Grafománia

Az írás valahogy mindig megtalált. Ez jelentette a kályhát, ahonnan elindultam...

Revolvermaps
www.idokep.hu

Hőtérkép

Üdvözöllek!

"Föltettem magamban, hogy bölcsességemben mindent megvizsgálok és kikutatok, ami az ég alatt történik... Láttam mindent, ami csak végbemegy a nap alatt, és kiderült: minden csak hiábavalóság és szélkergetés... Mindennek megvan az órája, és minden szándéknak a maga ideje az ég alatt: Van ideje a születésnek és a halálnak; ideje az ültetésnek és az ültetvény kiszedésének… Ekkor megértettem: nem tehet jobbat az ember, mint hogy örüljön és élvezze az életét".
/A Prédikátor könyve/

Feedek
Megosztás
Jelenlegi látogatók száma
ÁRFOLYAMOK
Legfrissebb hozzászólások
  • Prédikátor: @Eager: Már nem emlékszem, mi volt az ítélet és a neten se találtam erről infót. Talán felfüggesztetett börtönbüntetést kapott az üzemeltető. A halálbüntetés ennél az esetnél semmiképpen nem lenne releváns.
    (2018-10-20 15:03:26)
    A legendás bíró halála
  • Eager: Sajnos, az EU-ban tilos a halálbüntetés kirovása. Pedig igen sokan megérdemelnék, ahelyett, hogy életük végéig az ország tartsa el őket. Engem csak egyetlen dolog, bátortalanít el, nem rehabilitálható az, akin már végrehajtották. És sajnos a leggondosabb vizsgálat, az összes előírásnak való megfelelés, stb... mellet is történhet tévedés, no meg túlkapás is. Hasonló okok miatt ellenzem az eutanáziát is. Biztos vagyok benne, sok pénzre éhes örökös és becstelen orvos visszaélne vele.
    (2018-10-20 13:14:22)
    A legendás bíró halála
  • KŐRBEJÁRÓKA: @Prédikátor: Nem haragszom rájuk, van rokon és haver is aki rendőr. Akkoriban kicsit másabb volt minden. A gyerekcsínyeket is gyorsan még csírájában elfojtották. Attól még próbálkoztunk.
    (2018-10-14 06:33:37)
    Kihallgatás és a rendőri brutalitás

Bűnjeleket örökölt

Annak idején kommandósok fogták el lakásán Farkas Tibort (+32), akit azzal gyanúsítottak, hogy tagja volt egy drogot fogyasztó-árusító bandának. Még javában folyt a büntetőügy tárgyalása, amikor a fiatalember autóbalesetben meghalt. Bátyja gyanúja szerint nem kapott mindent vissza testvére lefoglalt értékeiből. Kérte, járjak utána, igaz-e a feltételezése és ha igen, szeretne végre hozzájutni az örökségéhez. Őszintén szólva, nem azért vállaltam, hogy a feltehetően kábítószer eladásából származó pénzt kifizessék neki. A kérdés az volt, előfordulhat-e, hogy hatóság által lefoglalt értékek kézen-közön eltűnnek? 

A történet azzal kezdődött, hogy a Telefontanú vonalára érkezett egy bejelentés: "Európa legnagyobb kábítószer kereskedőjét lekapcsolhatják Pestlőrincen, fekete Mercijén teríti az anyagot."  Megadta az állítólagos drogbáró nevét, autója rendszámát. A rendőrség felgöngyölítette a hat főből álló hálózatot.

A "drogbáró" B. L.-t őrizetbe vették. Beismerte, rendszeresen fogyasztott extasyt, speedet, ketamint és kokaint, de mindvégig tagadta, hogy kábítószerrel kereskedett volna. Elfogásakor úgy nyilatkozott, hogy a nála talált viszonylag nagyobb mennyiségű kokaint meglepetésnek szánta saját szüli napjára, a ketamin pedig diszkós buliból maradt meg. A nyomozás elején titkosszolgálati módszereket is alkalmaztak, lehallgatták a férfi holdudvarában megforduló személyek telefonbeszélgetéseit. Később a kerületi bíróság nem tudott igazán mit kezdeni: a „rizs”, „kéne egy 45-ös”, „utána viszi a lecsót”, „pakolunk mellé naftalint” kifejezésekkel. Az egyik vádlott védekezésképpen kifejtette: a beszélgetések hölgyismerőseikről szóltak, azért virágnyelven, nehogy a nejük gyanút fogjon. Így hozták a beszélgető partnerek egymás tudomására, hogy használnak-e óvszert, hány éves a cicababa. A rizs pedig még véletlenül sem kábítószerrel kapcsolatos, táplálék-kiegészítő porba szórják, hogy tárolásnál felszívja a nedvességet. A házkutatásnál talált digitális mérleg meg azért kellett, mert tulajdonosa cukorbeteg és azon mérte a szénhidrátot. Az a kis kokainmaradvány úgy került a mérlegre, hogy a nyomozó megfogta a kábítószerrel szennyezett kesztyűjével – legalábbis ezzel védekezett az egyikük. Azt viszont a sem ő, sem a társai nem tagadhatták, hogy az elfogásukkor, illetve a házkutatások során a rendőrök drogokat találtak, amelyekről később megállapították: a kokainbázis mennyisége meghaladta a csekély mennyiség felső határát, de a jelentős mennyiség alsó határát nem érte el. Farkas Tibor ebbe a társaságba csöppent bele.

