Grafománia

Az írás valahogy mindig megtalált. Ez jelentette a kályhát, ahonnan elindultam...

Revolvermaps
www.idokep.hu

Hőtérkép

Üdvözöllek!

"Föltettem magamban, hogy bölcsességemben mindent megvizsgálok és kikutatok, ami az ég alatt történik... Láttam mindent, ami csak végbemegy a nap alatt, és kiderült: minden csak hiábavalóság és szélkergetés... Mindennek megvan az órája, és minden szándéknak a maga ideje az ég alatt: Van ideje a születésnek és a halálnak; ideje az ültetésnek és az ültetvény kiszedésének… Ekkor megértettem: nem tehet jobbat az ember, mint hogy örüljön és élvezze az életét".
/A Prédikátor könyve/

Feedek
Megosztás
Jelenlegi látogatók száma
ÁRFOLYAMOK
Legfrissebb hozzászólások
  • KŐRBEJÁRÓKA: @Prédikátor: na, én szívesen kihagytam volna.A felújítás azonban kényszerített.
    (2018-06-21 18:36:17)
    Beszédes múmiák
  • Prédikátor: @KŐRBEJÁRÓKA: Van egy rossz hírem, a végén mindenki hűtőkamrában köt ki, jobb esetben. Egyébként minden múmia-kiállításon tolongtak a látogatók. Egyszerre viszolyognak és kíváncsiak az emberek.
    (2018-06-21 17:52:38)
    Beszédes múmiák
  • KŐRBEJÁRÓKA: Érdekes téma. Egyszer fent dolgoztunk az Anatómiai intézetben, nem az volt életem élménye. Félévig éreztem a szagokat, előjöttek a képek , a múzeumi képek a nagytermi előadóban kiterített holtest látványa, a "FÜRDŐ" AHOL a fertőtlenítőben úszkáltak a páciensek. Soha többet ilyen helyre. Pedig, gyerekkoromban sok vízbe fulladt embert kihúztunk, láttam. BRRRRRRRR
    (2018-06-21 10:37:37)
    Beszédes múmiák

Utolsó szívdobbanás

Tünde egy tragikus sorsú erdélyi családból származott. Sokáig úgy érezte, el van átkozva. A szüleit korán elveszítette, a testvére pedig lezuhant a padlásról és szörnyethalt. A sok rossz után ismerkedett meg Sándorral, egymásba szerettek és nem sokkal később összeházasodtak. Két gyermekük született, akiket szeretettel neveltek. A 10. házassági évfordulójukra Sándor arany ékszerekkel ajándékozta meg imádott feleségét és három országot érintő, második nászútra vitte el.

Az életük harmonikus volt egészen addig, amíg ki nem derült, hogy a fiatalasszony egy ún. Angyalkás szekta híve. Legalábbis ezt pusmogták a faluban. Egyre gyakrabban fordult elő, hogy Tünde a férje tudta nélkül, nagyobb összegeket vett ki a családi kasszából, ezzel támogatta a közösséget.

Azon a tragikus estén a házaspár azon szólalkozott össze, hogy megint hiányzik a pénzből. Szó szót követett, a mezőőr veszekedés közben mellbe ütötte 31 éves feleségét, aki a helyszínen összeesett és meghalt.

A kétgyermekes családapa ezek után magához vette duplacsöves sörétes vadászpuskáját és a közeli erdőbe menekült. Felhívta telefonon a nagynénjét, aki könyörgött neki, hogy jöjjön haza, vállalja tettét. Sándor elmondta, hogy nem bántotta az asszonyt, idegességében azonban meglökte. Nem azért bujkál az erdőben, mert nem akarja vállalni a tettét. Semmi olyan tett csinált, amibe az asszony belehalhatott. Később a boncolás is őt igazolta: megállt Tünde szíve. Sándor csak annyit mondott a nagynénjének, hogy nem tud a felesége nélkül élni. Főbe lőtte magát, másnap reggel találták meg a holttestét.

A faluban nagy megdöbbenéssel fogadták a fiatal pár tragikus halálát. Egyesek azt pletykálták, hogy korábban öngyilkos lett egy 3 gyerekes családapa, akit szintén a szekta hálózott be. Özvegye azonban ezt cáfolta. A nő szerint a férje idegbeteg volt, gyógyszereket is szedett.Önkívületi állapotban hígítóval leöntötte a ruháját, majd felgyújtotta magát.

