyire elégedettek a készülő művel. A tehetséggel megáldott, alkotó emberek többször élik át a tökéletes élményt, mint az élvhajhászok, vagy azok, akik örömeik forrását tárgyak megszerzésében látják. 

Mi, átlagos emberek megszállottan hajhásszuk a pénzt, mert megvehetjük belőle mindazt, amiről úgy hisszük, hogy boldogabbak leszünk. Kell lakás, kocsi, tengerparti nyaralás, márkás holmik… a listának se vége, se hossza. Közben egyre frusztráltabbak, egyre fásultabbak leszünk. Szeretnénk kilépni az ördögi körből és boldogabban élni. Hogyan? – ez a kérdés. Csíkszentmihályi Mihály Flow c. könyvében azt írja: vannak gyönyörű és feledhetetlen pillanatok, amikor azt érezzük, ilyennek kellene lennie az életnek. Ez az érzés a tökéletes élmény. Ezt érzi a tengerész, ha tüdejét átjárja a sós levegő és hajója engedelmesen szeli a hullámokat. Ezt érzi a festő, amikor a színek megelevenednek a vásznon és szeme láttára formálódik, kel életre valami eddig nem látott csoda. Ezt érzi az apa, mikor gyermeke először mosolyog vissza rá.

Miért van az, hogy tehetetlenebbül állunk szemben az élettel, mint kevésbé elkényeztetett elődeink, pedig olyan lehetőségek állnak előttünk, amelyekről ők nem is álmodhattak? Azok az emberek, akik túlélték a koncentrációs táborokat vagy halálos veszedelemből menekültek meg, gyakran számolnak be arról, hogy megpróbáltatásaik közepette milyen különleges boldogságot és hálát éreztek, ha mondjuk madárdalt hallottak az erdőben, túljutottak valamilyen nehéz feladaton, vagy megosztoztak a barátjukkal egy darab kenyéren.

Az emberek olyankor a legboldogabbak, amikor azért küszködnek, hogy kihasználják lehetőségeiket. Az, aki megszerezte az irányítást a tudatosan megválasztott célok érdekében saját lelki és szellemi energiája fölött, óhatatlanul is teljesebb ember lesz. Létkérdés, hogy megtanuljuk, hogyan kell munkánkat áramlatélmények sorozatává alakítani. Saját magunkkal való kapcsolatunk és az, hogy mennyi gyönyörűséget találunk az életben, végső soron attól függ, hogy az elménk hogyan szűri meg és értelmezi mindennapi élményeinket. Boldogságunk tehát belső harmóniánkból ered.

Meg kell tanulnunk uralni az elmében zajló folyamatokat. A fájdalom és a gyönyör a tudatban keletkezik, és csakis ott létezik. Amíg engedelmeskedünk a biológiai hajlamainkra épülő, a társadalom által belénk kondicionált inger-reakció mintáknak, addig kívülről irányíthatóak vagyunk. Amíg egy színpompás reklám hatására kicsordul a nyálunk a reklámozott holmi után vagy a főnök zord arckifejezése képes tönkretenni a napunkat, addig nem vagyunk képesek meghatározni élményeink tartalmát.

Mindannyian ismerünk olyan embereket, akik képesek egy reménytelen helyzetből jó lehetőségeket teremteni, és pusztán személyiségük erejével élni velük. A képesség, hogy valaki kitart az akadályok ellenére is, az a tulajdonság, amit az emberek legjobban csodálnak másokban, és jogosan: valószínűleg ez a legfontosabb jellemvonás, amelynek birtokában nemcsak sikereket érhetünk el, de még élvezni is fogjuk az életet.

]]>
Sat, 31 Mar 2018 20:58:10 +0200 153438_101127
Búcsúlevelek http://ozvegyeknek.blogger.hu/2018/03/23/bucsulevelek Az élni akarás a legerősebb ösztönök egyike. Mégis vannak emberek, nem is kevesen, akik önkezükkel vetnek véget életüknek. Hogyan lehetséges, hogy az öngyilkosok épp oda kívánkoznak, ami elől az élni akarók ösztönösen menekülnek?

A tudomány régóta vizsgálja, kik hajlamosak az öngyilkosságra, milyen testi elváltozások és lelki okok húzódnak a háttérben. Azt azonban a neves pszichiáter, Buda Béla is elismerte, igen nehéz arra válaszolni, hogy valaki miért ölte meg magát. Gyakran van olyan egzisztenciális vagy élethelyzeti probléma, amely valakinek magyarázhatóvá teszi tragikus tettét, ugyanakkor mások találnak kiutat. A fő ok tehát a személyiségben keresendő, amely élettörténeti megterhelésre, sorscsapásra meneküléssel, önpusztítással reagál.