– Akkor már nem laktunk az édesanyámnál, ritkábban találkoztunk – mondta Farkas Csaba (a baloldali képen).– Ennek ellenére sejtettem, hogy nincs minden rendben körülötte. Tudtam, hogy a vesztébe rohan. Nemcsak a fivér jogán, hanem apánk helyett is, aki akkor már nem élt, próbáltam szép szóval hatni rá, majd kénytelen voltam keményebb eszközökhöz folyamodni, hiába. 2005. október 21-én a 4-es főúton, Ceglédbercelnél személygépkocsijuk átsodródott a szembe jövő sávba és egy román kamionnal ütközött. Tibi és a mellette ülő fiú a helyszínen életét vesztette. Nem sikerült megtudnom, hogy volt-e a szervezetében narkó. A szemtanúk szerint a járműközvetlenül a baleset előtt kacsázva haladt az úton. Ő vezetett, talán elszundított. (A tragédia helyszíne)

– Tibor 2003-as elfogásakor 400 ezer forint volt az övtáskájában, ami a jelek szerint valahol, valamikor szőrén-szálán eltűnt – tér a lényegre Farkas Csaba, majd azonnal hozzáteszi, hogy feltételezésére nincs bizonyíték. Elfogadnám, hogy ez a pénz sosem létezett, ha a lefoglalt tárgyak listáját megnézhettem volna. Abba azonban a mai napig nem engedtek betekintést.

Farkas Tibor egykori élettársa megerősítette, hogy több mint 400 ezer volt az övtáskában, bár ez sem bizonyít semmit. A lány is ott volt, amikor a férfit a kommandósok földre teperték.

A Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság 2006-ban hozott ítéletéből arra lehet következtetni, hogy a másodrendű vádlott visszakapta a korábban tőle lefoglalt 475 eurót, 995 dollárt, továbbá 390 ezer forintot. Farkas Tibor negyedrendű vádlottnál azonban semmilyen utalás sincs lefoglalt készpénzre. A bűnjeljegyzéken 52-55., 57-73. tételig felsorolt különböző tárgyak lefoglalását a bíróság megszüntette, és elrendelte kiadását az örökösnek, vagyis a testvérének.

Farkas Csaba 2007 márciusában levelet írt a büntetőügyet tárgyaló kerületi bíróság elnökének, akitől azt a választ kapta, hogy az eljárás megszüntető végzés és az ítélet egy-egy példányával, valamint az öröklést igazoló okirat bemutatásával a tárgyakat átveheti a BRFK Vizsgálati Főosztály Érték és Tárgyletétkezelésén. Amennyiben a fenti szerv intézkedést nem tesz, annak vezetőjénél, illetőleg a felügyeletet ellátó ügyésznél tehet panaszt.

– Telefonon érdeklődtem és azt a választ kaptam, hogy ez az osztály átalakult, ezért levelet írtam a BRFK Kiemelt Ügyek Osztálya I. alosztályvezetőjének. Trombitás Tiborné alezredes 2007 június végén arról tájékoztatott, hogy az ORFK NNYI Kábítószer Bűnözés Elleni Osztályon vegyem fel a kapcsolatot Jáger István hadnaggyal, aki a tárgyakat a jogerős bírósági végzés bemutatása ellenében kiadja majd - tette hozzá Csaba.

– Jáger hadnagy egy nejlonzacskóban valóban átadta nekem a lefoglalt tárgyakat, pontosabban két mobiltelefont, cd-lemezeket, telefonkártyákat, erről papírt is adott. Amikor a pénzre rákérdeztem, kitérő választ adott. Újabb levelet írtam a BRFK Kiemelt Ügyek Osztályára, ebben visszaigényeltem a lefoglalt készpénzt. Finoman utaltam arra, hogy az elhunyt után maradt tárgyakat átvettem ugyan, azonban a pénzt, valószínűleg adminisztrációs hiba miatt eddig nem kaptam meg. Kértem, hogy a bűnjeljegyzékbe betekinthessek, és arról másolatot kaphassak. Zsigmond Csaba százados, osztályvezető három soros válaszában arról tájékoztatott, hogy „a 136–XII-395/2002.-bü számú ügyben lefoglalt pénzösszeg a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatal letéti számlájára került befizetésre, ahonnan a bírósági végzés és ügyszám alapján kifizetik a jogosult, azaz az Ön részére”.

– Számomra a kör bezárult, hiszen ugyanoda küldtek, ahol a legelején a kérdezősködtem, de érdemi tájékoztatást nem kaptam – fejezte be a 40 éves biztonsági őr.

