Grafománia

Az írás valahogy mindig megtalált. Ez jelentette a kályhát, ahonnan elindultam...

Revolvermaps
www.idokep.hu

Hőtérkép

Üdvözöllek!

"Föltettem magamban, hogy bölcsességemben mindent megvizsgálok és kikutatok, ami az ég alatt történik... Láttam mindent, ami csak végbemegy a nap alatt, és kiderült: minden csak hiábavalóság és szélkergetés... Mindennek megvan az órája, és minden szándéknak a maga ideje az ég alatt: Van ideje a születésnek és a halálnak; ideje az ültetésnek és az ültetvény kiszedésének… Ekkor megértettem: nem tehet jobbat az ember, mint hogy örüljön és élvezze az életét".
/A Prédikátor könyve/

Feedek
Megosztás
Jelenlegi látogatók száma
ÁRFOLYAMOK
Legfrissebb hozzászólások
  • Prédikátor: @Eager: Már nem emlékszem, mi volt az ítélet és a neten se találtam erről infót. Talán felfüggesztetett börtönbüntetést kapott az üzemeltető. A halálbüntetés ennél az esetnél semmiképpen nem lenne releváns.
    (2018-10-20 15:03:26)
    A legendás bíró halála
  • Eager: Sajnos, az EU-ban tilos a halálbüntetés kirovása. Pedig igen sokan megérdemelnék, ahelyett, hogy életük végéig az ország tartsa el őket. Engem csak egyetlen dolog, bátortalanít el, nem rehabilitálható az, akin már végrehajtották. És sajnos a leggondosabb vizsgálat, az összes előírásnak való megfelelés, stb... mellet is történhet tévedés, no meg túlkapás is. Hasonló okok miatt ellenzem az eutanáziát is. Biztos vagyok benne, sok pénzre éhes örökös és becstelen orvos visszaélne vele.
    (2018-10-20 13:14:22)
    A legendás bíró halála
  • KŐRBEJÁRÓKA: @Prédikátor: Nem haragszom rájuk, van rokon és haver is aki rendőr. Akkoriban kicsit másabb volt minden. A gyerekcsínyeket is gyorsan még csírájában elfojtották. Attól még próbálkoztunk.
    (2018-10-14 06:33:37)
    Kihallgatás és a rendőri brutalitás

Ahol a holtak tanítják az élőket

Mai szemmel nézve igencsak bizarrnak tűnik, hogy a 16. században színházi előadásokat kreáltak a holttestek boncolásából. Tódult a közönség az anatómiai teátrumokba, ahol akár az egész család végig nézhette, mi történik az akasztófáról lekerült tetemekkel. A látványosságért fizetniük kellett. Akkoriban az emberek másként gondolkodtak az elmúlásról. A nagy járványok idején mindennap farkasszemet néztek a halállal, és vajmi keveset tudtak a betegségek okairól, az emberi test felépítéséről, működéséről.  A jó öreg kontinensen a holtakat hosszú évszázadokon át nem bolygatták. Az orvostudomány atyjaként számon tartott Hippokratész sem végzett egyetlen boncolást sem, sőt elítélte azt. A Kr.e. 300 körül, Alexandriában élt Herophilosz volt az első, aki tudatosan boncolt emberi testeket. A fenti képen a Leiden Egyetem anatómiai színháza látható a 17. század elején. (Forrás: Wikipédia)

A modern anatómia korszakát a 16. század közepétől, Vesalius munkásságától számítjuk Újra írta és rajzolta az emberi test anatómiáját. 1543-ban egy hírhedt bázeli bűnöző tetemét boncolta, nyilvánosság előtt. Sebészi segédlettel kiemelte a csontokat és összerakta. Ez a világ egyik legrégebbi anatómiai preparátuma, amely ma is látható. Vesalius fő műve a hétkötetes De humani corporis fabrica (Az emberi test felépítéséről), az illusztrációkat vélhetően Tiziano egyik tanítványa, a szintén németalföldi Jan Stephen van Calcar készítette.

Az anatómiai viaszszobrászat  Giulio Gaetano Zummo szicíliai abbé nevéhez fűződik. A baloldali viaszmodell azonban Clemente M. Susini (1754-1814) olasz szobrász remekműve.

