Grafománia

Az írás valahogy mindig megtalált. Ez jelentette a kályhát, ahonnan elindultam...

Revolvermaps
www.idokep.hu

Hőtérkép

Üdvözöllek!

"Föltettem magamban, hogy bölcsességemben mindent megvizsgálok és kikutatok, ami az ég alatt történik... Láttam mindent, ami csak végbemegy a nap alatt, és kiderült: minden csak hiábavalóság és szélkergetés... Mindennek megvan az órája, és minden szándéknak a maga ideje az ég alatt: Van ideje a születésnek és a halálnak; ideje az ültetésnek és az ültetvény kiszedésének… Ekkor megértettem: nem tehet jobbat az ember, mint hogy örüljön és élvezze az életét".
/A Prédikátor könyve/

Feedek
Megosztás
Jelenlegi látogatók száma
ÁRFOLYAMOK
Legfrissebb hozzászólások
  • Prédikátor: @Eager: Már nem emlékszem, mi volt az ítélet és a neten se találtam erről infót. Talán felfüggesztetett börtönbüntetést kapott az üzemeltető. A halálbüntetés ennél az esetnél semmiképpen nem lenne releváns.
    (2018-10-20 15:03:26)
    A legendás bíró halála
  • Eager: Sajnos, az EU-ban tilos a halálbüntetés kirovása. Pedig igen sokan megérdemelnék, ahelyett, hogy életük végéig az ország tartsa el őket. Engem csak egyetlen dolog, bátortalanít el, nem rehabilitálható az, akin már végrehajtották. És sajnos a leggondosabb vizsgálat, az összes előírásnak való megfelelés, stb... mellet is történhet tévedés, no meg túlkapás is. Hasonló okok miatt ellenzem az eutanáziát is. Biztos vagyok benne, sok pénzre éhes örökös és becstelen orvos visszaélne vele.
    (2018-10-20 13:14:22)
    A legendás bíró halála
  • KŐRBEJÁRÓKA: @Prédikátor: Nem haragszom rájuk, van rokon és haver is aki rendőr. Akkoriban kicsit másabb volt minden. A gyerekcsínyeket is gyorsan még csírájában elfojtották. Attól még próbálkoztunk.
    (2018-10-14 06:33:37)
    Kihallgatás és a rendőri brutalitás

Isten patikája ölhet is

Ájusnak nevezik a Dunántúlon az átható illatú vadfokhagymát. Az öregek szerint jót tesz a gyomornak és minden bélnyavalyára gyógyír. Az egyszerű ételt fejedelmivé varázsolja a zsenge tavaszi saláta. Erről beszélgetett egy rokkantnyugdíjas testvérpár, miközben az erdőben „medvehagymát” szedegettek.  Otthon megtisztították, leforrázták és salátaként tálalták. Az asszony kedvesen kínálta a hozzájuk betoppanó rokont is: „Kóstold meg, finom, ezt nem mérgezték permetlével!” Nem sokkal később mindketten fájlalni kezdték a hasukat, de azt hitték, másnapra elmúlik. Rosszul gondolták. A 37 éves Sz. L.-né és bátyja, a 46 éves O. I. másnap kínszenvedve elhalálozott.

A rokonból tanú lett a Marcali Rendőrkapitányságon, ahol államigazgatási eljárás során vizsgálták a testvérpár halálát:

- Engem is kínáltak a salátával a sógorék, de nekem gyanús volt a levél formája és fokhagymaillata sem volt. Mondtam is nekik: „Meg ne egyétek!”, de nem hallgattak rám. Másnap délután tértem haza a munkából, láttam ám, hogy a komaasszonyba hálni jár a lélek. Halottsápadt volt és remegett keze-lába, azonnal mentőt hívtam. Délután négy körül jutott eszembe, te jó ég, mi lehet a bátyóval, Imrével. Bedörömböltem az ajtón, alig hallottam a hangját. Egy pohár vizet kért, de mire odaértem, már nem élt.