A kerületi bíróság egyébként B. L.-t bűnösnek találta egyebek között csekély mennyiségű kábítószer átadásával üzletszerűen elkövetett kábítószerrel való visszaélés vétségében és kétév börtönre ítélte. A másodrendű vádlott fél év felfüggesztett börtönbüntetést kapott. A többiek megúszták pénzbüntetéssel, vagy próbára bocsátással, az egyiküket pedig felmentette.

Utóirat: Az örökös engedélyével felvettem a kapcsolatot az elhunyt egykori ügyvédjével, Karasszon Dorottyával, aki megerősítette, hogy a házkutatás jegyzőkönyve szerint csaknem 400 ezer forintot, azonkívül különféle összegű és címletű valutát foglaltak le a BRFK kábítószerbűnözés elleni alosztályának munkatársai. Az ügyvédnő felajánlotta segítségét az örökösnek, hogy a bíróság letéti számlájáról végre hozzájuthasson a pénzéhez. Később egy közös ismerős tájékoztatott, hogy ez meg is történt.

Szívtelen nemzedék

Örök dilemma, hogy a szívünkre, vagy inkább a józan eszünkre hallgassunk-e? Azok közé tartozom, akik hajlamosak az érzelmeikre hallgatni, holott ezerszer megtapasztaltam, a világ mozgatórugója a racionalitás. Meglepődve látom, az utóbbi években nő a kutatók érdeklődése az érzelmi intelligencia (EQ) iránt.

Száz év alatt 24 ponttal emelkedett az értelmi fejlettség mértékének átlagos mutatója (IQ). Ahogy nő a gyerekek IQ-ja úgy csökken az EQ-ja. A korábbi generációhoz képest a mai fiatalok érzelmileg labilisabbak, egyre magányosabbnak érzik magukat, depresszióra hajlamosak, rendetlenebbek, idegesebbek, és agresszívebbek. Így aztán egyre nő az elidegenedés, a drogfogyasztás, a bűnözés. Anélkül, hogy általánosítanék, nagy a veszélye annak, hogy a közömbös társadalomban felnő egy „szívtelen” nemzedék.

Az érzelmek jelentőségét munkahelyeken sem becsülhetjük le. Az egyre nagyobb és összetettebb feladatok elvégzéséhez megfelelő fizikai, idegi és lelki állóképesség kell. Ahogy karbantartjuk a testünket, úgy szükség van a lelkünk erősítésére, csak így juthatunk a teljes harmónia közelébe, amely fokozza a teljesítőképességet.

Az emberi arc az érzelmek egyik legfontosabb kifejezője. Egy érzelmileg intelligens ember pontosan leolvassa az arcról a hat (düh, undor, félelem, öröm, szomorúság, meglepődés) alapérzelmet. Ez ugyanis kulcsszerepet tölt be mások érzelmi állapotának és szándékának megértésében. Ha az érzelem felismerése téves, akkor félreértéshez vagy nem helyénvaló társas viselkedéshez vezethet.

Az érzelmi intelligencia nem azt jelenti, hogy képmutatóan kedvesek vagyunk másokhoz. Nem jelenti azt, hogy minden döntésnél csakis kizárólag az empátia, az együttérzés, segítőszándék dominál. Az EQ arról szól, hogyan irányítsuk a személyiségünket.

Az érett személyiség képes:

- a saját érzelmi állapotának felismerésére. Párhuzamot teremt az érzelmei, a gondolatai és a tettei között

- az érzelmei kontrollálására, és a kilengéseket a kívánatosabb irányba tolja

- tudatosan olyan érzelmi állapot elérésére, amely révén sikeresebb lehet munkában és magánéletben egyaránt

- mások érzéseinek olvasására, tiszteletben tartására, befolyásolására

- kielégítő társas kapcsolatok létrehozására és fenntartására

Ha valaki megkérdezné: mire jók azok a „nyálas” érzelmek? Emlékeztetném, a gondolkodás és érzelem kapcsolata az ókorig nyúlik vissza. A gondolkodók sokáig azt hitték, az érzelmek rontják a megismerés folyamatát és annak megbízhatóságát. Arisztotelész elsőként fogalmazta meg, az érzelmek kapcsolatban állnak a cselekvéssel. Később Darwin és mások írtak az érzelmek funkcióiról pl. olyan jelző és kommunikációs rendszert működtetnek, amely a faj, illetve az egyed túlélése szempontjából előnyös.

A magam nyelvére úgy fordítottam le a tudósok okoskodásait, az érzelmek segítenek abban, hogy eligazodjunk és megtaláljuk a helyünket a világban és jól érezzük magunkat a bőrünkben. (A képek Szász Endre alkotásai)

Csodálatos elme

Gyakran megesik, hogy egyetemisták összejönnek egy kis agysejt-pusztításra. Az viszont ritkán fordul elő, leginkább csak filmvásznon, hogy piálgatás közben egyiküknek zseniális ötlete támad. Az „Egy csodálatos elme” c. filmben a társaság egyik tagja megfigyeli, hogyan versengenek a többiek egy szőke bombázó kegyeiért. Ebből merítve megírja dolgozatát a versengés matematikájáról, amely pimaszul szembe megy Adam Smithnek, a közgazdaságtan atyjának a játékelméletről, 150 éve elfogadott kitételével. A tehetséges diák élete egycsapásra megváltozik, fényes jövő vár rá. A nagysikerű Oscar-díjas film a 2015-ben autóbalesetben elhunyt John Forbes Nash Nobel-díjas matematikus életéről szól.