A festőművészeket is megihlette annak tragikuma, amikor egy fiatal, valaha eleven hús-vér teremtést láttak a boncasztalon feküdni. Enrique Simonet spanyol festő "A szív anatómiája" című 1890-ben készült festményével nemzetközi hírnevet szerzett. (Fotó: Wikimedia Commons)

A különféle preparátumok, szervdemonstrátumok, különleges eljárások mind hozzájárultak az emberi test alaposabb,  egzaktabb megismeréséhez, szemléltető eszközként pedig oktatási célokat szolgáltak. A patológia, vagyis a kórbonctan szerteágazó tudományággá fejlődött, hozzá tartozik a kórszövettan és a citológia is. A boncolás azonban máig nem helyettesíthető. Az általa  nyerhető információk elemzése az egyetlen lehetséges ellenőrzés arra, helyes diagnózist állítottak-e föl az orvosok és helyes terápiát rendeltek-e hozzá. Ezért állt sok boncterem fölött a felirat: hic mortui decent vivos, vagyis itt a holtak tanítják az élőket.

Sokkoló fotók

A fénykép az egyetlen praktika, amivel a földi halandó villanásnyira megállíthatja az idő kerekét. E nagyszerű találmány anno a bűntények felderítésének új lehetőségét kínálta és részben forradalmasította a személyazonosítást. A digitális technika korában, mire használhatja a rendőrség a fotografálást?

Több száz évvel a fényképezés feltalálása előtt ismerték a camera obscurát, vagyis a sötétkamrát. Egy doboz oldalában pici nyílást fúrtak, belülre üveget helyeztek el. A külvilág fordított képe a lyukkal szemközti falra vetítődött. Ezt az igen egyszerű optikai eszközt a képzőművészetben arányok, perspektívák leképezéséhez használták. A 16. század végén a lyukba lencsét illesztettek, ez volt a fényképezőgép előfutára.

A világ első fotográfiáját 1826-ban a francia J.N.Niepce szerkesztette, az exponálási idő 8 órát vett igénybe. Nagy szó volt, amikor a fölszerelés szállításához már nem kellett lovas kocsi, mert „csupán” 20 kilót nyomott.

1861. május 8-án holtan találták belvárosi Szerviták téri palotájának dolgozószobájában gróf Teleki Lászlót. Szárnyra kaptak híresztelések, hogy a politikust megölték. Aznap fontos beszédet kellett volna mondania a Nemzeti Múzeumban ülésező országgyűlésen. A vizsgálatot vezető pesti főkapitány, Thaisz Elek és Flór Ferenc, a Rókus Kórház igazgató főorvosa azonban arra a következtetésre jutott, hogy a gróf önkezével vetett véget életének. A halottszemlén egy fotógráfus is jelen volt. Mayer György a korabeli technikának megfelelő sztereofotókat készített. A sztereoszkópban látott virtuális kép a térhatás miatt tapinthatóan közelinek tűnt: a holttest a padlón hevert, szétvetett karral. A széken vérfoltok, az íróasztalon pedig ott hevert az egyik párbajpisztoly. Ismereteink szerint a hazai kriminalisztika történetében ekkor használták először a nyomok rögzítésére a fényképezést.

- A fényképezés célja az idők folyamán mit sem változott, vagyis rögzítjük a helyszínen talált állapotot – nyilatkozta az BRFK közlekedési baleseti osztályának illetékese. Az őrnagy elmondta, hogy a képek bekerülnek a szemlejegyzőkönyvbe, illetve az eljárási íratok közé. Ez lehet közigazgatási, szabálysértési vagy büntetőeljárás. Személyi sérülés esetén két kolléga megy ki, mindkettőjüknél van fényképezőgép. Közlekedési bűncselekmények, illetve halálos baleseteknél többtagú szemlebizottság vonul a helyszínre. A bűnügyi technikus lefényképezi az elhunytat, a sérüléseit és az értéktárgyait. A két helyszínelő egyike végzi a meghallgatásokat, a másik fölméri a terepet, helyszínrajzot készít. Kikrétázza a féknyomot, megjelöli a fő méretszámokat – úgy, ahogy az a nagykönyvben megvan írva. Lefotózza a krétarajzot, a gépjárművek mind a négy oldalát, külön-külön a rongálódásokat. Semmilyen nyom sem kerülheti el a figyelmet. Ha az áldozatnál a bűnügyi technikus nem talál iratokat, akkor a munka később az orvos szakértői intézetben folytatódik, ahol az elhunytról azonosításhoz alkalmas arcképet készít, ujjlenyomatot, haj-, esetleg fogmintát vesz.

A fővárosban évente mintegy 4500-5000 sérüléses balesethez megyünk ki – mondta a helyszínelő szemlealosztály vezetője. A vért, az emberi maradványok látványát nem lehet megszokni. A kollégák roppant nagy lelki és idegi megterhelésnek vannak kitéve. Megrázó körülmények közepette, viszonylag gyorsan és hibátlanul kell ellátniuk a feladataikat, amiben gyakorta hátráltatják őket a kíváncsiskodók.