Az öngyilkosok kisebbik hányada ír búcsúlevelet. Az íráskép árulkodik a pszichikai krízisállapotról. A búcsúlevelek között vannak olvashatatlan krikszkrakszok és olyanok is, amelyek olvashatóan, tiszta logikával, döbbenetes őszinteséggel tárják fel a vélt vagy valós okokat. Egy grafológiai tanulmány szerint van, aki hosszasan érleli magában a halál gondolatát. Higgadt, nyugodt lelkiállapotban a kézírás a szakember számára nem jelez előre. Más a helyzet, ha az önpusztító késztetések felerősödnek, a reménytelenség érzése az elviselhetetlenségig fokozódik. Az érzelmi örvényben vergődő ember a negatív hatások következtében összeroppan, teljesen labilissá, határozatlanná válik, az érzelmek eluralkodnak felette, idegrendszeri zavarokkal küzd. Az ilyen emberek kézírásai egyértelműen jelzik az öngyilkossági szándékot. A pszichiáterek számára is sok értékes információt szolgáltat a búcsúlevél. Árulkodik arról, hogy íróik probléma-megoldási nehézségekkel, önértékelési zavarokkal küzdenek. Beszűkült tudatállapotban elmerülnek a saját fantáziavilágukban és felerősödik bennük a menekülési vágy. Az agresszió, a depresszió és az öngyilkosság összefüggései is régtől fogva ismeretesek.

Egy 20 éves fiú több búcsúlevélben, egyenként köszönt el szeretteitől, majd a leugrott a tizedik emeletről. A leveleket, az édesanya engedélyével egy grafológus megvizsgálta. Megállapította, hogy „az írásokban szinte hiánytalanul megtalálhatóak az öngyilkosságot megelőző állapot jelei és grafológiai ismérvei: nagy térkihasználás, balra tolódott szövegtömb, indokolatlan betűméret-ingadozás, oválok időnkénti megnagyobbodása, váltakozó szóköz, első betűk leszakadása, sorokon belül a szavak váltakozó iránya, széteső íráskép, feszültség, indulatok jelei, rejtett agresszió, elrántások, szabálytalanság, kiegyensúlyozatlanság, csomók megjelenése, fonalas jelleg, hullámos sorvezetés, aláírás helyének változásai, stb…” A cikkben a grafológus hozzáfűzte: „a szuicid hajlam megállapítása nagyon komoly vizsgálatokat igényel, „egy jel nem jel”. A fentiekben felsorolt grafo-jellemzők nem kizárólag öngyilkosságra utalhatnak, de ha ezek többsége váratlanul megjelenik, az mindenképpen figyelemfelkeltő jel.”

Számos elméletalkotó szerint az elviselhetetlen lelki szenvedés a szuicídium bekövetkezésének fő mozgatórugója. Más a véleménye egy magyar pszichológusnak, aki egy olyan kutatásban vett részt, ahol 194 búcsúlevelet elemeztek. Máténé Pusztai Annamária doktori értekezésében rámutatott: „Ha a levelek elsősorban a saját állapot közlésének szándékával íródnának, akkor feltételezhetően olyan érzelmek lennének a leggyakoribbak, mint pl. a szenvedés, a reménytelenség stb. Ezzel szemben azt találtuk, hogy elsősorban a mások felé való kommunikáció, a hátrahagyott kapcsolatok meghatározásának szándékával íródnak. Az ír búcsúlevelet, aki a másiknak, a másikról akar szólni. A szenvedéssel elárasztott, beszűkült tudatú ember valószínűleg levél nélkül vet véget életének. A leggyakoribb érzelmeket tekintve azt találhatjuk, hogy elsősorban pozitív kapcsolatfenntartó jellegű emóciók fordulnak elő legnagyobb gyakorisággal (szeretet, bűntudat), illetve átfedés a bűntudatkeltő agresszív megnyilvánulásokkal.”

A Life magazinban jelent meg Robert Wiles fotója, amely a tragikus szépség szimbólumaként bejárta a világot. 1947. május elsején a 23 éves Evelyn McHale az Empire State Building 86. emeletéről vetette magát a mélybe és egy utcán parkoló limuzin tetejére zuhant. A hátán fekve, gyöngysorát szorítva Evelyn úgy nézett ki, mintha csak békésen pihent volna. Halála után néhány perccel kapta le a fotós. A lány kabátjában megtalálták a búcsúlevelet: „Nem szeretném, ha bárki a családomból vagy a családon kívül látná a testemet. Kérem, hamvasszanak el. Ne tartsanak megemlékezést a tiszteletemre. A vőlegényemmel júniusban házasodtuk volna össze. Nem gondolom, hogy bárkinek is jó felesége lettem volna. Jobban jár majd nélkülem. Kérem, mondják meg az apámnak, hogy túl sok tulajdonságot örököltem az anyámtól.”