A rendőrség halált okozó testi sértés miatt indított eljárást a mezőőr ellen, amelyet azonban az elkövető halála miatt lezártak. Szekta kérdését nem vizsgálták, miután ezzel kapcsolatos feljelentés nem érkezett a rendőrségre.

Hírhedt sorozatgyilkosok

Félelemmel vegyes misztikum övezi Hasfelmetsző Jack-ket és kései utódait. Szerencsére leginkább csak a moziban találkozunk velük. A film nézése közben aligha gondolunk arra, hogyan lesz valakiből többszörös gyilkos, aki értelmetlenül, kegyetlenül, élvezettel öl.

Ted’ Bundy volt az első, akit így neveztek. 1989-ben ültették villamosszékbe, miután fiatal lányokat erőszakolt meg, és tett el láb alól. Szakemberek szerint egyeseket a „vad” üldözése, másokat az áldozat kínzása, megbecstelenítése, megcsonkítása izgat fel. Az elkövetés módja, eszköze többnyire hasonló és az áldozatokban mindig akad közös vonás. A szakmányban gyilkolók szinte kivétel nélkül kóros személyiségű emberek, többnyire pszicho- vagy szociopaták, ritkán betegek. Különféle motiváció - látnok, küldetéstudat, hatalomvágy, élvhajhászat - sarkallja a sorozatgyilkosokat. Egyesek személyisége, akár több típus jegyeit is magán viseli. A kriminalisztika szerint a nyereségvágyból elkövetett emberölések nem tekinthetők klasszikus értelemben sorozatgyilkosságnak.

Vannak olyan elképesztő tettek, amikre azt mondjuk, ilyet normális ember nem tesz. Az amerikai Ed Gein plainsfieldi farmján temérdek emberi maradványt találtak. Halottak bőréből, csontjából különféle használati eszközöket barkácsolt. Csak két idősebb nő életének kioltását tudták rábizonyítani. A bíróság előtt azt vallotta, hogy a tetemeket sírrablásból szerezte. A férfit élete végéig elmegyógyintézetben kezelték, ott halt meg 1984-ben. Aberrációi mintegy tizenhat film alapjául szolgáltak, köztük olyanokat, mint a „Psycho” vagy a „Bárányok hallgatnak”.

Ki tudja, hol húzódik az elmebetegség és a beszámíthatóság határa? Megjósolható-e, kiből lesz szabadulása után újra bűnelkövető? Elmeorvosok számára is tanulságos a hárshegyi rém esete. Molnár Henrik az Úttörővasút egyik megállójánál összeszurkált két gyereket, egyikük meghalt. A férfit 1979-ben elfogták, mivel kóros elmeállapotúnak minősítették a bíróság meghatározott idejű kényszergyógykezeléséről rendelkezett. Évenként igazságügyi orvos szakrétői vizsgálatnak vetették alá és amikor állapota javult haza engedték. Aztán újra gyilkolt, ekkor a szakértők már beszámíthatónak tartották és halálra ítélték.

Hazánkban az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe (IMEI) küldik megfigyelésre azokat a gyanúsítottakat, akikről úgy vélik, pszichiátriai betegségben szenvedhetnek.

– Az igazságügyi elmeszakértő tesz javaslatot a bíróságnak arra, hogy a gyanúsítottat küldjék intézetünkbe megfigyelésre – mondja Kuncz Elemér, az IMEI osztályvezető főorvosa. – Ez a vizsgálat egy hónapig tart, a végén adunk egy leletet, amit a szakértő használ fel. Ő dönti el, hogy az illető beteg és gyógyításra szorul, vagy sem. A kirendelő hatóság (rendőrség, ügyészség, bíróság) részére a szakértő fogalmazza meg, hogy a gyanúsított beszámítható, netán korlátozottan az, vagy pedig beteg és gyógyításra szorul.

– Mennyire megbízhatóak ezek a megfigyelések, vizsgálatok?

– A pszichiátriai betegségeknek megvannak a jól felismerhető tünetei. Az előzményi adatok ismeretében a klinika megközelítőleg pontos véleményt tud adni.