Legutóbb gázolt a metró a Klinikáknál. A huszonéves fiatalember teste a felismerhetetlenségig összeroncsolódott. Az állomástól 150-200 méterre találták meg, ami arra utalt, hogy nem lehetett öngyilkos. Az alagút oldalán, a csővön megtalálták tenyérnyomait. A fiú talán a transsurfing hódolója volt. Ők azok a fiatalok, akik őrülten veszélyes dolgokra vállalkoznak, például száguldó metrókocsik között utaznak. A fiú valószínűleg át akart gyalogolni a következő megállóba, próbált megkapaszkodni a csőbe, de a szerelvény elsodorta.

Az alosztályvezető irodájának faliújságján egyetlen fotó. Egy felborult motorkerékpárt látni az esti félhomályban, mellette megdőlt oszlop. Az úttesten valami, ami sehogy sem illik a képbe, egy szál égővörös rózsa.

- A motoron egy fiatal pár utazott – avat be a százados a részletekbe. A vezető relatíven gyorsan hajtott, neki sodródott az út szélének, ami megdobta, így a jármű az oszlopnak csapódott. A fiú az ütközés pillanatában szörnyethalt. A lánynak vette a virágot, de végül saját halálának lett a mementója. Utasa életveszélyes sérülésekkel került kórházba. (Fotó: illusztráció)

Nemrégiben egy vasúti kereszteződésben valaki öngyilkosságot követett el. A helyszínen kiderült, hogy az áldozat mozgáskorlátozott volt. Öt éve élt a külvilágtól elzártan egy váratlan agyvérzést követően. A felesége nagy nehézségek árán összespórolt neki egy önjáró akkumulátoros tolószéket. Közel laktak a kereszteződéshez, a férfi egy szép napon odahajtott és szembe fordult a nyílt pályán mintegy 100 kilométeres sebességgel száguldó vonattal, amely halálra gázolta. Sokkolóak a csonkolásos vonat, illetve villamos szerencsétlenségek is pedig az ilyen helyszínen nincs vér. A kerék ugyanis szinte leforrasztja a vágási sérülést.

Nyaralás az Északi-sarkon

Az én időmben a telekre jártunk nyaralni. Akinek nem volt nyaralója, szerzett SZOT-beutalót a Balcsira. A menők az Adriai tengerparton sütették a hasukat. Soha senkinek eszébe nem jutott az Északi-sark. Változnak az idők. Ma már a legtöbben azt sem tudják, mi fán terem a nyaralás, legfeljebb egy hosszú hétvégén áztatják magukat a welness hotelben. A tehetősebb magyar turisták viszont, ha kedvük szottyan egy nukleáris jégtörő fedélzetén elutazhatnak a kánikulában messzi északra, például a Ferencz József-földre, a Zichy-szigetre...

Mi köze lehet az osztrák császárnak és egy magyar arisztokratának a sarkvidékhez? Ki hinné, hogy egyszer voltak a sógorokkal közösen saját szigetecskéink is a fókák, rozmárok és jegesmedvék földjén. A történelem  közbeszólt.

A Tegetthoff nevű 30 tonnás osztrák hajó Brémából 1872. jún. 13-án indult útnak, de a jég fogságába esett. A sarkkutatók közül jó néhányan az osztrák-magyar haditengerészet állományából kerültek ki. A legénységnek egyetlen magyar tagja volt, a hajóorvos, Kepes Gyula. Ugyanakkor jelentős összeggel támogatta az expedíciót gróf Zichy Ödön. A cél az lett volna, hogy a Novaja Zemlja megkerülésével a Jeges-tengeren át eljussanak a Bering-szoroshoz, felderítsék az Atlanti-óceánból a Csendes-óceánba vezető, ún. Északkeleti-átjárót. Két sarki telet töltöttek jégtorlaszok között és eközben felfedező útra indultak észak felé. Eljutottak a 82. szélességi fokig. Felfedeztek egy szigetvilágot, Ferenc József császárról keresztelték el. Az egyik kisebb szigetet Zichy-földnek nevezték el. Az Osztrák-Magyar Északi-sarki Expedíció három hónapos kalandos megpróbáltatások után ért véget.

A 18 940 km2 területű szigetcsoport ma is Ferenc József nevét viseli. Magyar nevek: Hungária-öböl, Budapest-fok, Deák-sziget, Zichy-föld, Vámbéry-szigetcsoport.

A Ferenc József-föld az Osztrák-Magyar Monarchia külbirtoka lett. Felbomlásakor az I. világháború utáni trianoni békeszerződés szövegéből egyszerűen kifelejtették. Végül a Szovjetunió jogutódja, Oroszország elbirtokolta.

Felajánlod a szerveidet?