Engem annak idején nem a sztori, vagy Russell Crowe színészi játéka ragadott meg, hanem amire a film címe is utal. Mi is történt ott és akkor abban a társaságban? John megfigyelt valamit, ami mindenki szeme láttára zajlott, de csakis az ő agyából pattant ki az isteni szikra, és hozott létre valami forradalmian újat. Ezt hívjuk kreativitásnak. Kitalálni, megoldani, létrehozni valamit, amit előzőleg még senki. Az alkotóerő, a találékonyság olyan képesség, amire mindig szükség volt és szükség lesz, amíg világ a világ. Már a fogalom meghatározása is sok fejtörést okozott, ahány tudós, annyiféle definíció.  Felfedezték a sokoldalúságát, hogy annyiféle kreativitás van, ahány féle emberi tevékenység; olyan sok szempontból vizsgálható, ahány féle aspektusa van az emberi természetnek (fizikai, pszichés, intellektuális, szociális, érzelmi…); s a kreativitás minden életkorban és minden kultúrában jelen van. Azt is tudják, hogy a kreativitáshoz az elmétől, a tudástól való szabadságra van szükség, nem véletlen, hogy a gyerekeknek óriási képzelőerejük van. Aztán ahogy haladunk a felnőtté válás felé, úgy nyesegetik szárnyainkat. Így lesz belőlünk többnyire begyöpösödött agyú, sémákban gondolkodó, unalmas felnőtt. Ám akad kivétel bőven. Itt van pl. a 16. században élt olasz festő, Giuseppe Arcimboldo. Rajta kívül kinek jutott volna eszébe egy-egy portrét gyümölcsök, virágok, állatok kavalkádjából ábrázolni?

Miért ne lehetne az emberiség javára kamatoztatni az elhunyt lángelmék tudását? Azt a sok-sok észt egyszerűen át kéne tölteni más valaki agyába. Ily módon nem vesztegetnénk éveket iskolapadban, hanem energiáinkat arra fordíthatnánk, hogy a kapott tudást tovább fejlesszük. Az elképzelés morbidnak tűnik, vagy mégsem? Amerikában ugyanis már megtették az első kis lépéseket. Összekötötték két ember agyát számítógépek és az internet segítségével: amikor az egyikük arra gondolt, hogy megmozdítja a jobb kezét, a másik megtette. Ez még ugyan messze van az észtöltögetéstől, de legyünk türelmesek, a tudomány rohamos tempóban fejlődik. Mindenesetre a kísérlet szigorúan titkos, mert ha a lusta diákok fülébe jut, azok bizony kivárnak.

De komolyan, valaki egyszer azt mondta, a képzelet fontosabb, mint a tudás, mert a tudás arra korlátozódik, amit most tudunk és értünk, de a képzelet átfogja az egész világot, és mindazt, amit majd egyszer megismerünk és megértünk. Kreativ emberek nélkül a jövő elképzelhetetlen.

Ahol a holtak tanítják az élőket

Mai szemmel nézve igencsak bizarrnak tűnik, hogy a 16. században színházi előadásokat kreáltak a holttestek boncolásából. Tódult a közönség az anatómiai teátrumokba, ahol akár az egész család végig nézhette, mi történik az akasztófáról lekerült tetemekkel. A látványosságért fizetniük kellett. Akkoriban az emberek másként gondolkodtak az elmúlásról. A nagy járványok idején mindennap farkasszemet néztek a halállal, és vajmi keveset tudtak a betegségek okairól, az emberi test felépítéséről, működéséről.  A jó öreg kontinensen a holtakat hosszú évszázadokon át nem bolygatták. Az orvostudomány atyjaként számon tartott Hippokratész sem végzett egyetlen boncolást sem, sőt elítélte azt. A Kr.e. 300 körül, Alexandriában élt Herophilosz volt az első, aki tudatosan boncolt emberi testeket. A fenti képen a Leiden Egyetem anatómiai színháza látható a 17. század elején. (Forrás: Wikipédia)

A modern anatómia korszakát a 16. század közepétől, Vesalius munkásságától számítjuk Újra írta és rajzolta az emberi test anatómiáját. 1543-ban egy hírhedt bázeli bűnöző tetemét boncolta, nyilvánosság előtt. Sebészi segédlettel kiemelte a csontokat és összerakta. Ez a világ egyik legrégebbi anatómiai preparátuma, amely ma is látható. Vesalius fő műve a hétkötetes De humani corporis fabrica (Az emberi test felépítéséről), az illusztrációkat vélhetően Tiziano egyik tanítványa, a szintén németalföldi Jan Stephen van Calcar készítette.

Az anatómiai viaszszobrászat  Giulio Gaetano Zummo szicíliai abbé nevéhez fűződik. A baloldali viaszmodell azonban Clemente M. Susini (1754-1814) olasz szobrász remekműve.