Az osztályvezető főorvos utalt arra is, hogy sorozatgyilkossal nem találkozott. Viszont annak idején bejutott arra a nagyon érdekes konferenciára, ahol a FBI képviselői a profilalkotás praktikáiba avatták be magyar kollégákat. Ismeretes, hogy a módszerrel Magyarországon először a bolti sorozatgyilkos felderítésekor találkozhattunk - fejezte be a doktor.

Vérengzőként többen is pályáztak Guinness rekordra. Az amerikai „gyilkos bohócnak” sikerült. Huszonegy emberölésért életfogytiglani, tizenkettőért pedig halálbüntetést kapott. John Wayne Gacyt tizennégy évnyi siralomházban töltött év után 1994-ben méreginjekcióval kivégezték.

Fátylat borítanának bizonyos osztrák értelmiségi körök Jack Unterweger ügyére. 1976-ban a férfit életfogytiglanra ítélte a bíróság egy 18 éves prosti megfojtása miatt. Mostoha gyermekkorára és irodalmi zsengéire való tekintettel közben jártak az érdekében. 1990-es szabadulása után tizenegy örömlányt küldött másvilágra Ausztriában, Kaliforniában és Csehországban. Nem sokkal az újabb életfogytiglani ítélet után felakasztotta magát grazi börtöncellájában. Róla filmopera készült.

Hazánkban a százhalombattai rémként elhíresült Balogh Lajos maga sem tudta, kit rejt az álarca: „Nem vagyok sem kéjgyilkos, sem pszichopata, de még csak rém sem…” Aztán évekkel később ráébredt, igenis élvezte, amint áldozatait kínozta. Négy fiatal lány kegyetlen megölését tudták rábizonyítani, 25 évre ítélték 1995-ben.

Magyarországon száz év alatt 14 sorozatgyilkosságra derült fény

- Kiss Béla – 23 nőt és egy férfit ölt meg (1912)

- Tiszazugi arzénes asszonyok (1929) 162 esetben bebizonyosodott, hogy a halált a légypapírból kiáztatott arzénnel történt mérgezés okozta

- Matuska Szilveszter (1930?) a biatortágyi viadukt felrobbantása (tömeg- és sorozatgyilkosság)

- Holhos Jánosné - nikotinnal mérgezett meg 4 személyt, 1961-ben kivégezték

- Kovács Péter, a tiszaföldvári kéjgyilkos. Négy nőt ölt meg. 1968-ban került bitófára. Előzőleg 11 évet ült helyette egy ártatlan férfi.

- Balogh Lajos – (százhalombattai) Négy fiatal lány kegyetlen megölését tudták rábizonyítani, 25 évre ítélték 1995-ben.

- Donászi és Bene – négy ember, köztük egy rendőr halála szárad a lelkükön. 1996-ban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.  Donászi 2001-ben öngyilkos lett

- Faludi Timea (Fekete Angyal) bizonyítottan 8 beteget segített a halálba 2000 májusa és 2001 februárja között. 11 évet kapott.

- Szabó Zoltánt – (balástyai) öt nő meggyilkolásával vádolták, négyet tudtak rábizonyítani. 2004-ben ítélték tényleges életfogytig tartó büntetésre, 2016-ban öngyilkosságot követett el.

- Erdélyi Nándor négy bolti eladót lőtt le. Legkorábban 2029-ben szabadulhat

- Ember Zoltán – a szentkirályszabadjai hurkos öt helybélijével, köztük saját bátyjával végzett 1991 és 2004 között. Négy gyilkosságot sikerült rábizonyítani, életfogytiglanra ítélték.

Eredeti vagy hamis?

Néhány éve különös akcióval hívta fel a figyelmet a műkincshamisítás elleni kilátástalan küzdelemre egy jó nevű fővárosi galéria. Máglyát raktak hamisítványokból és az utcán elégették. Így próbálták a jogalkotók figyelmét felhívni, hogy a börtön nem szegi a hamisítók kedvét. Merthogy a legritkább esetben kerülnek oda. Nem bűn, ha valakinek hamis Aba Novák képpel van kitapétázva a lakása. Még akkor sem, ha ott találják a festőeszközöket. Büntetésre akkor számíthat, ha éppen a vételárat veszi át a megtévesztett vevőtől.

