Grafománia

Az írás valahogy mindig megtalált. Ez jelentette a kályhát, ahonnan elindultam...

Revolvermaps
www.idokep.hu

Hőtérkép

Üdvözöllek!

"Föltettem magamban, hogy bölcsességemben mindent megvizsgálok és kikutatok, ami az ég alatt történik... Láttam mindent, ami csak végbemegy a nap alatt, és kiderült: minden csak hiábavalóság és szélkergetés... Mindennek megvan az órája, és minden szándéknak a maga ideje az ég alatt: Van ideje a születésnek és a halálnak; ideje az ültetésnek és az ültetvény kiszedésének… Ekkor megértettem: nem tehet jobbat az ember, mint hogy örüljön és élvezze az életét".
/A Prédikátor könyve/

Feedek
Megosztás
Jelenlegi látogatók száma
ÁRFOLYAMOK
Legfrissebb hozzászólások
  • Eager: Nagyon kedves könyv és a céljával maximálisan egyet értek. Nézzétek meg a klasszikus meséket, kész horror, a maiak szintén, és a filmek is nagyon ott vannak.
    (2018-07-16 18:13:21)
    Tündérek vér nélkül
  • Prédikátor: @mizsima: Igazad van, lesz időd beszerezni.
    (2018-07-16 08:31:38)
    Tündérek vér nélkül
  • mizsima: @Prédikátor: Sajnos, ez a könyv sehol sem kapható. De nem baj, ez úgyis 5-6 éves korosztálynak szól.Addig míg az én meg sem született unokám belép ebbe a korba, talán lesz már belőle antikváriumban is. :) Mindenesetre felírtam, majd keresem még.
    (2018-07-15 13:24:14)
    Tündérek vér nélkül

Keresztes háború

Régóta talány, ha két vonal keresztezi egymást, melyik van fölül. Az igazságügyi írás- és okmányszakértők többféle módszerrel próbálkoztak, de ezek nagy része szubjektív elemekre épült, emiatt egymásnak ellentmondó szakértői vélemények születtek. Magyar bűnügyi vegyészszakértők, a világon elsőként, olyan eljárást dolgoztak ki, amely hozzásegít az okmányhamisítások leleplezéséhez. A módszer tíz éve létezik, mégsem ismert eléggé.

A Mikroszkópi Infravörös és Raman Spektrofotometriás (MIRS) módszernél a csúcstechnológiát megtestesítő analitikai műszer infravörös mikroszkóppal van összekapcsolva. Ha keresztezi egymást két vonal, akkor a felső rétegre jellemző spektrumot kapják. (A spektroszkópia, vagyis a színképelemzések tették lehetővé a csillagok kémiai összetételének, fizikai összetételének meghatározását is. Alkalmazták az asztrofizikában, a technikában, a régészetben is.) Amikor szembesülnek a ténnyel, hogy a golyóstoll tintája van a toner (lézernyomtatóban, fénymásolóban használt porszerű festék) fölött, akár egy laikus is megmondhatja, hogy az okirat eredeti, hiszen az aláírás a nyomtatott szöveg után került a papírra. A keletkezési sorrend akkor is megállapítható, ha a golyóstoll vonala nem érintkezik a printelt szövegrésszel. A vizsgálatot nem befolyásolja, ha a nyomat olyan parányi, hogy szabadszemmel alig látható, kb. 3-5 mikron átmérőjű. Összehasonlításképpen a hajszál kb. 50, a golyóstoll nyomata 300 mikron. Ennek a módszernek az a további kriminalisztikai előnye, hogy az irat semmiféle változásnak, roncsolásnak nincs kitéve.

Elsősorban bűnjeleket vizsgálnak, sok esetben mikronméretű anyagmaradványokat kell megkeresniük. Leggyakrabban a nyomozóhatóságok keresik meg a szakértőket, de magánszemélyektől is elfogadnak megbízást hivatalosan, térítés ellenében. Bizonyítható, hogy az okirat aláírását, vagyis hitelesítését követően történt-e módosítás (utólagos átjavítás, törlés, beleírás) – akár kézírással, akár nyomtatással. Volt rá eset, hogy egy nagy értékű vállalkozói szerződésről a károsult az állította, hogy az első oldalt utólag, a tudta nélkül kicserélték. A vizsgálattól várt megerősítést, akárcsak az a károsult, aki azt kérdezte: igaz-e, hogy 10 ezer forintos számlájához hozzáírtak még egy nullát? A festékanyagok kémiai összetétele hamis végrendeleteknél is árulkodó lehet. Előfordult, hogy két különböző papíron lévő aláírásról kellett volna megmondani, hogy ugyanazzal a tollal írták-e? Csakhogy ugyanaz a tinta lehet különböző tollakban is. Később viszont kiderült, hogy ez a két irat 8 év különbséggel készült. Kevéssé életszerű, hogy ugyanazt a tollat valaki ilyen sokáig használta. (Fotók forrása: http://vegyeszszakerto.hu)

Spektroszkópia: A színképelemzések tették lehetővé a csillagok kémiai összetételének és fizikai tulajdonságainak meghatározását is. Anyagok összetételének vizsgálatánál széles körűen alkalmazták az asztrofizikában, a technikában, a régészetben, sőt a rendőri nyomozásban.