]]>
Fri, 23 Mar 2018 19:26:08 +0100 153438_101126
Voynich-kézirat http://ozvegyeknek.blogger.hu/2018/03/12/voynich-kezirat Régóta próbálják megfejteni a 600 éves kézzel írt és illusztrált könyvecskét, nem sok sikerrel. 1912-ben Itáliában került elő, egy jezsuita rendházban talált láda mélyéről. Mellette hevert egy 1666-ban kelt levél, amelyben a prágai egyetem rektora arra kéri a jezsuita természettudóst, A. Kirchert - aki elsők között tett kísérletet az egyiptomi hieroglif írás megfejtésére -, tanulmányozza a kötetet. Úgy sejtette, alkotója a 13. században élt Roger Bacon. Az évszázadokkal későbbi találgatások között volt olyan is, amely szerint Bacon egyfajta gyorsírással a szövegbe kódolta találmányainak, így a mikroszkóp, a teleszkóp leírását. A sokféle elképesztő fantazmagória növelte az iromány misztikumát.

Száz év alatt nem akadt olyan teória, amelyet egy másik meg ne cáfolt volna. 2003-ban egy angol informatikus úgy vélte a háttérben egy középkori csalás húzódik meg. Leszögezte, ha eddig senki sem tudott értelmeset kihámozni a kéziratból, akkor az, nem más, mint szemfényvesztés. Szerinte az 1550 körül kitalált úgynevezett Cardano-féle rács (egyfajta geometriai titkosítás) segítségével készített kéziratot egy csaló eladta az okkult tudományok és az ezoteria iránt érdeklődő II. Rudolf császárnak. Az informatikus szerzőként két angolt nevezett meg. Az egyikük sokoldalú, jelentős tudós, míg a másik rafinált szélhámos. Az utóbbi lehetett, aki alkimista könyvként eladta Rudolfnak. A császár egy kisebb vagyont adott érte, azt hitte az aranycsinálás titkának birtokába jutott. Nem sokkal később a kéziratnak nyoma veszett. A pergamenkötet néhány évszázadig valamely könyves polcon porosodott, mígnem az amerikai antikvárius, Wilfrid M. Voynich rábukkant és megvásárolta, de tovább adni nem tudta. Későbbi tulajdonosa 1969-ben a Yale Egyetemnek ajándékozta, ma is ott található.

A Voynich-kéziratot a világ egyetlen nyelvére sem tudták lefordítani. Az ismeretlen betűkből álló jelsorozatokhoz és az ábrák körvonalához lúdtollat használtak. A képek felismerhetetlen virágokat, meztelen nimfákat és csillagászati szimbólumokat ábrázolnak. Ezek hat fejezetre - növények, asztronómia, biológia, kozmológia, gyógyszerészet és receptek – tagolják a pergamenkötetet.

Nyelvészek, kódfejtők, matematikusok törték a fejűket rajta, eddig mindhiába. Külön számítógépes programok születtek a titok megfejtésére. Még az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség, az NSA is foglalkozott a témával. Senki sem tudta objektíven bizonyítani, hogy ez egy kacifántos kód, valamilyen nyelv trükkös fordítása, vagy pusztán csak halandzsa. Volt olyan elmélet is, hogy szteganográfia módszerével a 35 ezer szó töredékrészébe rejtették az üzenetet.

Több elmélet is napvilágot látott a több mint 200 oldalas könyvnek az eredetével, tartalmával és a szöveg céljával kapcsolatban. A kéziratból a számozás szerint mintegy 40 oldal hiányzik. Nem tudni, ki és mit akart közölni, így több tudományág képviselői, nyelvészek, kriptográfusok, történészek… kutakodnak. A tudósok száz éve szinte egy helyben topognak.

Egy budapesti spektrofotometriai laboratóriumban okmányok vizsgálatával foglalkoznak. Gál Tamás vegyészszakértőt egy kis régészeti kalandozásra hívjuk.

­- Számos alapvető kérdés merül fel a Voynich-kézirattal összefüggésben: mi volt előbb a rajz vagy a szöveg? Hányféle vegyi anyaggal íródott? Mennyi ideig készült? Egy vagy több kéz alkotta?... van olyan kérdés, amire a vizsgálat egyértelmű választ adna? 