A festőművészeket is megihlette annak tragikuma, amikor egy fiatal, valaha eleven hús-vér teremtést láttak a boncasztalon feküdni. Enrique Simonet spanyol festő "A szív anatómiája" című 1890-ben készült festményével nemzetközi hírnevet szerzett. (Fotó: Wikimedia Commons)

A különféle preparátumok, szervdemonstrátumok, különleges eljárások mind hozzájárultak az emberi test alaposabb,  egzaktabb megismeréséhez, szemléltető eszközként pedig oktatási célokat szolgáltak. A patológia, vagyis a kórbonctan szerteágazó tudományággá fejlődött, hozzá tartozik a kórszövettan és a citológia is. A boncolás azonban máig nem helyettesíthető. Az általa  nyerhető információk elemzése az egyetlen lehetséges ellenőrzés arra, helyes diagnózist állítottak-e föl az orvosok és helyes terápiát rendeltek-e hozzá. Ezért állt sok boncterem fölött a felirat: hic mortui decent vivos, vagyis itt a holtak tanítják az élőket.

Időskori szex

Ebben a nyirkos időben előjött a reumám, valami hatásos házi praktikát kerestem a videoklinikán. Fene se tudja, hogyan keveredtem a szexuálpszichiáter videójára. Az időskori szex, amit a fiatalok egy pfujjal elintéznek,  volt a téma.  Mi a bánatot lehet erről 4 perc 52 másodpercig beszélni? Mellesleg, mit tudhat ez szép és fiatal doktornő, amit mi öregek nem?

Elindítom a lejátszót és bízom benne, hogy in medias res, vagyis belevág a közepébe.  De nem, egy időjárási hasonlattal kezd. Odakinn hétágra süt a nap, holott ősz van - mármint a felvétel idején. A potemixes reklámot juttatja eszembe, hogy a lemenő napnak is van ereje. A doktornő mintha kissé zavarban lenne, szemérmesen lesüti szemét. Nem véletlen, miután elárulja, ez a szexuálmedicinában is tabutéma. A társadalomban pedig él a mítosz, hogy a testi szerelem csakis a fiatalok kiváltsága. Állítólag minél jobban öregszünk, annál inkább takaródot fújunk, és ebbe belejátszik az bizonyos "pfuj" is. Miért van ez így - teszi fel a költői kérdést. A közfelfogás szerint a hálószobákban szexbombák szeretkeznek kockahasú izompacsirtákkal. A valóságban azonban az öregek is dúgnak (ezt természetesen latinul fejezte ki), már aki bír. Akik eddig nem tudták, most megtudhatják, hogy az idősebbeknél nem a test, hanem a belső tulajdonságok játsszák a főszerepet. Ez teszi tartóssá a szerelmet. Ne feledjük azt sem, hogy a tökéletes szépség, a ránctalan arc, a feszes bőr, se marad örökké tökéletes. (Doktornő 1 perc van hátra, a lényeget!) A maradék hatvan másodpercben Catherine Deneuve színésznő szépségét ecsetelte, aki 72 éves. Ennek örülök, mármint annak a jó hírnek, hogy a nagyvilágban legalább egyetlen említésre méltó szép öregnő akad.

Kedves doktornő, mélységesen csalódtam. Nem tud maga semmit az időskori szexről. Ajánlom szíves figyelmébe a néhai dr. Veres Pál a "Röptében a legyet is..." videóját, nézze meg, így kell ezt csinálni.

 

Sokkoló fotók

A fénykép az egyetlen praktika, amivel a földi halandó villanásnyira megállíthatja az idő kerekét. E nagyszerű találmány anno a bűntények felderítésének új lehetőségét kínálta és részben forradalmasította a személyazonosítást. A digitális technika korában, mire használhatja a rendőrség a fotografálást?

Több száz évvel a fényképezés feltalálása előtt ismerték a camera obscurát, vagyis a sötétkamrát. Egy doboz oldalában pici nyílást fúrtak, belülre üveget helyeztek el. A külvilág fordított képe a lyukkal szemközti falra vetítődött. Ezt az igen egyszerű optikai eszközt a képzőművészetben arányok, perspektívák leképezéséhez használták. A 16. század végén a lyukba lencsét illesztettek, ez volt a fényképezőgép előfutára.

A világ első fotográfiáját 1826-ban a francia J.N.Niepce szerkesztette, az exponálási idő 8 órát vett igénybe. Nagy szó volt, amikor a fölszerelés szállításához már nem kellett lovas kocsi, mert „csupán” 20 kilót nyomott.

1861. május 8-án holtan találták belvárosi Szerviták téri palotájának dolgozószobájában gróf Teleki Lászlót. Szárnyra kaptak híresztelések, hogy a politikust megölték. Aznap fontos beszédet kellett volna mondania a Nemzeti Múzeumban ülésező országgyűlésen. A vizsgálatot vezető pesti főkapitány, Thaisz Elek és Flór Ferenc, a Rókus Kórház igazgató főorvosa azonban arra a következtetésre jutott, hogy a gróf önkezével vetett véget életének. A halottszemlén egy fotógráfus is jelen volt. Mayer György a korabeli technikának megfelelő sztereofotókat készített. A sztereoszkópban látott virtuális kép a térhatás miatt tapinthatóan közelinek tűnt: a holttest a padlón hevert, szétvetett karral. A széken vérfoltok, az íróasztalon pedig ott hevert az egyik párbajpisztoly. Ismereteink szerint a hazai kriminalisztika történetében ekkor használták először a nyomok rögzítésére a fényképezést.