A transzplantációk korában már nem az élve eltemettetéstől félünk, hanem potenciális donorként az élveboncolástól. A „mi van, ha…” ott motoszkál a fejünkben és ezzel sok szervre váró embert fosztunk meg az utolsó reménysugártól.

Ismeretes, hogy hazánkban halálunk után csak akkor használhatják fel a szerveinket, ha életünkben nem tiltakoztunk ellene. (A kép forrása: Transzplantációs Alapítvány a Megújított Életekért) Kell-e tartanunk attól, hogy valamilyen oknál fogva, pl. nem kellő alapossággal elvégzett vizsgálat, orvosi hiba... után kikapják a szerveinket, ahelyett, hogy visszahoznának az életbe?

Évezredeken keresztül a szívdobogás és a lélegzet megszűnése volt a halál kritériuma. Az 1760-as években egy francia patológus megfigyelte, hogy egy guillotine-nal kivégzett elítélnek a halála után egy órával még vert a szíve. Felfigyeltek néhány szerencsés kimenetelű balesetre is. Halottnak hitt fuldoklókat húztak ki a vízből, akik ütögetésre (mesterséges lélegeztetés) újra lélegezni kezdtek. Pánikhullámot indított el a felismerés, hogy sem a légzés, sem a szívműködés megszűnése nem jelzi teljes bizonysággal a halál beálltát. 1740-1850 között az emberek hisztérikusan féltek attól, hogy élve kerülnek sírba. Némely koporsóba jelzőszerkezeteket építettek, ha a „halott” magához tér, jelezhessen. A 19. század második felében hoztak olyan előírásokat, hogy a halál és a temetés között legalább 24 órának el kell telnie, amikor a bomlás jelei már felismerhetők.

A halál megállapítása körüli vita jó száz évvel később, az első szívtranszplantáció során újra fellángolt. A dobogó szívű holttest a régi meghatározás szerint nem is volt halott, amikor kivették a szívét. 1968 után fogalmazódott meg a tökéletes halál definíciója, amely egyenlő az agyhalállal. Ha gépi lélegeztetés és támogatott keringés mellett elsődlegesen az agyműködés megszűnik, izolált agyhalálról beszélünk. Ilyen körülmények között a különböző szervek rövidebb-hosszabb ideig megőrzik életképességüket, és más szervezetbe átültethetők.

Az agyhalál végleges és visszafordíthatatlan. Ennek megállapítása hazánkban szigorúan szabályozott módon történik. Az agyhalált orvosi bizottság állapítja meg, amelynek  szakorvosai mind függetlenek a transzplantációt végzőktől.

A szervátültetés korunk sikertörténete, ugyanakkor, amíg az erre váró betegből jóval több van, mint beültetésre alkalmas szervből, addig az illegálisan jelen levő szervkereskedelem is létezni fog világszerte.

A szervátültetéssel összefüggő félelmeinken talán akkor kerekedhetünk felül, ha „adok és kapok” alapon állunk a kérdéshez. Vagyis akkor számíthatunk esetleges szervátültetésre, ha a hajlandóság megvan bennünk, hogy a sajátunkat felajánljuk halálunk után. Mindkettő benne van az életpakliban.

A sors fonala

A görög mitológiában Klotho (jelentése: "fonó") és két nővére (Atroposz és Lakheszisz) fonja a sors fonalát. Ők a Moirák. Nem szólhatnak bele a sors folyásába, csak gondozzák annak fonalát, ám kérlelhetetlenül elvágják, ha eljön az ideje.

A tudósok Klothóról nevezték el azt a gént, amely jelzést adhat arról, hogy hordozója milyen hosszú életre számíthat. Azok, akik két ilyen mutáns gént hordoznak, 65 évnél rövidebb életre számíthatnak. Az újszülöttek mintegy 3 százaléka ezzel jön világra. A mutáns génpár életrövidítő folyamatokat szabályoz, ezekről ma még nagyon keveset tudnak. (Fotó: Wikipedia)

Az állatoknál és a növényeknél is vannak fajok, amelyek hosszabb, vagy rövidebb ideig életképesek. A teknősbéka, az elefánt 150-200 évig, a tigris 20, a kutya 10-12 évig is elél. A madarak közül a papagájok 150, a baglyok, solymok, hattyúk 100, a liba elérheti a 60-80 esztendőt. A halak közül a ponty is eluszogat 50 évig, ha horogra nem akad. A Tiszavirág nevű rovar viszont mindössze néhány órán át repdes. Innen a hasonlat, hogy „kérészéletű”. A növényeknél a tiszafa 3000, a tölgy 1500 évig is elél.