­- Igen, ezek közül az első kettő kérdésre talán tudnánk válaszolni. Kis szerencsével és a technikai apparátusunkkal az olyan részletek esetében, ahol a rajz és szöveg keresztezi egymást ott meg tudnánk állapítani, hogy melyik volt előbb a papír(us)on. Teljesen biztos, hogy választ tudnánk adni arra, hogy hányféle anyaggal íródott. Szívesen vizsgálnánk ilyen egyedi mintát. Mindezekhez persze az eredeti kézirat lenne szükséges.

Arra vonatkozóan, hogy mennyi ideig készült, egy vagy több kéz alkotta jelenlegi felkészültségünkkel nem tudnánk választ adni.

]]>
Mon, 12 Mar 2018 20:36:24 +0100 153438_101113
Keresztes háború http://ozvegyeknek.blogger.hu/2018/03/04/eredeti-vagy-hamis-okiratok Régóta talány, ha két vonal keresztezi egymást, melyik van fölül. Az igazságügyi írás- és okmányszakértők többféle módszerrel próbálkoztak, de ezek nagy része szubjektív elemekre épült, emiatt egymásnak ellentmondó szakértői vélemények születtek. Magyar bűnügyi vegyészszakértők, a világon elsőként, olyan eljárást dolgoztak ki, amely hozzásegít az okmányhamisítások leleplezéséhez. A módszer tíz éve létezik, mégsem ismert eléggé.

A Mikroszkópi Infravörös és Raman Spektrofotometriás (MIRS) módszernél a csúcstechnológiát megtestesítő analitikai műszer infravörös mikroszkóppal van összekapcsolva. Ha keresztezi egymást két vonal, akkor a felső rétegre jellemző spektrumot kapják. (A spektroszkópia, vagyis a színképelemzések tették lehetővé a csillagok kémiai összetételének, fizikai összetételének meghatározását is. Alkalmazták az asztrofizikában, a technikában, a régészetben is.) Amikor szembesülnek a ténnyel, hogy a golyóstoll tintája van a toner (lézernyomtatóban, fénymásolóban használt porszerű festék) fölött, akár egy laikus is megmondhatja, hogy az okirat eredeti, hiszen az aláírás a nyomtatott szöveg után került a papírra. A keletkezési sorrend akkor is megállapítható, ha a golyóstoll vonala nem érintkezik a printelt szövegrésszel. A vizsgálatot nem befolyásolja, ha a nyomat olyan parányi, hogy szabadszemmel alig látható, kb. 3-5 mikron átmérőjű. Összehasonlításképpen a hajszál kb. 50, a golyóstoll nyomata 300 mikron. Ennek a módszernek az a további kriminalisztikai előnye, hogy az irat semmiféle változásnak, roncsolásnak nincs kitéve.

Elsősorban bűnjeleket vizsgálnak, sok esetben mikronméretű anyagmaradványokat kell megkeresniük. Leggyakrabban a nyomozóhatóságok keresik meg a szakértőket, de magánszemélyektől is elfogadnak megbízást hivatalosan, térítés ellenében. Bizonyítható, hogy az okirat aláírását, vagyis hitelesítését követően történt-e módosítás (utólagos átjavítás, törlés, beleírás) – akár kézírással, akár nyomtatással. Volt rá eset, hogy egy nagy értékű vállalkozói szerződésről a károsult az állította, hogy az első oldalt utólag, a tudta nélkül kicserélték. A vizsgálattól várt megerősítést, akárcsak az a károsult, aki azt kérdezte: igaz-e, hogy 10 ezer forintos számlájához hozzáírtak még egy nullát? A festékanyagok kémiai összetétele hamis végrendeleteknél is árulkodó lehet. Előfordult, hogy két különböző papíron lévő aláírásról kellett volna megmondani, hogy ugyanazzal a tollal írták-e? Csakhogy ugyanaz a tinta lehet különböző tollakban is. Később viszont kiderült, hogy ez a két irat 8 év különbséggel készült. Kevéssé életszerű, hogy ugyanazt a tollat valaki ilyen sokáig használta. (Fotók forrása: http://vegyeszszakerto.hu)

Spektroszkópia: A színképelemzések tették lehetővé a csillagok kémiai összetételének és fizikai tulajdonságainak meghatározását is. Anyagok összetételének vizsgálatánál széles körűen alkalmazták az asztrofizikában, a technikában, a régészetben, sőt a rendőri nyomozásban.

]]>
Sun, 04 Mar 2018 12:17:58 +0100 153438_101108