A marcali kórház intenzív osztályának vezető főorvosa elmondta, hogy a nőbeteget kora délután hozták be a kórházba súlyos állapotban. Növényi mérgezés gyanúja állt fenn, s ezt a laboreredmények megerősítették. Gyomormosásra nem volt szükség, hiszen előzőleg többször hányt. Tüneti terápiában részesült, szerveinek működését próbálták stabilizálni. Mindezek ellenére a fiatalasszony hat órával később elhunyt.

Gyilkos csomorika és társai

A 2009-ben történt tragédia tanulságai nem vesztették aktualitásukat, azért sem, mert hazánkban évente ketten-hárman vesztik életüket növényi mérgezésben.

- Felnőtteknél ritkábban fordul elő, hogy tévedésből megesznek valamit. Egy kis hasmenés, hányinger, bőrirritáció miatt általában nem futnak orvoshoz. A gyermekeknél gyakoribb, hogy cukorkának nézik a színes bogyókat, virágokat - nyilatkozta az esetet követően dr. Zacher Gábor toxikológus. (Fotó: Wikipédia)

- A tünetek alapján feltehetően nem a gyöngyvirágot, hanem az őszi kikerics levelét tévesztették össze az ún. májusi hagymával. A liliomfélék családjába tartozó kikerics nevét a monda szerint Colchis városáról kapta, amely a méregkeverők hazája volt. Medea, a colchisi király leánya e növényt használta mérgei készítéséhez. A gyöngyvirág minden része ún. szívglikozidokat tartalmaz. Ha valaki a levelét, virágát vagy a szép piros termését fogyasztja, gyomor- és bélgörcsök, szívelégtelenség lehet a vége. A legtöbb kertben van ricinusbokor és tiszafa (utóbbi a piros bogyós). Egyetlen szem ricinusbabtól meghalhat egy négyéves kisgyermek. Hatóanyaga, a ricin akár biológiai fegyver is lehet. A pongyola pitypangot szinte mindenki ismeri. Tejnedve hányást, hasmenést, bőrgyulladást vált ki.

A gyomnövények közül a csattanó maszlag magját, vagy annak főzetét egyesek kábítószerként használják. Tudatzavart, hallucinációkat okoz. A szapora szívműködésbe, magas vérnyomásba egy egészséges, 14-15 év körüli kamasz belehalhat. Ugyanebbe a csoportba tartozik a bolondító beléndek. A gyilkos csomorika (fehér virágú) édes gyökere pedig a zellerrel összetéveszthető. Három grammnyi belőle akár halálos lehet. A mandragóra (jobb oldali kép) nevével az egyik Harry Potter könyvben is találkozhatunk.

Fontosnak ítélem, hogy a kirándulóknak, kertes házban lakó családoknak legyen növényhatározójuk. Nem kell botanikusnak lenniük ahhoz, hogy észrevegyék az ehető és a mérgező zöldfélék közötti hasonlóságot. Ilyenkor jobb nem kockáztatni!

Az Országos Kémiai Biztonsági Intézet igazgatója, dr. Bordás Imre az eset kapcsán elmondta, hogy a májusi gyöngyvirág levelének elfogyasztásakor a halál egy nap alatt beállhat, oka szívbénulás. Az őszi kikericsnél a második, harmadik napon keringési és légzéselégtelenség következtében veszítik el a beteget. Az igazgató beszámolt egy érdekes esetről is: a feleség nem volt otthon, a buzgó férj ebéddel akarta meglepni a családját. Az éléskamrában talált száraz babot és levest főzött belőle, amit a család jóízűen megevett. Hamar kiderült, hogy tarkababnak nézte az erősen mérgező ricinusbabot (a baloldai fotón a ricinus bokor, mellette a termése), amit a feleség vakond-űzésre tett félre. A családot megfigyelésre kórházba szállították. Várták az első tüneteket, de nem jelentkeztek. Kiderült, hogy 80 fokos hőnél 10 perc alatt elbomlik a hatóanyag - fejezte be Bordás doktor.