Sokkoló fotók

A fénykép az egyetlen praktika, amivel a földi halandó villanásnyira megállíthatja az idő kerekét. E nagyszerű találmány anno a bűntények felderítésének új lehetőségét kínálta és részben forradalmasította a személyazonosítást. A digitális technika korában, mire használhatja a rendőrség a fotografálást?

Több száz évvel a fényképezés feltalálása előtt ismerték a camera obscurát, vagyis a sötétkamrát. Egy doboz oldalában pici nyílást fúrtak, belülre üveget helyeztek el. A külvilág fordított képe a lyukkal szemközti falra vetítődött. Ezt az igen egyszerű optikai eszközt a képzőművészetben arányok, perspektívák leképezéséhez használták. A 16. század végén a lyukba lencsét illesztettek, ez volt a fényképezőgép előfutára.

A világ első fotográfiáját 1826-ban a francia J.N.Niepce szerkesztette, az exponálási idő 8 órát vett igénybe. Nagy szó volt, amikor a fölszerelés szállításához már nem kellett lovas kocsi, mert „csupán” 20 kilót nyomott.

1861. május 8-án holtan találták belvárosi Szerviták téri palotájának dolgozószobájában gróf Teleki Lászlót. Szárnyra kaptak híresztelések, hogy a politikust megölték. Aznap fontos beszédet kellett volna mondania a Nemzeti Múzeumban ülésező országgyűlésen. A vizsgálatot vezető pesti főkapitány, Thaisz Elek és Flór Ferenc, a Rókus Kórház igazgató főorvosa azonban arra a következtetésre jutott, hogy a gróf önkezével vetett véget életének. A halottszemlén egy fotógráfus is jelen volt. Mayer György a korabeli technikának megfelelő sztereofotókat készített. A sztereoszkópban látott virtuális kép a térhatás miatt tapinthatóan közelinek tűnt: a holttest a padlón hevert, szétvetett karral. A széken vérfoltok, az íróasztalon pedig ott hevert az egyik párbajpisztoly. Ismereteink szerint a hazai kriminalisztika történetében ekkor használták először a nyomok rögzítésére a fényképezést.

- A fényképezés célja az idők folyamán mit sem változott, vagyis rögzítjük a helyszínen talált állapotot – nyilatkozta az BRFK közlekedési baleseti osztályának illetékese. Az őrnagy elmondta, hogy a képek bekerülnek a szemlejegyzőkönyvbe, illetve az eljárási íratok közé. Ez lehet közigazgatási, szabálysértési vagy büntetőeljárás. Személyi sérülés esetén két kolléga megy ki, mindkettőjüknél van fényképezőgép. Közlekedési bűncselekmények, illetve halálos baleseteknél többtagú szemlebizottság vonul a helyszínre. A bűnügyi technikus lefényképezi az elhunytat, a sérüléseit és az értéktárgyait. A két helyszínelő egyike végzi a meghallgatásokat, a másik fölméri a terepet, helyszínrajzot készít. Kikrétázza a féknyomot, megjelöli a fő méretszámokat – úgy, ahogy az a nagykönyvben megvan írva. Lefotózza a krétarajzot, a gépjárművek mind a négy oldalát, külön-külön a rongálódásokat. Semmilyen nyom sem kerülheti el a figyelmet. Ha az áldozatnál a bűnügyi technikus nem talál iratokat, akkor a munka később az orvos szakértői intézetben folytatódik, ahol az elhunytról azonosításhoz alkalmas arcképet készít, ujjlenyomatot, haj-, esetleg fogmintát vesz.

A fővárosban évente mintegy 4500-5000 sérüléses balesethez megyünk ki – mondta a helyszínelő szemlealosztály vezetője. A vért, az emberi maradványok látványát nem lehet megszokni. A kollégák roppant nagy lelki és idegi megterhelésnek vannak kitéve. Megrázó körülmények közepette, viszonylag gyorsan és hibátlanul kell ellátniuk a feladataikat, amiben gyakorta hátráltatják őket a kíváncsiskodók.