Léteznek nem öregedő állatok, jobbára alacsonyabb rendű fajoknál, ilyen a homár, a tokhal, a cápák. A biológusok régóta keresik a törvényszerű összefüggéseket a legközelebbi rokonfajoknál az élettartam eltérését illetően. Például a szamár jóval tovább él, mint a zebra.

A polip a halhatatlanság közelében jár. Bármely elöregedett sejtjét ki tudja cserélni őssejtjeire. A rügyképzés a hidra ivartalan szaporodásának formája, ezáltal saját magát klónozza. A rügyekből az eredeti állathoz hasonló egyed jön létre. A hidra részben, a csalánozók általában olyan állatok, melyekben tumorokat és rákos elfajulásokat még nem találtak.

A Teremtés könyve szerint Noé 950 évig élt, Ábrahám 175-ig, Izsák 180-ig, Jákób pedig 140-ig. József 110 éves kort ért meg, Áron 123-at és Mózes 120-at. Ez azonban csalóka, mert vélhetően a holdnaptár szerint számolták a korukat.

Visszatérve az emberekre, ha összehoz bennünket a sors egy matuzsálemi korú emberrel, ne mulasszuk el megkérdezni: mi a titka? 2014-ben hét 111 éves nyugdíjas élt hazánkban, valamennyien nők. Közöttük tehát már egy sem volt, aki a 19. században született. Fotó: Virality.hu

Bizonyított tény, hogy az alultápláltság későbbre tolja a betegségeket és meghosszabbítja az életet, ennek ellenére nem sokan vannak az emberek között, akik a hosszú élet elérése érdekében vállalkoznának a csökkentett kalóriatartalmú étrendre való áttérésre.

Mit álmodtál?

Évtizedek távlatából is emlékszem az érdekesebb álmaimra. Például gyakran repdestem, jobban mondva úsztam a levegőben. A karommal kormányoztam, nehogy neki menjek a villanydrótnak. A navigálás lekötötte a figyelmemet, nem izgatott, mi zajlik alattam 20-30 méternyire. Voltak visszatérő rémálmaim. A hatalmas lángok vettek körül, képtelen voltam elmenekülni. Ilyenkor felriadtam, alig bírtam újból elaludni. Az álmain olykor megvicceltek. Legutóbb a kapucsengő hangja ébresztett hajnalban. Kiugrottam az ágyból, lementem a lépcsőn, hogy megnézzem, ki csönget. Percek teltek el, mire észbe kaptam, hogy nincs is csengőm, hallucináltam. Nem alszom olyan jól, mint régen. Ugyanakkor még mindig úgy érzem, hogy éjszakánként átjárok egy másik dimenzióba.

Az onirológia álomkutatással foglalkozó tudományág. Van mit kutatni, mert még sok a rejtély. Freud szerint álmaink összefüggnek a napi tevékenységünkkel és szimbólumokat rejtenek, amik néha abszurdnak tűnnek. Jung az álom funkcióját nem is elsősorban a vágykiélésben látta, hanem a kompenzációban, ez a módja a tudatos és a tudattalan közötti egyensúly fenntartásának. Steiner pedig úgy vélte, nem az álomképek  lényegesek, hanem az érzések és a hangulatok. Maury a 20. század első felében bebizonyította, hogy az álom periodikus történés. Jouvet és Michel álomkutatók megalkották a "paradox alvás" koncepcióját. Eszerint az álom az agy harmadik állapota, amely ugyanúgy különbözik az alvástól, mint az álom az ébrenléttől.

A neurobiológiai kutatások a '80-as évek közepéig föltérképezték a szervezet álomképzési folyamatát. Az álmodás során a fokozott agytevékenységet az izomműködés teljes hiánya kíséri, de a másodlagos mozgásokat semmi nem gátolja. Az álmodás időszakára a gyors szemmozgás jellemző. Ez kb. 20 percig tart és 8-9 órányi alváshoz viszonyítva ötször fordul elő (másfél órás lassú alvási periódusoknál). A neurobiológiai kísérletek nem tudtak igazolható választ adni arra a kérdésre, hogy mi az álom funkciója.