Ahogyan a legtöbb családban, nálunk is előfordultak kisebb-nagyobb "zöld" balesetek. Nekem a karomat égette össze a pasztinák zöldje, amikor napfényben a leveleit letördeltem, hogy a gyökere erősödjön.  A kislányom pedig 4 éves lehetett, amikor a kertben lelegelte a zöld földiepret és félelmetesen nagy csalánkiütések jöttek ki rajta. Anyukám szemét majd kimarta a vérehulló fecskefű szárának nedve, mert félre érthette a Maria Treben könyvében írtakat.

Mérgezések 2017-ben

Ismeretes, hogy a mérgezéses esetek bejelentését minisztériumi rendelet írja elő az orvosoknak, ille. egészségügyi intézményeknek. A toxikolóiai tájékoztató szolgálat adatai szerint a múlt évben mérgezés következtében hetvenegyen haltak meg. Az anyagcsoportok között az alkohol áll a lista élén, utána következnek a gyógyszerek, az ipari és háztartási anyagok, a kábítószerek és egyéb anyagok, végül a növényvédő szerek.  Gombáktól 142-en, növényektől 234-en betegedtek meg, halálesetet e két csoportnál tavaly nem regisztráltak.


Beszédes múmiák

1994-ben a váci Fehérek Templomának felújítása során befalazott kriptára bukkantak. A díszes koporsókban 265 halotti ruhába öltöztetett mumifikálódott holttestet találtak, amelyek több száz éve nyugodtak ott háborítatlanul. 1674 és 1838 között élt jórészt magyar, német, cseh-morva és szlovák származású váci polgárok.  Közülük 166 személy a plébániai halotti anyakönyvekből és koporsófeliratokból azonosítható, 99 személy ismeretlen. A tetemek a természettudományi múzeum embertani tárába kerültek, ahol a sokoldalú vizsgálatnak vetették alá. (A fotón Tridenti Rozália apáca)

Szikossy Ildikó antropológus múzeumi dolgozószobájában fogadott, amikor 18 múmiát időszaki kiállításon nézhettek meg a látogatók. A tudós kitért arra is, hogy az egykoron élt váci polgároknak nemcsupán a betegségeit, haláluk körülményeit, okait tanulmányozzák, hanem következtetéseket vonhatnak le a hétköznapi életükre is:

Simon Antal paptanár 36 évesen, 1808 augusztusában halt meg. Ő a siketnémáknak szóló első fonetikai kézikönyv szerzője. A halotti anyakönyv szerint vérhányás közepette halt meg, ami a tbc tipikus tünete. Feltehetően a meleg miatt, még aznap elhantolták.

Tridenti Rozália apáca 1798-ban hunyt el. Balkezéről hiányzik a gyűrűs és a kisujj. Halála után levágták, majd becsomagolva a lábához tették, de csak találgatni lehet, miért. Lehet, hogy örökül hagyta a gyűrűit, de nem tudták a kezéről lehúzni.

Borsodi Terézia gyermeket várt, amikor 1794-ben átadta a lelkét az Úrnak. Halála után méhéből kiemelték magzatát, hogy megkeresztelhessék. Ezután a koporsóban fekvő anyja mellére fektették gyermekét. A 17. századtól vannak arra utaló hiteles források, hogy magzat nem maradhatott keresztség nélkül. Olykor az anya hüvelyén keresztül fecskendeztek szenteltvizet a méhbe. Mindennél fontosabbnak tartották ugyanis az élő gyermek lelki üdvének megmentését és azt, hogy megkaphassa a keresztség szentségét.

Oláh Erzsébet testamentuma 1720. jún. 15. (részlet):
"Én, Oláh Örzsébet, mivelhogy az úristen az emberi életinek oly bizonas határt vetet, hogy azt senki el nem kerületi, tudván azért én is emberi halandóságomat, hogy ez árnyékvilágbúl, akiben mindenek csak múlandók és egy szempillantásban mindenek elenyisznek, hogy én is készületlenhül az világbúl ne múljak, még éltemben elmémmel bírván és senkitül nem kinszerítettetvén, tettem ily testamentalis disposotiot..."