Legutóbb gázolt a metró a Klinikáknál. A huszonéves fiatalember teste a felismerhetetlenségig összeroncsolódott. Az állomástól 150-200 méterre találták meg, ami arra utalt, hogy nem lehetett öngyilkos. Az alagút oldalán, a csővön megtalálták tenyérnyomait. A fiú talán a transsurfing hódolója volt. Ők azok a fiatalok, akik őrülten veszélyes dolgokra vállalkoznak, például száguldó metrókocsik között utaznak. A fiú valószínűleg át akart gyalogolni a következő megállóba, próbált megkapaszkodni a csőbe, de a szerelvény elsodorta.

Az alosztályvezető irodájának faliújságján egyetlen fotó. Egy felborult motorkerékpárt látni az esti félhomályban, mellette megdőlt oszlop. Az úttesten valami, ami sehogy sem illik a képbe, egy szál égővörös rózsa.

- A motoron egy fiatal pár utazott – avat be a százados a részletekbe. A vezető relatíven gyorsan hajtott, neki sodródott az út szélének, ami megdobta, így a jármű az oszlopnak csapódott. A fiú az ütközés pillanatában szörnyethalt. A lánynak vette a virágot, de végül saját halálának lett a mementója. Utasa életveszélyes sérülésekkel került kórházba. (Fotó: illusztráció)

Nemrégiben egy vasúti kereszteződésben valaki öngyilkosságot követett el. A helyszínen kiderült, hogy az áldozat mozgáskorlátozott volt. Öt éve élt a külvilágtól elzártan egy váratlan agyvérzést követően. A felesége nagy nehézségek árán összespórolt neki egy önjáró akkumulátoros tolószéket. Közel laktak a kereszteződéshez, a férfi egy szép napon odahajtott és szembe fordult a nyílt pályán mintegy 100 kilométeres sebességgel száguldó vonattal, amely halálra gázolta. Sokkolóak a csonkolásos vonat, illetve villamos szerencsétlenségek is pedig az ilyen helyszínen nincs vér. A kerék ugyanis szinte leforrasztja a vágási sérülést.

Delejtől a grafénig

Az emberiség történetében mindig volt egy különleges anyag, amelyhez nagy reményeket fűztek. A jövő szuperanyaga a grafén, amely a grafit egyetlen atomvastagságú kristálysíkja. Keményebb a gyémántnál, jobb elektromos vezető a réznél, és rugalmasabb a guminál. Elképesztő technológiai megoldások előtt nyit utat az elektronikától az orvostudományig.

A múlt század korszakjelző fémje az alumínium volt. Ki gondolná, hogy az ezüstösen csillogó könnyűfém a 19. század elején még ritkaságnak számított, ára az aranyéval vetekedett és ékszereket készítettek alumíniumból. Eltartott egy ideig, amíg sikerült kivonni érceiből, és még tovább, amíg olcsó lett a gyártása.

A higany azért különleges, mert ez az egyetlen, szobahőmérsékleten cseppfolyós (nehéz)fém. Mérgező hatása régóta ismert. Az alkimisták a „Bölcsek köve” keresése közben számos kémiai elemet megtaláltak. Ismerték a higanyt is  (régiesen kéneső) – fontosnak tartották, hogy az aranyat oldja. Az arany és a higany "közvetlen szomszédok" a periódusos rendszerben, tulajdonságaik mégis merőben eltérnek egymástól. Ennek magyarázata az elektronszerkezetükben keresendő. A higanyt alkalmazzák az arany kinyerésénél, régebben a fogtömésekhez használt amalgám ötvözetben, hőmérőkben, a termosztátokban, relékben, kapcsolókban, nyomásmérőkben és egyéb tudományos mérőeszközökben. A higanyos lázmérőket, aki tehette lecserélte, de a nehézfém  festékek, gyógyszerek, rovarölő szerek, elemek, energiatakarékos izzók, arckrémek, gombaellenes szerek és védőoltások alkotóeleme. Óvatosságra int, hogy súlyos betegségek, mint az autizmus, szklerózis multiplex, Alzheimer-kór, Parkinson-kór hátterében valószínűsíthető higanyterhelés.

A mágnes sem közönséges anyag, magához vonzza a vasból és más fémtartalmú ásványi anyagokból készült tárgyakat. A természetes mágnes magnetit ércből áll, amely vasat és vasoxidot tartalmaz. A láva kihűlésekor keletkezik, amikor is mágneses teret vesz fel a földi mágneses mezőből.

Az ókori Kínában időszámítás előtt ezer évvel a szárazföldi utazók használták az iránytű kezdetleges változatát. A kocsikon vízzel telt edényben elhelyezett úszó falapra felerősített „delejes” lemezecske mutatta a déli irányt. A mai iránytű egy mágnesezett acéltű, amely egy függőlegesen álló tű hegyén forog és mindig ugyanazt az irányt mutatja: sötétebb színű vége állandóan észak felé mutat.