Csak találgatni lehet, hogyan került az eredeti Csontváry Kosztka képre Gulácsy szignója. Az nem lehet, hogy elfelejtette, hiszen a munkáit sohasem látta el kézjegyével. Valaki ezt hiányolta és úgy gondolta, mindegy ki a festő, csak híres legyen, hát ráírta az első eszébe jutó nevet.

Nagy port vert fel annak idején egy másik magángyűjteményből származó védett festmény históriája is. Egyik múzeumi szemlén állványra tették a névtelen velencei festő munkáját. Tátrai Vilmos művészettörténész felkiáltott, hogy ez Tiziano műve, de legalábbis köze lehet hozzá. Megmosolyogták, annyira hihetetlennek tűnt, miközben egyre több érv szólt mellette. Úgy árverezték el, hogy „Tizianónak tulajdonítva”. Végül bebizonyosodott az eredete és 140 millióért kelt el. Jelenleg a Szépművészeti Múzeumban látható.

Sokféle módszer létezik annak megállapítására, hogy egy festmény eredeti vagy hamis. Ezek közül az egyik, amikor a mű születésének idejét próbálják behatárolni. Elsősorban olyan pigmentekre kíváncsiak, amelyeket a modern festékipar állít elő és gyártásuk beindítását határozott időponthoz köthetik. A titánfehér ebből a szempontból kiemelt jelentőségű.

– Két Rippl-Rónainak mondott kép eredetisége vált kétségessé, amikor a röntgendiffrakciós felvétel titánfehér rutil változatát mutatta ki – ejt ámulatba Velledits Lajos festőművész, restaurátor. Mivel a Rippl-Rónai 1927-ben meghalt nem élhette meg e festék bevezetését. A képek tulajdonosa azonban megpróbálta bizonyítani a művek eredetiségét. Felkeresett egy kollégát a képekről készült különleges vizsgálat grafikonjával, amely elemzést a Központi Fizikai Kutatóintézetben végeztetett el. Ezzel az eljárással roncsolás mentesen meghatározhatóak a fémek, így a titán is. Ezt követően felütötte az egyik festészeti kézikönyvet és ennek alapján szakvéleményében megerősítette, hogy a titánfehér 1870 óta ismert. Tehát Rippl-Rónai palettáján előfordulhatott. Csakhogy az általa használt Kurt Welte könyv a valósághoz képest fél évszázaddal korábbra teszi a festék megjelenését. A titánfehér történetének alapos ismeretére volt szükség, hogy ezt megcáfolhassuk. A festészetben a fehér pigmentet adó titándioxiddal 1908 óta kísérleteztek. 1916-ban megindult a titánfehér gyártása, amelyet csak a háború szakított meg. 1938-ban az anatáz kristályformájú titánfehéret a rutil változat követte.

Halálbiztos tippek

A kaszinószövetség világtalálkozóján figyeltek fel szenzációs játékelméleteire, és alkut ajánlottak, hogy ne fossza ki a világ játékbarlangjait. Cserében megengedték, hogy halálbiztos nyerőszisztémáit 250 kiválasztottnak továbbadja - ezt a mesét adta be a nyerésre vágyó hazárdjátékosoknak egy magát matekzseninek kikiáltó szobafestő.

K. István azt is állította, másfél évig tanulmányozta a játéktermekben a szerencsejáték nyerési lehetőségeit. Fényes jövőt álmodott. Úgy tervezte, hogy gyarapodó milliárdjait az emberiség javára fordítja, például ultramodern kórházak, ingyenkonyhák létesítésére, fásítási programra. Kétes karrierje azonban a rendőrségen végződött. Nem tagadta, hogy 13 személytől vett át egyenként 500 eurót, és fejenként további 100-150 ezer forintot. Összességében több millió forintot csalt ki áldozataitól.

Tévedés ne essék, nem büntetendő, ha valaki nyerőtippeket osztogat, vagy játékelméleteket gyárt és azt továbbadja. Csakhogy a pénz átvételekor a gyanúsított tudta, hogy az általa előadott történet nem felel meg a valóságnak és a kicsalt pénzt saját céljaira fordította.

2000-ben jelent meg a játékelméletekkel foglalkozó fizikus, Bóc István „Gondolkodom, tehát nyerek!” című könyve. Feltehetően innen koppintott bizonyos érveket.

