Grafománia

Az írás valahogy mindig megtalált. Ez jelentette a kályhát, ahonnan elindultam...

Revolvermaps
www.idokep.hu

Hőtérkép

Üdvözöllek!

"Föltettem magamban, hogy bölcsességemben mindent megvizsgálok és kikutatok, ami az ég alatt történik... Láttam mindent, ami csak végbemegy a nap alatt, és kiderült: minden csak hiábavalóság és szélkergetés... Mindennek megvan az órája, és minden szándéknak a maga ideje az ég alatt: Van ideje a születésnek és a halálnak; ideje az ültetésnek és az ültetvény kiszedésének… Ekkor megértettem: nem tehet jobbat az ember, mint hogy örüljön és élvezze az életét".
/A Prédikátor könyve/

Feedek
Megosztás
Jelenlegi látogatók száma
ÁRFOLYAMOK
Legfrissebb hozzászólások
  • Eager: A fényképezés feltalálása hatalmas dolog volt. Annyira hozzánk tartozik, mint a ruha az életünkhöz. És mennyit segíthet az embereknek!
    Ugyanakkor nagyon haragszom azokra, akik sokkoló képeket raknak fel pl a Facebook oldalukra. Különösen az állatvédők csinálják gyakran. Soha nem nézem meg, még szerencse, le lehet takarni és jelezni mibenlétét.
    (2018-09-20 18:37:50)
    Sokkoló fotók
  • Eager: @Prédikátor: Sajnos, ez az, ami nem biztos. Ki garantálja, hogy a 85 éves éned olyan lesz legalább, mint az 5 éves.
    Úgy látszik ez elég mindennapos dolog, én is világgá mentem, de én csak az utcánk sarkáig jutottam. Utolértek.
    (2018-09-20 18:31:00)
    Öreg néne őzikéje
  • Prédikátor: @Eager: @mizsima: 5 éves lehettem, amikor világgá mentem. A házunktól kb. 7 km-re, egy hentes üzletben kötöttem ki. Szóltam, hogy éhes vagyok, adtak egy darabka lecsókolbászt, azt majszoltam, amikor az apám késő délután rám talált.
    Ha 5 évesen megoldottam a helyzetet, talán 85 évesen is menni fog.
    (2018-09-19 18:55:04)
    Öreg néne őzikéje

Közöny

Az öngyilkosság nem mindennapi módját választotta az a férfi, aki nov. 23-án a fővárosi Rákóczi úti hotel ötödik emeletének ablakából, mesztelül kivetette magát. Ahogy az a tragédiáknál lenni szokott bámészkodók hada vette körül a haldoklót.

Józan ésszel azt gondolhatnánk, hogy  a szemtanúkat megrázta a borzalmas látvány. Nos, úgy tűnik, már nem ilyen világban élünk. A csődületből többen előkapták a telefonjukat, fotózták, videozták a földön fekvő szerencsétlen haldoklót. Volt, aki lazán megjegyezte, "ennek aztán annyi". Egyetlen ember akadt, aki azt kiáltotta, hívjon valaki mentőt és megpróbált valamit szerezni, hogy letakarják az akkor már halott fiút.

A bulvárlapok mindenfélét összeírtak arról, miért lett öngyilkos a 29 éves férfi és mért volt meztelen. Elképesztő találgatások láttak napvilágot. Végül a húga megelélte a sok badarságot és nyilatkozott a hvg.hu-nak. Elmondta, hogy a bátyja életében óriási törést okozott a két évvel ezelőtti válása, amit képtelen volt feldolgozni. Már a válása után beszélt arról, hogy megöli magát. Szabolcsot egyfajta kettősség jellemezte: volt egy jótékonykodó, önfeláldozó és egy pusztító oldala. Szeretett nagylábon élni és rengeteg adósságot halmozott fel, amit a szüleik kénytelenek voltak törleszteni. "Utoljára gazdagnak akarta érezni magát" és lakosztályt bérelt a szállodában.

Szerényen megjegyzem: nem lehet beletörődni, hogy vannak fiatalok, akik számára az élet nyűg, amitől mindenáron szabadulni kell. Kitalálnak maguknak valamilyen álomvilágot és mivel az többnyire nem jön össze, elegük lesz és kilépnek belőle. Osztom a bátyját sírató lány véleményét, szorosabbra kell fűzni a meglazult szálakat a családban.

Akarnál így élni?

Hajlamos vagyok első felindulásomba eszement bolondnak kikiáltani mindazokat, akik „könnyedén” eldobják az életüket. Dehát, mit jelent az, hogy könnyedén? Más baját sohasem érezzük olyan komolynak, mint a sajátunkat. Márpedig, aki önkezével vet véget az életének, nyilván a világ legsúlyosabb, legfájóbb terhének érzi a saját problémáját, amiből megítélése szerint nincs kiút. Mire rájönne, hogy tévedett, már nem lesz az élők sorában.

Azt szokták mondani, hogy a remény hal meg utoljára és ritkán adódik az életben olyan kilátástalannak tűnő helyzet, amire ne lenne valamilyen megoldás. Mit tennél Kedves Olvasó, ha 59 éves magányos rokkantnyugdíjasként fillérekből kéne tengődnöd, ki sem látszanál az adósságból és az önkormányzat azzal fenyeget, hogy kitesz a bérlakásból? Dolgozni nem tudsz, magadat is alig tudod ellátni és a jövőd a hajléktalanság, ahonnan nem lesz többé visszaút. Te akarnál így élni? Egy szegedi férfi tudta a választ, és feltehetően nem ő az utolsó, aki végső elkeseredésében megöli magát.

Nem minden esetben igaz, hogy az öngyilkosság az életből való önkéntes kilépés. Előfordul, hogy bele hajszolják a szerencsétlen embert. Olyan körülményeket teremtenek, hogy szinte nincs más választása.

Gyógyíthatatlan betegek rokkantsági százalékát minősítették le. Korábbi nyugdíjukat akár több tízezer forinttal csökkentették. Milyen ország az, ahol, hajléktalanságra, éhen halásra ítélnek rokkantakat, fogyatékosokat? De előtte eljátszatják velük a rehabilitációs tragikomédiát: egy-két éven belül, ha még élnek, vissza kell térniük a munkaerőpiacra. Hogy csak töredéküknek sikerül? - hát, ilyen az élet egy olyan országban, ahol búsásan megfizetik a törvényhozókat, hogy pénzt spóroljanak a büdzsének. És kitől veszik el? - a védtelenektől.

Powered by Blogger.hu