Az élet szempontjából legnagyobb jelentősége a Föld mágnesességének van. A tudósok szerint a Föld belsejében lévő olvadt vasból és nikkelből álló külső mag áramlásai révén örvényáramok keletkeznek, az örvényáramok pedig kiterjedt mágneses teret gerjesztenek. A Föld mágneses tere védi az élővilágot a világűrből érkező sugárzásokkal szemben, s ez a védőpajzs állítólag rohamosan gyengül. A mágneses pólusok folyamatosan változtatják helyüket. Ez egy természetes jelenség, de mióta ember él a Földön még nem történt pólusváltás, megjósolni sem lehet, hogyan hat majd az élővilágra.

Nyaralás az Északi-sarkon

Az én időmben lementünk a telekre nyaralni. Akinek sikerült SZOT-beutalót kapnia, eljutott a Balcsira, a menők az Adriai tengerparton sütették a hasukat. Soha senkinek eszébe nem jutott az Északi-sark. Változnak az idők. Ma már a legtöbben azt sem tudják, mi fán terem a nyaralás. (Vajon, mért is?) A tehetősebb magyar turisták viszont, ha kedvük szottyan egy nukleáris jégtörő fedélzetén elutazhatnak a kánikulában messzi északra, például a Ferencz József-földre, a Zichy-szigetre...

Mi köze lehet az osztrák császárnak és egy magyar arisztokratának a sarkvidékhez? Ki hinné, hogy egyszer voltak a sógorokkal közösen saját szigetecskéink is a fókák, rozmárok és jegesmedvék földjén. A történelem  közbeszólt.

A Tegethoff nevű 30 tonnás osztrák hajó Brémából 1872. jún. 13-án indult útnak, de a jég fogságába esett. A sarkkutatók közül jó néhányan az osztrák-magyar haditengerészet állományából kerültek ki. A legénységnek egyetlen magyar tagja volt, a hajóorvos, Kepes Gyula. Ugyanakkor jelentős összeggel támogatta az expedíciót gróf Zichy Edmund. A cél az lett volna, hogy a Novaja Zemlja megkerülésével a Jeges-tengeren át eljussanak a Bering-szoroshoz, felderítsék az Atlanti-óceánból a Csendes-óceánban vezető, ún. Északkeleti-átjárót. Két sarki telet töltöttek jégtorlaszok között és eközben felfedező útra indultak észak felé. Eljutottak a 82. szélességi fokig. Felfedeztek egy szigetvilágot, Ferenc József császárról keresztelték el. Az egyik kisebb szigetet Zichy-földnek nevezték el. Az Osztrák-Magyar Északi-sarki Expedíció három hónapos kalandos megpróbáltatások után ért véget.

A 18 940 km2 területű szigetcsoport ma is Ferenc József nevét viseli. Magyar nevek: Hungária-öböl, Budapest-fok, Deák-sziget, Zichy-föld, Vámbéry-szigetcsoport.

A Ferenc József-föld az Osztrák-Magyar Monarchia külbirtoka lett. Felbomlásakor az I. világháború utáni trianoni békeszerződés szövegéből egyszerűen kifelejtették. Végül a Szovjetunió jogutódja, Oroszország elbirtokolta.


Élhetőbb világot!

Alig telik el hét, hogy ne kapnánk hírt valami hajmeresztő technológiai újdonságról. Legutóbb a testbe ültethető, szivárgásmentes szilikon melltartó ejtett ámulatba. Van már lehetőség arra is, nem ám Amerikában, hanem Kispesten, hogy kültéri fitneszgépek által termelt elektromos árammal töltsük fel kondizás közben a mobiltelefonunkat, laptopunkat. Gazdagék intelligens háza high-tech háztartási eszközökkel van ellátva. A hűtő értesíti a hipermarketben vásárló háziasszonyt, hogy milyen élelmiszereket tárol, mi fogyott ki. A munkahelyről is bekapcsolhatja a mosógépet, amely sms-t küld, ha lejár a program. Robotporszívó, amely le-fel járkál, szorgosan dolgozik, aztán ha merülőben van, automatikusan visszatalál a töltőre. Ha a lakástulajdonos kilép a bejárati ajtón, a fűtés magától alacsonyabb hőfokra vált, a lámpák kikapcsolnak, a riasztórendszer aktivizálódik. A masinák vezérlése történhet tévé távirányítóval, mobiltelefonnal, továbbá interneten keresztül is. A csúcstechnológia a kényelmet szolgálja és az általa nyert idő, hasznosabb dolgokra fordítható.

Próbálom elképzelni, milyen lesz a világ ötven-száz év múlva? Verne Gyula tudományos-fantasztikus regényeiben megjósolta a 20. század jelentős vívmányait. A száznál több elképzelés és találmány többségét megvalósították, hogy mást ne mondjak, a tenger-alattjárót, a Holdutazást.