- A fényképezés célja az idők folyamán mit sem változott, vagyis rögzítjük a helyszínen talált állapotot – nyilatkozta az BRFK közlekedési baleseti osztályának illetékese. Az őrnagy elmondta, hogy a képek bekerülnek a szemlejegyzőkönyvbe, illetve az eljárási íratok közé. Ez lehet közigazgatási, szabálysértési vagy büntetőeljárás. Személyi sérülés esetén két kolléga megy ki, mindkettőjüknél van fényképezőgép. Közlekedési bűncselekmények, illetve halálos baleseteknél többtagú szemlebizottság vonul a helyszínre. A bűnügyi technikus lefényképezi az elhunytat, a sérüléseit és az értéktárgyait. A két helyszínelő egyike végzi a meghallgatásokat, a másik fölméri a terepet, helyszínrajzot készít. Kikrétázza a féknyomot, megjelöli a fő méretszámokat – úgy, ahogy az a nagykönyvben megvan írva. Lefotózza a krétarajzot, a gépjárművek mind a négy oldalát, külön-külön a rongálódásokat. Semmilyen nyom sem kerülheti el a figyelmet. Ha az áldozatnál a bűnügyi technikus nem talál iratokat, akkor a munka később az orvos szakértői intézetben folytatódik, ahol az elhunytról azonosításhoz alkalmas arcképet készít, ujjlenyomatot, haj-, esetleg fogmintát vesz.

A fővárosban évente mintegy 4500-5000 sérüléses balesethez megyünk ki – mondta a helyszínelő szemlealosztály vezetője. A vért, az emberi maradványok látványát nem lehet megszokni. A kollégák roppant nagy lelki és idegi megterhelésnek vannak kitéve. Megrázó körülmények közepette, viszonylag gyorsan és hibátlanul kell ellátniuk a feladataikat, amiben gyakorta hátráltatják őket a kíváncsiskodók.

Legutóbb gázolt a metró a Klinikáknál. A huszonéves fiatalember teste a felismerhetetlenségig összeroncsolódott. Az állomástól 150-200 méterre találták meg, ami arra utalt, hogy nem lehetett öngyilkos. Az alagút oldalán, a csővön megtalálták tenyérnyomait. A fiú talán a transsurfing hódolója volt. Ők azok a fiatalok, akik őrülten veszélyes dolgokra vállalkoznak, például száguldó metrókocsik között utaznak. A fiú valószínűleg át akart gyalogolni a következő megállóba, próbált megkapaszkodni a csőbe, de a szerelvény elsodorta.

Az alosztályvezető irodájának faliújságján egyetlen fotó. Egy felborult motorkerékpárt látni az esti félhomályban, mellette megdőlt oszlop. Az úttesten valami, ami sehogy sem illik a képbe, egy szál égővörös rózsa.

- A motoron egy fiatal pár utazott – avat be a százados a részletekbe. A vezető relatíven gyorsan hajtott, neki sodródott az út szélének, ami megdobta, így a jármű az oszlopnak csapódott. A fiú az ütközés pillanatában szörnyethalt. A lánynak vette a virágot, de végül saját halálának lett a mementója. Utasa életveszélyes sérülésekkel került kórházba. (Fotó: illusztráció)

Nemrégiben egy vasúti kereszteződésben valaki öngyilkosságot követett el. A helyszínen kiderült, hogy az áldozat mozgáskorlátozott volt. Öt éve élt a külvilágtól elzártan egy váratlan agyvérzést követően. A felesége nagy nehézségek árán összespórolt neki egy önjáró akkumulátoros tolószéket. Közel laktak a kereszteződéshez, a férfi egy szép napon odahajtott és szembe fordult a nyílt pályán mintegy 100 kilométeres sebességgel száguldó vonattal, amely halálra gázolta. Sokkolóak a csonkolásos vonat, illetve villamos szerencsétlenségek is pedig az ilyen helyszínen nincs vér. A kerék ugyanis szinte leforrasztja a vágási sérülést.

Öreg néne őzikéje

Gyönyörű környezetben, a Duna-Dráva Nemzeti Park területén található idősek otthonából kora ősszel eltűnt egy 84 éves asszony. Lett nagy riadalom, amikor észrevették, hogy Ilonka néninek nyoma veszett. A rendőrökön kívül a pécsi Misina Mentőszolgálatot, a kölkedi polgárőröket is bevonták a keresésbe.

Nem először ment világgá. Korábban a lányától is megszökött. Kezén lábasfogó kesztyűvel indult el, a buszmegállóban érték utol.

Pestiné annak idejében tejet, vajat, sajtot, tojást árult a pécsváradi piacon. A fején vitte a terűt, vagyis a kosarat. A család kevéske jövedelmét azzal egészítette ki, amit kofaként keresett. Ebből taníttatta a gyerekeit.