Az alvászavarok felismerése terén sokat fejlődött a tudomány. Ilyen például az alvásparalízis, amiről akkor beszélünk, ha a "bénulás" elalvás közben hamarabb következik be, illetve felébredéskor tovább fennáll. Ilyenkor az álom és az ébrenlét határmezsgyéjén vagyunk. Érezhetünk szagokat, hallhatunk hangokat a külvilág felől, de képtelenek vagyunk rövid ideig megmozdulni. Régen élt emberek is átéltek hasonlókat, de félelmeiket, rémálmaikat démonokkal, boszorkányokkal, vámpírokkal hozták összefüggésbe. (A jobboldali képek forrása http://huczekzoltan.mlap.hu//#/html/18692005/render/bemutatkozo, ille. Ljuba Popović , a baloldalié: Wikipédia)

Keresztes háború

Régóta talány, ha két vonal keresztezi egymást, melyik van fölül. Az igazságügyi írás- és okmányszakértők többféle módszerrel próbálkoztak, de ezek nagy része szubjektív elemekre épült, emiatt egymásnak ellentmondó szakértői vélemények születtek. Magyar bűnügyi vegyészszakértők, a világon elsőként, olyan eljárást dolgoztak ki, amely hozzásegít az okmányhamisítások leleplezéséhez. A módszer tíz éve létezik, mégsem ismert eléggé.

A Mikroszkópi Infravörös és Raman Spektrofotometriás (MIRS) módszernél a csúcstechnológiát megtestesítő analitikai műszer infravörös mikroszkóppal van összekapcsolva. Ha keresztezi egymást két vonal, akkor a felső rétegre jellemző spektrumot kapják. (A spektroszkópia, vagyis a színképelemzések tették lehetővé a csillagok kémiai összetételének, fizikai összetételének meghatározását is. Alkalmazták az asztrofizikában, a technikában, a régészetben is.) Amikor szembesülnek a ténnyel, hogy a golyóstoll tintája van a toner (lézernyomtatóban, fénymásolóban használt porszerű festék) fölött, akár egy laikus is megmondhatja, hogy az okirat eredeti, hiszen az aláírás a nyomtatott szöveg után került a papírra. A keletkezési sorrend akkor is megállapítható, ha a golyóstoll vonala nem érintkezik a printelt szövegrésszel. A vizsgálatot nem befolyásolja, ha a nyomat olyan parányi, hogy szabadszemmel alig látható, kb. 3-5 mikron átmérőjű. Összehasonlításképpen a hajszál kb. 50, a golyóstoll nyomata 300 mikron. Ennek a módszernek az a további kriminalisztikai előnye, hogy az irat semmiféle változásnak, roncsolásnak nincs kitéve.

Elsősorban bűnjeleket vizsgálnak, sok esetben mikronméretű anyagmaradványokat kell megkeresniük. Leggyakrabban a nyomozóhatóságok keresik meg a szakértőket, de magánszemélyektől is elfogadnak megbízást hivatalosan, térítés ellenében. Bizonyítható, hogy az okirat aláírását, vagyis hitelesítését követően történt-e módosítás (utólagos átjavítás, törlés, beleírás) – akár kézírással, akár nyomtatással. Volt rá eset, hogy egy nagy értékű vállalkozói szerződésről a károsult az állította, hogy az első oldalt utólag, a tudta nélkül kicserélték. A vizsgálattól várt megerősítést, akárcsak az a károsult, aki azt kérdezte: igaz-e, hogy 10 ezer forintos számlájához hozzáírtak még egy nullát? A festékanyagok kémiai összetétele hamis végrendeleteknél is árulkodó lehet. Előfordult, hogy két különböző papíron lévő aláírásról kellett volna megmondani, hogy ugyanazzal a tollal írták-e? Csakhogy ugyanaz a tinta lehet különböző tollakban is. Később viszont kiderült, hogy ez a két irat 8 év különbséggel készült. Kevéssé életszerű, hogy ugyanazt a tollat valaki ilyen sokáig használta. (Fotók forrása: http://vegyeszszakerto.hu)

Spektroszkópia: A színképelemzések tették lehetővé a csillagok kémiai összetételének és fizikai tulajdonságainak meghatározását is. Anyagok összetételének vizsgálatánál széles körűen alkalmazták az asztrofizikában, a technikában, a régészetben, sőt a rendőri nyomozásban.

Delejtől a grafénig

Az emberiség történetében mindig volt egy különleges anyag, amelyhez nagy reményeket fűztek. A jövő szuperanyaga a grafén, amely a grafit egyetlen atomvastagságú kristálysíkja. Keményebb a gyémántnál, jobb elektromos vezető a réznél, és rugalmasabb a guminál. Elképesztő technológiai megoldások előtt nyit utat az elektronikától az orvostudományig.

A múlt század korszakjelző fémje az alumínium volt. Ki gondolná, hogy az ezüstösen csillogó könnyűfém a 19. század elején még ritkaságnak számított, ára az aranyéval vetekedett és ékszereket készítettek alumíniumból. Eltartott egy ideig, amíg sikerült kivonni érceiből, és még tovább, amíg olcsó lett a gyártása.