Nincs jövőkép, múlt és jelen ismerete nélkül. A jelen pedig arról szól, hogy az őrületes tempójú technikai fejlődés mellett növekednek a társadalmi különbségek, mélyülnek az ellentétek és az egyre súlyosbodik a morális válság. Erre bőven látunk példát a saját környezetünkben. Nem kell jósnak, vagy futurológusnak lenni ahhoz, hogy előre lássuk, nem lesz jobb a világ az olyan kütyüktől, amik leküzdik az emberek közötti távolságot, amik kényelmesebbé teszik a mindennapjainkat.

Élhetőbb világ kéne, de nagyon és nem csak a gazdagok számára. Emberibb értékrend nélkül a jövő sötét alagút. Most már csak az a kérdés, ki kezdje, mert mindig csak mások embertelenek.

Égzengés, istencsapás

Egyes helyeken jégesővel, felhőszakadással köszöntött be a május. Villámcsapás ellen nincs igazi védekezés, ez ugyanis egy teljesen kiszámíthatatlan, előre megjósolhatatlan természeti jelenség. Hajdanán mágikus tárgyakkal óvták a házat, szentelt barkát, húsvéti szentelt sonka csontját tűzték az eresz alá.

Statisztikai adatok szerint 1:28 000 az esélye, hogy halálos villámcsapás ér bennünket. Ez azonban függ a földrajzi elhelyezkedéstől is. Hazánk a közepesen zivatarveszélyes területekhez tartozik. A legtöbb villámlás a Duna-Tisza köze, a Nyírség és a Viharsarok térségében van. Jelentősen csökkenteni lehet a veszélyt és a kárt, ha nem dőlünk be a tévhiteknek és megfogadjuk a szakemberek tanácsait.

Szabó Magda: Az ajtó c. regényének főhőse, Emerence jut eszembe, aki irtózatosan félt a menydörgéstől, villámlástól, mert gyerekkorában szörnyű trauma érte. Kistestvéreivel a réten játszottak. A kicsik szomjasak lettek, ezért a lány elment a közeli kúthoz vízért. Hirtelen jött a zivatar, a két kislány egy fa tövében húzta meg magát. Az iszonyatos csattanásra Emerenc felkapta a fejét, de már csak két szénné égett tuskót látott a testvérei helyén, a fába villám csapott. És ez a pusztító energia nem csupán az írói fantázia szüleménye. (A filmváltozatban Helen Mirren alakítja az öntörvényű házvezetőnő szerepét.)

Húsz-száz milliamper között átfolyó áram az embernél már halálos zavarokat okozhat. Villámláskor átlagosan 20 ezer amper erősségű áram folyik (ennél jóval nagyobbak is vannak). Az ilyenkor keletkező hő meghaladja a 27 ezer Celsius fokot (a Nap felületi hőmérséklete kb. hatezer Celsius fok). A terjedési sebessége másodpercenként mintegy 150 ezer kilométer.

Az égdörgés oka, hogy a villámok felhevítik a levegőt, amely hirtelen kitágul és összeütközik a környező légtömegekkel, és ez nagy robajjal jár. A fény és a hang terjedési sebessége különböző, ezért először látjuk a villámlást, csak utána halljuk a dörgést. A fény észlelése és a mennydörgés között eltelt időből következtethetünk a villám becsapási helyének távolságára. Könnyen kiszámítható, kb. 3 másodperc a villámlás és a mennydörgés között felel meg 1 km távolságnak, 6 másodperc 2 km távolságnak…

Régóta kísérleteznek a mini villámok energiájának hasznos munkára fogásával. Benjamin Franklin a 18. században egy elektrosztatikus motort szerkesztett. Az árnyékolást először Michael Faraday, minden idők legnagyobb kísérleti fizikusa mutatta ki 1823-ban. Az autó fémkarosszériája ún. Faraday-kalitkát képez, ha az autót villámcsapás éri. Az utastérbe nem jut be az áram, ehelyett a földbe vezetődik az abroncsokon keresztül. Az autóban tehát biztonságban vagyunk, feltéve, ha nem érintkezünk a fémkasznival. Nikola Tesla pedig mesterséges villámokkal kísérletezett. Tudta, a Föld felszíne negatív töltésű, míg az ionoszféra pozitív. A kisüléskor hatalmas energia keletkezik, amely elektromos áram termelésére is hasznosítható lenne. Rájött arra, hogy az elektromos áramot az ionoszféra révén drót nélkül továbbíthatja nagy magasságokba.

Régi rossz kívánság: „a ménkü üssön beléd!” A villámot értjük a ménkü, vagyis a mennykő alatt. De hát mi a ménkü az a mennykő? Az üveget nem az ember találta ki. A természet "készítette" először. 1706-ban Németországban találtak egy fossziliát, amelyet "megkövesedett villámként” (fulguritként) azonosítottak. Villámcsapáskor a magas hőmérséklet és a megfelelő talajösszetétel hozzájárul az üvegesedéshez.