– A második, bővített kiadás rulettel kapcsolatos fejezete épp a különböző csodamódszerek hatástalanságát leplezi le pontos matematikai számításokkal – nyilatkozta Bóc István. – Már az első könyvemben felvetettem, hogy a számítástechnika akkori szintje mellett lehetőség nyílhat a rulettgolyó becsapódási helyének becslésére. A kaszinókban a rulett megpörgetése után még 20-30 másodpercig szabad tenni. Egy komolyabb gép megfelelő kamerákkal és szkennerekkel ellátva, a golyó és a henger sebességéből és egymáshoz való helyzetéből megadhatja, hova érkezik majd a golyó, ami elég a nyeréshez. Ezt az elméleti feltevést pár kalandor ki is próbálta Londonban. Két estén mintegy félmilliárd forintnak megfelelő összeget nyertek. Az eredményt a számítógép az egyik játékos mobiljára küldte. Sohasem fogom megtudni, hogy tőlem vették-e az ötletet, de nem kizárt, mivel magyar is volt közöttük.

Hazugságvizsgálat

Édesanyám átlátott a szitán, amikor gyerekkoromban füllentettem. A nevelésnek megvolt a dramaturgiája. Maga elé parancsolt, lehajolt hozzám és szigorú arccal a szemembe nézve, lassú, kimért mozdulatokkal megtapintotta az orrom hegyét: - hazudsz, te bestia, PUHA! - kiáltotta. Erre aztán elhúztam a csíkot és csak este kerültem elő, amikorra a mérge elpárolgott.

Hazudni nem szabad, de élni sem lehet nélküle. Alapigazság, hogy a feledékenyek és a hülyék ne próbálkozzanak, mert abból semmi jó nem sül ki. Régi vicc, hogy a részeg férj haza viszi a barátnőjét. Becsönget, a feleség nyit ajtót. Odasúgja az asszonynak: szívem, hazudjuk azt, hogy a nővérem vagy.

Az igazság legtöbbször fáj, mégis tudni akarjuk. Az őszinte beszéd sem tartozik a hálás feladatok közé. Mondj igazat és betörik a fejed - tartja a mondás. Épp annyi kalamajkát okozhat, ha az igazat hazugságnak hisszük, mint amikor a hazugságot fogadjuk el igazságnak. Tény, sokkal kívánatosabb azt a hazugságot elhinni, ami kedvünkre való. Végül is minden relatív, az igazság az, amit annak tartunk.

A hazugságok kiszűrésére eddig többféle módszerrel kísérletezgettek. Az igazságszérum nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A poligráfos vizsgálat sem hoz százszázalékos eredményt. A Kaliforniai Orvosi Egyetem egyik pszichológiatudora még a ’70-es években kidolgozott egy kódrendszert, amely az arcizmok rándulásainak elemzésére épül. A lebukástól való félelem, a hazugság okozta lelkifurdalás, vagy a megtévesztés felett érzett öröm, ugyanis villanásnyi jeleket hagy az arcon. A kódoló rendszer segítségével az igazi és a színlelt érzelmeket pontosan el lehet különíteni. Ekman professzor szerint az öröm, a harag, a meglepetés, az undor, a szomorúság, a félelem, az érdeklődés arckifejezése a világon minden ember számára ugyanazt az érzelmi állapotot tükrözi. A rendszer a beszéd közbeni arcizmok apró mozgásait elemzi, és így állapítja meg a mondottak valószínűsíthető igazságtartalmát, amit aztán analizálnak. Erről szól a Hazudj, ha tudsz! c. filmsorozat is. Cal Lightman (Tim Roth) hazugságszakértő és csapata apró jelekből következtet a beszélő mondandójának igazságtartalmára. A gyanúsítottakról készült lassított felvételeket elemzik kinagyítva.

Ma már nem csak génjeinkbe, de az agyunkba is be lehet tekinteni. Amerika tárgyalótermeiben léteznek olyan vizsgálatok (pl. EEG, fMRI) különböző mentális állapotok észlelésére, a beszámíthatóság, a bűntudat vagy a hazugság kimutatására. Már azt is tudják, hogy a hazugság, illetve az igazmondás az agy mely részének aktivitásával jár, vagyis kiszűrhetik a szimulánsokat.