A higany azért különleges, mert ez az egyetlen, szobahőmérsékleten cseppfolyós (nehéz)fém. Mérgező hatása régóta ismert. Az alkimisták a „Bölcsek köve” keresése közben számos kémiai elemet megtaláltak. Ismerték a higanyt is  (régiesen kéneső) – fontosnak tartották, hogy az aranyat oldja. Az arany és a higany "közvetlen szomszédok" a periódusos rendszerben, tulajdonságaik mégis merőben eltérnek egymástól. Ennek magyarázata az elektronszerkezetükben keresendő. A higanyt alkalmazzák az arany kinyerésénél, régebben a fogtömésekhez használt amalgám ötvözetben, hőmérőkben, a termosztátokban, relékben, kapcsolókban, nyomásmérőkben és egyéb tudományos mérőeszközökben. A higanyos lázmérőket, aki tehette lecserélte, de a nehézfém  festékek, gyógyszerek, rovarölő szerek, elemek, energiatakarékos izzók, arckrémek, gombaellenes szerek és védőoltások alkotóeleme. Óvatosságra int, hogy súlyos betegségek, mint az autizmus, szklerózis multiplex, Alzheimer-kór, Parkinson-kór hátterében valószínűsíthető higanyterhelés.

A mágnes sem közönséges anyag, magához vonzza a vasból és más fémtartalmú ásványi anyagokból készült tárgyakat. A természetes mágnes magnetit ércből áll, amely vasat és vasoxidot tartalmaz. A láva kihűlésekor keletkezik, amikor is mágneses teret vesz fel a földi mágneses mezőből.

Az ókori Kínában időszámítás előtt ezer évvel a szárazföldi utazók használták az iránytű kezdetleges változatát. A kocsikon vízzel telt edényben elhelyezett úszó falapra felerősített „delejes” lemezecske mutatta a déli irányt. A mai iránytű egy mágnesezett acéltű, amely egy függőlegesen álló tű hegyén forog és mindig ugyanazt az irányt mutatja: sötétebb színű vége állandóan észak felé mutat.

Az élet szempontjából legnagyobb jelentősége a Föld mágnesességének van. A tudósok szerint a Föld belsejében lévő olvadt vasból és nikkelből álló külső mag áramlásai révén örvényáramok keletkeznek, az örvényáramok pedig kiterjedt mágneses teret gerjesztenek. A Föld mágneses tere védi az élővilágot a világűrből érkező sugárzásokkal szemben, s ez a védőpajzs állítólag rohamosan gyengül. A mágneses pólusok folyamatosan változtatják helyüket. Ez egy természetes jelenség, de mióta ember él a Földön még nem történt pólusváltás, megjósolni sem lehet, hogyan hat majd az élővilágra.

Élhetőbb világot!

Alig telik el hét, hogy ne kapnánk hírt valami hajmeresztő technológiai újdonságról. Legutóbb a testbe ültethető, szivárgásmentes szilikon melltartó ejtett ámulatba. Van már lehetőség arra is, nem ám Amerikában, hanem Kispesten, hogy kültéri fitneszgépek által termelt elektromos árammal töltsük fel kondizás közben a mobiltelefonunkat, laptopunkat. Gazdagék intelligens háza high-tech háztartási eszközökkel van ellátva. A hűtő értesíti a hipermarketben vásárló háziasszonyt, hogy milyen élelmiszereket tárol, mi fogyott ki. A munkahelyről is bekapcsolhatja a mosógépet, amely sms-t küld, ha lejár a program. Robotporszívó, amely le-fel járkál, szorgosan dolgozik, aztán ha merülőben van, automatikusan visszatalál a töltőre. Ha a lakástulajdonos kilép a bejárati ajtón, a fűtés magától alacsonyabb hőfokra vált, a lámpák kikapcsolnak, a riasztórendszer aktivizálódik. A masinák vezérlése történhet tévé távirányítóval, mobiltelefonnal, továbbá interneten keresztül is. A csúcstechnológia a kényelmet szolgálja és az általa nyert idő, hasznosabb dolgokra fordítható.

Próbálom elképzelni, milyen lesz a világ ötven-száz év múlva? Verne Gyula tudományos-fantasztikus regényeiben megjósolta a 20. század jelentős vívmányait. A száznál több elképzelés és találmány többségét megvalósították, hogy mást ne mondjak, a tenger-alattjárót, a Holdutazást.

Nincs jövőkép, múlt és jelen ismerete nélkül. A jelen pedig arról szól, hogy az őrületes tempójú technikai fejlődés mellett növekednek a társadalmi különbségek, mélyülnek az ellentétek és az egyre súlyosbodik a morális válság. Erre bőven látunk példát a saját környezetünkben. Nem kell jósnak, vagy futurológusnak lenni ahhoz, hogy előre lássuk, nem lesz jobb a világ az olyan kütyüktől, amik leküzdik az emberek közötti távolságot, amik kényelmesebbé teszik a mindennapjainkat.