A mennykövet a kőzettan olyan ásványokként határozza meg, amelyek villámütés következtében keletkeznek a talaj felső rétegében. Neve, a villámot jelentő latin fulgur szóból származik. 250 millió éves fulguritot találtak a Szahara sivatagban, ahol jelenleg nincsenek villámlások. Ez arról árulkodik, hogy akkoriban a sivatag éghajlati viszonyai teljesen mások voltak.

Tavasszal sokat kerékpározom a szántóföldek szélén. Tudom, ha utolér a zivatar a fémtárgyakat lerakom, távolabb megyek a vasvázas bringától és guggoló pózt veszek fel. A többit a magasságosra bízom.

Negyedik dimenzió

Az idő pénz…? – ó, dehogy. Annál jóval értékesebb. Sokan próbálták megfejteni az idő lényegét, amely megfoghatatlan és illékony, akár a szél fújta sivatagi homok.

A biológiai időnk a születésünk és a halálunk közötti intervallum. És az óra ketyeg. Ha azt veszem, hogy életünk egyharmadát alvással, egyharmadát tanulással, munkával, egyéb kötelezettségekkel töltjük, ki lehet számítani, milyen kevés marad. Vannak visszahozhatatlan pillanatok, amik csak egyszer, adódnak az életben, amiről senkinek nem szabadna lemaradnia. Ismerd fel őket időben,  mert hiába lesz zsáknyi pénzed, az elvesztett időt nem pótolhatod.

Minél idősebb vagyok, annál kisebb a jövőm és annál nagyobb a múltam. Ráadásul gyorsabbnak érzem az idő múlását. Számomra a 25 évvel ezelőtti rendszerváltoztatás tegnap volt, az '56-os események tegnapelőtt. Időérzékünk tehát igen szubjektív és csalóka. Az időfelfogást a világkép is meghatározza. Nem áltathatom magam azzal, hogy élek, ameddig élek, utána a mennybe röpítenek az angyalok, ott aztán vár az örökkön örökké. Már Szent Ágostonnak is gyanús volt, hogy a jelen mindig a múltba zuhan, ha nem így lenne akkor beszélhetnénk az örökkévalóságról. Vannak, akik nem ebben, hanem az időutazásban hisznek. Vallják, ahogy az ember eljutott a Holdra is, egyszer majd visszautazhat a múltba, vagy akár a jövőbe. A sci-fikben elég ehhez egy galaktikus örvény, vagy egy láthatatlan fal, amin átrepülhetünk, átléphetünk abba a bizonyos másik dimenzióba. Más kérdés, ha ezt előadnánk fizika órán, a tanár azt mondaná: „sokat nézed az ezotévét, ülj le fiacskám, elégtelen”.

A világ háromdimenziós. A tárgyaknak szélessége, hosszúsága, magassága van. Vagyis le-fel, jobbra-balra, előre-hátra. Csakhogy, ahhoz, hogy valakivel találkozzam, a földrajzi szélességen, hosszúságon, a tengerszint feletti magasságon kívül meg kell adnia az időt is. A negyedik dimenziót az idő múlásával azonosítják, bár az idő nem térbeli, hanem időbeli kiterjedést jelent. (Fotó: Wikipedia)

Az időszámítással persze voltak gubancok az évezredek során. Kiderült, hogy Krisztus egyévesen jött a világra, vagyis születését követő év eggyel és nem nullával kezdődött. Aztán 1582. okt. 4. csütörtököt okt. 15. péntek követte. A megreformált naptárnak be kellett nyelnie tíz napot. Ezzel a tavaszi napéjegyenlőség visszakerült március 21-ére, könnyebb lett a húsvét kiszámítása. Az ugyanis a pontatlan időszámítás miatt kezdett a téli egyházi ünnepekbe csúszni. Az oroszoknál 1818. januárjában térték át a julián naptárról a Gergely-naptárra. Emiatt irtó vicces volt november 7-én ünnepelni a nagy októberi szocialista forradalmat.

Akad néhány furcsaság az időzónáknál is. Elméletileg 24 időzónát határoztak meg, mégis negyven időzóna létezik. Mivel a legkorábbi és a legkésőbbi időzóna között 26 óra eltérés van, ezért egy meghatározott naptári nap 50 óráig tart, ami azt is jelenti, hogy az egész Földön egy adott pillanatban három különböző naptári nap is lehet. Kína a szélessége miatt akár 5 időzónát is használhatna, mégis egyet használ. Így Kína nyugati felén délután 3 órakor szólna a rádióban a déli harangszó, ha ott szokás lenne. A legnehezebb dolguk az oroszoknak van, mert ott a legtöbb időzóna, összesen tizenegy.