Szemet szemért

Az antik Rómában a gyújtogatót megégették, a gabonatolvajt Ceres elátkozott fájára lógatták föl, a hamis tanút a Tarpeia-szikláról a mélybe taszították. Nyilvános kivégzéssel csak a bizonyítható gyilkosságot büntették. Aki megölte az apját, vagy más közeli vérrokonát a legrosszabbra számíthatott. Például bevarrták egy zsákba, amelybe mérges kígyókat tettek és bedobták a Tiberisbe.

A legkorábbi feljegyzés a halálbüntetésről az időszámításunk előtti XVIII. századból származik. A babiloni Hammurapi király törvényeiben 25 súlyos bűntett elkövetése esetén helyezte kilátásba a legsúlyosabb ítéletet. A halálbüntetés más uralkodók törvénykönyveiben is megjelent, például a Krisztus előtti VII. századbeli, athéni Drákói törvényekben, vagy a szintén időszámításunk előtti V. századból származó 12. táblás törvények a római jogban. E történelem előtti időkben a módszerek rendkívül kegyetlenek: keresztre feszítés, felnégyelés, vízbefojtás, megkövezés, máglyahalál, karóba húzás… Persze az előkelőségek a büntetéseknél is kiváltságokat élveztek. Gondoljunk csak Szókratész esetére a méregpohárral, vagy a kora-újkori időknek azon török szokására, amikor a szultán selyemzsinórt küldött a legyőzőtt vezérnek, hogy azzal akassza fel magát.

1764-ben látott napvilágot az olasz Cesare Beccaria „Bűnökről és büntetésekről” című műve, amelyben nyíltan kiáll a halálbüntetés eltörlése mellett. Követelte az erőszakkal kicsikart vallomások figyelmen kívül hagyását, elvetette a kínzás alkalmazását. Kimondta, hogy a bűntettnek és a büntetésnek egymással arányban kell lennie.

Magyarországon a halálbüntetést 1990-ben törölték el. A halálbüntetés utolsó magyarországi évtizedeiben az emberölés minősített eseteire szabták ki. Vadász Ernőnek hívták azt a férfit, akit 1988 júliusában utolsóként felakasztottak, miután egy embert brutálisan megkínzott és megölt.

A különös kegyetlenséggel elkövetett emberölések kapcsán gyakran felvetődik, hogy állítsák vissza a halálbüntetést. Miért kell az adófizetők pénzén életfogytig börtönben tartani olyan elvetemült gonosztevőket, akik a cella falain kívül potenciális veszélyt jelentenek a társadalomra? - teszik fel a kérdést. Ellenérvként elhangzik, utólag kiderülhet, hogy ártatlan, akit bűnösnek hittek; a halálbüntetésnek nincs visszatartó ereje; egyre kevesebb civilizált társadalomban játszik istent az igazságszolgáltatást.

Brutális gyilkosság

Az egész országot megrázta a hír, hogy egy fiatal édesanyát a soroksári Szigetdűlőn szept. 26-án este meggyilkoltak. A BRFK folyamatban lévő ügyekről nem, vagy csak szűkszavúan nyilatkozik, ahogy ezúttal is.

Az exrendőrből lett fitness guru is jól tudja, hogy a nyomozás érdekeit sértené, ha ebben szakaszban túl sok információt hoznának nyilvánosságra. Csakhogy Norbi kiakadt, mert az áldozat férjével együttjárt rendőrtiszti fősuliba és az indulat meggondolatlan kijelentésekre sarkallta. Norbi a legnagyobb közösségi portálon adta tudtára mindenkinek, hogy a 36 éves, kerékpárúton kocogó nőt, csoportosan megtámadták, egy kötéllel hátulról megfojtották, a gyilkosság után pedig megerőszakolták. "Sajnos etnikai támadás volt..." Ez a megjegyzés számomra azt sugallja, hogy a cigányok ölték és gyalázták meg a fiatalasszonyt, talán azért, mert egy (volt) rendőr felesége.

Norbi az RTF-en bizonyára tanult jogi ismereteket. Tudja, hogy ezt úgy hívják, prejudikáció, vagyis amikor a dolgok ismerete nélkül ítél, másokat befolyásol, elébe vág a bíróság döntésének. Megértem a felháborodását, de ez sem jogosítja fel erre.

Bárki, vagy bárkik gyilkoltak, legyen bármilyen a bőrük színe, aljasak, gyalázatosak és embertelenek voltak. Sújtson le rájuk a törvény teljes szigora.

Powered by Blogger.hu