Ilonka néninek fogalma sem volt, hogyan került az otthonba. Ott minden  idegen volt, az arcok, a bútorok... Nem értette, miért nevezik otthonnak, amikor ő nem itt lakik. Ha pedig nem itt lakik, akkor ideje, hogy haza menjen Kékesdre. Otthonkája zsebébe becsúsztatott egy darabka kenyeret és kisurrant a kapun. Csöndes vasárnap délután volt, út közben senkivel sem találkozott. Már jó ideje bandukolt, a kukoricás mellett haladt el. Nem tudta, hol van, de azt igen, hogy eljött a lefekvés ideje. Morzsolt tengerivel megetette a képzeletbeli őzikét, kukoricaszárból ágyat vetett és reggel frissen, bár korgó gyomorral ébredt.

A Béda-Karapancsai Tájvédelmi Körzet hazánk egyik legnagyobb holtágas, lápos, mocsaras, erdős területe. Akinek itt nyoma vész, eltűnhet örökre.

Varju Vilmos motoros siklóernyős Olaszországból tért haza, amikor telefonon értesítették, hogy sürgősen segítenie kéne egy eltűnt idős asszony felkutatásában, aki az éjszakát a szabadban tölthette. Vilmos gondolkodás nélkül vállalta a feladatot. Egyórás repülés után, 70 méter magasból a kukoricás és az erdő között megpillantotta a néni hófehér haját. Körözött felette, alig akarta elhinni, hogy él. A mama a földön ült, felsőtestét előre-hátra himbálta, ahogy az esőemberek szokták.

Pesti Józsefné a hosszú menetelés alatt elvesztette a botját, a mamuszát, a szemüvegét, sőt a fogsorát is. A keresés olyan alapos volt, hogy nemcsak őt, de a holmijait is megtalálták.

Ördögi körben

Negyven év tájékán kezd mélyebben foglalkoztatni az élet értelme. Túl vagy már a gyerekkoron, az ifjúság után, az öregedés előtt állsz. Ebben a korban vagy a teljesítőképességed csúcsán. Mindig rohansz, soha nem érsz rá, ezernyi dolgod akad. Ha eddig nem lettél sikeres, nem gazdagodtál meg, kevés az esélyed rá. Tényleg a siker és gazdagság lenne a legfőbb a cél, amiért érdemes küzdeni, küszködni? A fenéket, te is tudod. De hát, ott vannak a gyerekek, meg akarod adni, ami jár nekik. És ott vannak a számlák, amiket ki kell fizetni.

Sokan menekülnek a hétköznapok sivárságától. Bárhová, csak el innen. Nagy a csábítás. A bódítószerek gyors megoldást kínálnak, de súlyos árat fizettetnek a rövid lebegésért. A drogok beletaszítanak a gödörbe, aminek az alját nem látod. Ugyanoda kerülsz, ami elől menekülsz.

Ha úgy érzed, benne vagy egy ördögi körben, akkor ideje, hogy találj néhány órát a csendes elvonulásra, elmélkedésre, amikor nem a napi gondok optikáján át látod az életedet. Legalább gondolatban szabadulj meg a monoton tennivalóid nyűgétől. Azt ne hidd, hogy ez időlopás, értelmetlen álmodozás. Sokkal tisztábban fogod látni a valóságot. Kapuk nyílnak meg előtted, holott korábban azt hitted, nincs tovább.

Nem kell feltalálnod a spanyolviaszt. Nagy bölcsek üzennek a múltból. Semmi mást nem kell tenned, csak olvasgatni, hogyan látták a világot és benne saját magukat.

Wass Albert szerint az embert örök nyughatatlanság hajtja:
"Az ember jár-kel a világban, mint valami nyugtalan vadállat, és valamit keres. De alighogy megtalálja, már hasznot akar belőle, és ezzel el is rontja a dolgokat. Mert a világ nem arra való, hogy hasznot hozzon valakinek...  És a haszon a leghaszontalanabb szó, amit az ember valaha is kitalált."

Márai Sándor is tudni vélte a választ:

"Te is azt hiszed, hogy az élet értelme nem más, csak a szenvedély, mely egy napon áthatja szívünket, lelkünket és testünket, s aztán örökké ég, a halálig? Akármi történik is közben? S ha ezt megéltük, talán nem is éltünk hiába? Ilyen mély, ilyen gonosz, ilyen nagyszerű, ilyen embertelen a szenvedély? S talán nem is szól személynek, csak a vágynak? Ez a kérdés. Vagy mégis személynek szól, örökké és mindig csak annak az egy és titokzatos személynek, aki lehet jó, lehet rossz, de cselekedetein és tulajdonságain nem múlik a szenvedély bensősége, mely hozzákötöz?"