Az idő tehát kacifántos dolog. Elég észbe vésni annyit, amit valaki úgy fogalmazott meg: „Bármennyi dolgod legyen is, mindig legyen időd, hogy csendben leülj, és elnézd, hogyan billeg a szélben a falevél.”

Felajánlod a szerveidet?

A transzplantációk korában már nem az élve eltemettetéstől félünk, hanem potenciális donorként az élveboncolástól. A „mi van, ha…” ott motoszkál a fejünkben és ezzel sok szervre váró embert fosztunk meg az utolsó reménysugártól.

Ismeretes, hogy hazánkban halálunk után csak akkor használhatják fel a szerveinket, ha életünkben nem tiltakoztunk ellene. Kell-e tartanunk attól, hogy valamilyen oknál fogva, pl. nem kellő alapossággal elvégzett vizsgálat, orvosi hiba... után kikapják a szerveinket, ahelyett, hogy visszahoznának az életbe?

Évezredeken keresztül a szívdobogás és a lélegzet megszűnése volt a halál kritériuma. Az 1760-as években egy francia patológus megfigyelte, hogy egy guillotine-nal kivégzett elítélnek a halála után egy órával még vert a szíve. Felfigyeltek néhány szerencsés kimenetelű balesetre is. Halottnak hitt fuldoklókat húztak ki a vízből, akik ütögetésre (mesterséges lélegeztetés) újra lélegezni kezdtek. Pánikhullámot indított el a felismerés, hogy sem a légzés, sem a szívműködés megszűnése nem jelzi teljes bizonysággal a halál beálltát. 1740-1850 között az emberek hisztérikusan féltek attól, hogy élve kerülnek sírba. Némely koporsóba jelzőszerkezeteket építettek, ha a „halott” magához tér, jelezhessen. A 19. század második felében hoztak olyan előírásokat, hogy a halál és a temetés között legalább 24 órának el kell telnie, amikor a bomlás jelei már felismerhetők.

A halál megállapítása körüli vita jó száz évvel később, az első szívtranszplantáció során újra fellángolt. A dobogó szívű holttest a régi meghatározás szerint nem is volt halott, amikor kivették a szívét. 1968 után fogalmazódott meg a tökéletes halál definíciója, amely egyenlő az agyhalállal. Ha gépi lélegeztetés és támogatott keringés mellett elsődlegesen az agyműködés megszűnik, izolált agyhalálról beszélünk. Ilyen körülmények között a különböző szervek rövidebb-hosszabb ideig megőrzik életképességüket, és más szervezetbe átültethetők.

Az agyhalál végleges és visszafordíthatatlan. Ennek megállapítása hazánkban szigorúan szabályozott módon történik. Az agyhalált háromtagú orvosi bizottság állapítja meg. Ezek a szakorvosok mind függetlenek a transzplantációt végzőktől.

A szervátültetés korunk sikertörténete, ugyanakkor, amíg az erre váró betegből jóval több van, mint beültetésre alkalmas szervből, addig az illegálisan jelen levő szervkereskedelem is létezni fog világszerte.

A szervátültetéssel összefüggő félelmeinken talán akkor kerekedhetünk felül, ha „adok és kapok” alapon állunk a kérdéshez. Vagyis akkor számíthatunk esetleges szervátültetésre, ha a hajlandóság megvan bennünk, hogy a sajátunkat felajánljuk halálunk után. Mindkettő benne van az életpakliban.

Fotó: Halott agy röntgenképe (Forrás: Deutsche Stiftung Organtransplantation)

Tetszhalál újratervezve

Gyerekkoromban a temető kapuja fölött kőbe vésve ez állt, FÖLTÁMADUNK. Előtte haladtam nap, mint nap és megnyugtató volt hinni az örök életben. A kétkedős időszakomban viszont bevillant, oké, de MIKOR? Tisztában voltam azzal, hogy halálom előtt nem támadhatok föl, csakhogy a temetőben a fejfák arról árulkodtak, hogy vannak félszáz éve erre várakozók. Hiú kamaszlányként pedig azon tépelődtem, hogy fogok én föltámadás után kinézni?

Régen nem ismerték a halál biztos jeleit és irtózatosan féltek az élve eltemettetéstől. Se szeri, se száma nem volt a rémisztő históriáknak, miszerint a kriptában, vagy a földalatti koporsóban tért magához a „megboldogult” és onnan aztán nem volt menekvés. A temetőbe látogatók még a szélsivítását is a halott föld alóli sírásának vélték. Jobban féltek tetszhaláltól, mint a haldoklástól. Megesett, hogy beteg utolsó kívánsága az volt, hogy halála után döfjék át a szívét, biztos, ami biztos. Babonák, vallási dogmák nehezítették az élet és a halál közötti vékony mezsgye felismerését.