Élhetőbb világ kéne, de nagyon és nem csak a gazdagok számára. Emberibb értékrend nélkül a jövő sötét alagút. Most már csak az a kérdés, ki kezdje, mert mindig csak mások embertelenek.

Negyedik dimenzió

Az idő pénz…? – ó, dehogy. Annál jóval értékesebb. Sokan próbálták megfejteni az idő lényegét, amely megfoghatatlan és illékony, akár a szél fújta sivatagi homok.

A biológiai időnk a születésünk és a halálunk közötti intervallum. És az óra ketyeg. Ha azt veszem, hogy életünk harmadát alvással, a másik harmadát  tanulással, munkával, egyéb kötelezettségekkel töltjük, ki lehet számítani, milyen kevés marad. Vannak visszahozhatatlan pillanatok, amik csak egyszer, adódnak az életben, amiről senkinek nem szabadna lemaradnia. Ismerd fel őket időben,  mert hiába lesz zsáknyi pénzed, az elvesztett időt nem pótolhatod.

Minél idősebb vagyok, annál kisebb a jövőm és annál nagyobb a múltam. Ráadásul gyorsabbnak érzem az idő múlását. Számomra a 25 évvel ezelőtti rendszerváltoztatás tegnap volt, az '56-os események tegnapelőtt. Időérzékünk tehát igen szubjektív és csalóka. Az időfelfogást a világkép is meghatározza. Nem áltathatom magam azzal, hogy élek, ameddig élek, utána a mennybe röpítenek az angyalok, ott aztán vár az örökkön örökké. Már Szent Ágostonnak is gyanús volt, hogy a jelen mindig a múltba zuhan, ha nem így lenne akkor beszélhetnénk az örökkévalóságról. Vannak, akik nem ebben, hanem az időutazásban hisznek. Vallják, ahogy az ember eljutott a Holdra is, egyszer majd visszautazhat a múltba, vagy akár a jövőbe. A sci-fikben elég ehhez egy galaktikus örvény, vagy egy láthatatlan fal, amin átrepülhetünk, átléphetünk abba a bizonyos másik dimenzióba. Más kérdés, ha ezt előadnánk fizika órán, a tanár azt mondaná: „sokat nézed az ezotévét, ülj le fiacskám, elégtelen”.

A világ háromdimenziós. A tárgyaknak szélessége, hosszúsága, magassága van. Vagyis le-fel, jobbra-balra, előre-hátra. Csakhogy, ahhoz, hogy valakivel találkozzam, a földrajzi szélességen, hosszúságon, a tengerszint feletti magasságon kívül meg kell adnia az időt is. A negyedik dimenziót az idő múlásával azonosítják, bár az idő nem térbeli, hanem időbeli kiterjedést jelent.

Az időszámítással persze voltak gubancok az évezredek során. Kiderült, hogy Krisztus egyévesen jött a világra, vagyis születését követő év eggyel és nem nullával kezdődött. Aztán 1582. okt. 4. csütörtököt okt. 15. péntek követte. A megreformált naptárnak be kellett nyelnie tíz napot. Ezzel a tavaszi napéjegyenlőség visszakerült március 21-ére, könnyebb lett a húsvét kiszámítása. Az ugyanis a pontatlan időszámítás miatt kezdett a téli egyházi ünnepekbe csúszni. Az oroszoknál 1818. januárjában térték át a julián naptárról a Gergely-naptárra. Emiatt irtó vicces volt november 7-én ünnepelni a nagy októberi szocialista forradalmat.

Akad néhány furcsaság az időzónáknál is. Elméletileg 24 időzónát határoztak meg, mégis negyven időzóna létezik. Mivel a legkorábbi és a legkésőbbi időzóna között 26 óra eltérés van, ezért egy meghatározott naptári nap 50 óráig tart, ami azt is jelenti, hogy az egész Földön egy adott pillanatban három különböző naptári nap is lehet. Kína a szélessége miatt akár 5 időzónát is használhatna, mégis egyet használ. Így Kína nyugati felén délután 3 órakor szólna a rádióban a déli harangszó, ha ott szokás lenne. A legnehezebb dolguk az oroszoknak van, mert ott a legtöbb időzóna, összesen tizenegy.

Az idő tehát kacifántos dolog. Elég észbe vésni annyit, amit valaki úgy fogalmazott meg: „Bármennyi dolgod legyen is, mindig legyen időd, hogy csendben leülj, és elnézd, hogyan billeg a szélben a falevél.”

(Illusztráció: Salvador Dalí, Wikipédia)

Powered by Blogger.hu