Marcel Jouhandeau filozófiai mélységeket tár fel előttünk:

„Élni annyi, mint folytonosan születni. A halál az utolsó születés. A szemfedő utolsó pólyánk. Vágyainkon kívül önmagunkból semmi sem érdekel bennünket, de vágyainkat nem mi választjuk. Vágyaink választanak és határoznak meg bennünket, és azon a napon, amelyen e vágyaktól megszabadulva felébredünk, nem győzünk csodálkozni, hogy mit műveltek velünk. Szegény életünk végül mintha nem is érne többet egy anekdotánál. Nézd – szólok magamhoz –, mivé változom? Mintha valami metamorfózis átélése fenyegetne, de semmiképpen nem a lét megszűnése. Meghalni annyi, mint a megsemmisülés előtt még egy pillanatig élni. Az utolsó mozdulat. Ez utolsó lépésnek a megtétele előtt senkit sem ismerhetünk. Ha visszafordulva látnom kell a sok hazugságot, csalást, gonoszságot, durvaságot, akkor így szólok: íme, egy földrész, amely sohasem volt az enyém. Idegen földről távozom.”

Robert Firestone mondta ki a végszót:

"Az élet értelmét nem fogjuk megtalálni egy valaki más által megírt, kő alá rejtett levélkében. Csak akkor találjuk meg, ha önmagunkból kiindulva értelmet adunk neki."


 




Üss vagy fuss

Az extrém sportokat azoknak találták ki, akik mérhetetlenül unatkoznak. Szegénykéimnek senki sem borzolja az idegeiket - se hárpia, se főnök, se vásott kölykök... Az ilyeneknek úgy szomjazzák a stresszt, mint más a nyugtatókat. A mai fiatalok arról akarnak meggyőzni, hogy a szabadidő eltöltése leginkább akkor hasznos, ha kockára teszik az életüket. Az ész megáll! A korosztályom úgy lett kódolva, hogy a veszélyt, amennyire lehet, meg kell előzni, el kell kerülni. Elképzelni is nonszensz, hogy a vészterhes időkben, pl. háború idején, a szőnyegbombázások alatt a fiatalok éles gránátokkal, netán airsofttal szórakoztak volna a légópincében. Mindenki arra vágyott, hogy megússza, túlélje, átvészelje…

Ezek a mai srácok szánt-szándékkal keresik a bajt. Sőt, egyre-másra új extrém sportokat találnak ki. Az a filozófiájuk: A KALAND VESZÉLYES, AZ UNALOM HALÁLOS! Ha ezt meg akarod érteni, akkor gondolj a következőre: éjszaka egyedül mész a sikátorban és sietős lépteket hallasz magad mögött. Az ismeretlen egyre közelebb kerül hozzád és egyre idegesebb leszel, mert nem tudod, mi a szándéka. Egyre nő benned a feszültség, hiszen bármelyik pillanatban eldőlhet, védekezned, vagy inkább menekülnöd kell a támadó elől. Ezt nevezik „üss vagy fuss” reakciónak. Bármelyiket teszed mindkettő stresszel és fizikai terheléssel jár, amelyhez az energiát a szervezetedben az adrenalin adja. Az adrenalinfüggők tehát keresik a veszélyt és minél meredekebb, kockázatosabb a vállalkozás, annál nagyobb az adrenalinlöket. Ilyenkor ugyanis endorfin is felszabadul, ami állítólag k…va jó érzés. Ahogy a drogoknál is, az agy „jutalmazó központja” élvezetekre és eufóriára törekszik, ez egy olyan lehetséges folyamat, amely felelős a függőségért.

Fura világ ez, ahol együtt léteznek a saját árnyékuktól is frászt kapó pánikbetegek és a veszélykeresők.

Fitofoto...?

Égési sérülésekkel került ötven ember kórházba, miután petrezselymet gyomláltak a földeken. A hír nem lepett meg, engem ugyanis régebben égetett meg már pasztinák, ribizli, kerti ruta levele is. A pasztinák, ha valaki nem ismerné, a fehérrépához hasonló gyökerű zöldségféle. Letörtem a külső leveleit, hogy a gyökere jobban fejlődjön. Nem tudtam, hogy napon ezt nem szabad, mert fitofotodermatitiszt okoz.  A nedve érintkezett a bőrömmel. Súlyos, hólyagos égés lett a következménye, a bőrgyógyászaton tetanuszt is kaptam.

Olvasom azt is, hogy hazánkban megjelent a kaukázusi medvetalp. A vele való érintkezés kiütésekkel jár, sőt vakságot, egyes vélemények szerint akár bőrrákot is okozhat. Szabolcsban már kaszálni is kellett a nehezen írtható gyomnövényt.

A vadon termő növények között is szép számmal akadnak olyanok, amelyek nedvével vigyázni kell. A sárga virágú vérehulló fecskefű bárhol felbukkanó gyom, a mákfélék családjába tartozik. Ha a szárát megtörik, narancssárga, pirosas nedv folyik ki belőle, ennek hatóanyaga (chelerythrin) szívméreg, ugyanakkor sósavas sóját a gyógyászat fájdalomcsillapítóként is hasznosítja. Használata különös óvatosságot követel, túladagolása halálhoz is vezethet, mivel erősen mérgező. Házilag főként a tyúkszemet, szemölcsöt írtanak vele.

Powered by Blogger.hu