Shakespeare Romeó és Júlia c. tragédiájában Lőrinc barát egy gyógynövény-kivonatot adott át Capuleték leányának. A pap szerint, aki abból néhány cseppet iszik, annál a verőér lüktetése, a lélegzetvétel leáll, a test kihűl, vagyis látszólag meghal. 42 óra múltán viszont mintha mi sem történt volna, frissen, kipihenten felébred. Azt hiszem, ilyen hatású szer inkább csak a nagy drámaíró fantáziájában létezett.

Az viszont nem a fantázia szüleménye, hogy a nagy dózisban mérgező, záptojás szagú kénhidrogén kisebb adagban biztonságosan hibernálja az állatokat, a tetszhalott állapot után sértetlenül lehet felébreszteni őket. A Medicaonline-ban olvastam, az egyik elmélet szerint ennek felhalmozódása okozta a dinók kipusztulását, mivel nagy adagban lehetetlenné teszi az oxigén felhasználását.

A tudósok szerint a jövőben a súlyos sérülteket átmenetileg tetszhalott állapotba juttathatják, hogy időt nyerjenek számukra a szükséges kezeléshez.

Az állatvilágban ismert a tetszhalott állapot, a medvék például téli álmuk során hibernálják magukat, a növények magjai és a baktériumok spórái pedig akár évmilliókig tartó biológiai álomba húzódhatnak vissza a kutatók szerint. A hibernáció emberekben is csodákra képes. Egy 29 éves norvég síelő maghőmérséklete 14 Celsius fokra csökkent, és minden baj nélkül túlélte, hogy kilenc órán át nem dobogott a szíve.

Mit álmodtál?

Évtizedek távlatából is emlékszem az érdekesebb álmaimra. Például gyakran repdestem, jobban mondva úsztam a levegőben. A karommal kormányoztam, nehogy neki menjek a villanydrótnak. A navigálás lekötötte a figyelmemet, nem izgatott, mi zajlik alattam 20-30 méternyire. Voltak visszatérő rémálmaim. A hatalmas lángok vettek körül, képtelen voltam elmenekülni. Ilyenkor felriadtam, alig bírtam újból elaludni. Az álmain olykor megvicceltek. Legutóbb a kapucsengő hangja ébresztett hajnalban. Kiugrottam az ágyból, lementem a lépcsőn, hogy megnézzem, ki csönget. Percek teltek el, mire észbe kaptam, hogy nincs is csengőm, hallucináltam. Nem alszom olyan jól, mint régen. Ugyanakkor még mindig úgy érzem, hogy éjszakánként átjárok egy másik dimenzióba. Az ezotéria nem az én világom és az álmoskönyvek sem győznek meg.

Az onirológia álomkutatással foglalkozó tudományág. Van mit kutatni, mert még sok a rejtély. Freud szerint álmaink összefüggnek a napi tevékenységünkkel és szimbólumokat rejtenek, amik néha abszurdnak tűnnek. Jung az álom funkcióját nem is elsősorban a vágykiélésben látta, hanem a kompenzációban, ez a módja a tudatos és a tudattalan közötti egyensúly fenntartásának. Steiner pedig úgy vélte, nem az álomképek a lényegesek, hanem az érzések és a hangulatok. Maury a 20. század első felében bebizonyította, hogy az álom periodikus történés. Jouvet és Michel álomkutatók megalkották a "paradox alvás" koncepcióját. Eszerint az álom az agy harmadik állapota, amely ugyanúgy különbözik az alvástól, mint az álom az ébrenléttől. (Fotó: Wikipédia)

A neurobiológiai kutatások a '80-as évek közepéig föltérképezték a szervezet álomképzési folyamatát. Az álmodás során a fokozott agytevékenységet az izomműködés teljes hiánya kíséri, de a másodlagos mozgásokat semmi nem gátolja. Az álmodás időszakára a gyors szemmozgás jellemző. Ez kb. 20 percig tart és 8-9 órányi alváshoz viszonyítva ötször fordul elő (másfél órás lassú alvási periódusoknál). A neurobiológiai kísérletek nem tudtak igazolható választ adni arra a kérdésre, hogy mi az álom funkciója.

Az alvászavarok felismerése terén sokat fejlődött a tudomány. Ilyen például az alvásparalízis, amiről akkor beszélünk, ha a "bénulás" elalvás közben hamarabb következik be, illetve felébredéskor tovább fennáll. Ilyenkor az álom és az ébrenlét határmezsgyéjén vagyunk. Érezhetünk szagokat, hallhatunk hangokat a külvilág felől, de képtelenek vagyunk rövid ideig megmozdulni. Régen élt emberek is átéltek hasonlókat, de félelmeiket, rémálmaikat démonokkal, boszorkányokkal, vámpírokkal hozták összefüggésbe.

Powered by Blogger.hu