Évekkel később ugyancsak a természettudományi múzeumban láthatta a közönség Arányi Lajos (1812-1887) orvos kisfiának bebalzsamozott testét.  A gyermek 1862-ben torokgyíkban (diftéria) hunyt el 5 évesen. Az apa 25 éven át, vagyis élete végéig őrizte halott kisfiát, majd a lelet az orvostörténeti múzeumba került. Arányi új eljárásokat dolgozott ki a holttestek konzerválására. Ő balzsamozta Wesselényi Miklós, Ferenc József és Erzsébet első lányának tetemét is.

A modern kori múmiák egyik példája Rosalia Lombardo (a jobb oldali képen), aki 1920-ban, kétévesen spanyolnáthában hunyt el. Édesapja kérésére egy vegyész a saját maga által összeállított vegyület vénába injekciózásával mesterségesen mumifikálta. Néhány nappal később  Salafia doktor is meghalt és a balzsamozó vegyület összetevőinek titkát magával vitte a sírba. 

A hónap végéig látható a fővárosban az emberi test felépítését bemutató BODY-kiállítás. A preparátumokat egy különleges, az orvostudományban használt technika, a plasztináció segítségével tartósították. Az eljárást Günther von Hagens dolgozta ki 1978-ban: a felhasznált maradványokból eltávolítják a vizet és a lipideket, ezek helyére szilikon polimert juttatnak.

Mintha csak aludna

Természetesen konzerválódott holttesteket találtak a világ különböző részein, egyebek között mocsaras vidékeken is. A legrégebbiek a Krisztus előtti korból valók. A folyamatot a cserzőanyagok és huminsavak idézik elő, amelyek megkeményítik a bőrt, és a csontokból kioldják a meszet. Ezért a lápi hullák csontjai hajlékonyak. A belső szervek elenyésznek, sokszor csak az erős bőr marad meg, így e tetemeket gyakran papírmúmiáknak nevezik.  A tollundi férfi a legszebb természetesen konzerválódott mocsári múmialelet, arca úgy hat, mintha csak aludna. A 40 év körüli férfi a korai vaskorban (Kr.e. 4. század) Skandináviában élt, kivégezték. Akasztott holtteste maradványaira, 1950-ben egy dániai tőzegmocsárban találtak rá.

Romolhatatlan szentek

Állítólag vannak olyan holttestek, amelyek ellenállnak a bomlás törvényeinek és balzsamozás nélkül is olyanok, mintha élnének. A legszebb romolhatatlan szent az 1879-ben Lourdes-ban eltemetett Szent Bernadett. 1925-ben a Saint-Gilgard kolostor templomában üvegkoporsóba helyezték, ahol ma is bárki megtekintheti.  A fekete-fehér képen Bernadette Soubirous 1863-ban.

Nincs ujjnyom

Az emberi holttest akár fél év alatt is mumifikálódhat. A BRFK rendkívüli halálesetekkel foglalkozó osztályának akkori vezetője tájékoztatott, hogy a fővárosban évente egy-két ilyen holttestre bukkannak. A mumifikálódási folyamat akkor indul be, ha azt a mikroklíma elősegíti. Az ép emberi test tömegének mintegy 10 százaléka marad meg. Az esetek többségében nincs szó bűncselekményről, de az azonosítást megnehezíti, hogy nincs ujjnyom, a ruházat nem árulkodó és senkinek sem hiányzott a szerencsétlen ember. Megesett, hogy az egyik Andrássy úti társasház pincéjében lomtalanítást végeztek. A lakók figyelmeztették a takarítókat, hogy ne ijedjenek meg a sarokba dobott emberformájú bábutól, csak színházi kellék. Nem az volt. A XI. kerületben pedig a távfűtő művek szerelőaknájában bukkantak egy férfira, aki a csövek melegében húzta meg magát télen, ott érte utol a végzete. Nála volt az igazolványa, így legalább azonosítani tudták.

Kurtizánok kliensei

Miért járnak a pasik prostikhoz? (már aki…) Miért fizetnek az aktusért? - legutóbb egy  pszichiáter hat okot sorolt fel egy magazinban.  Lett belőle nagy purparlé, mert  szaktudását lazán felülírta férfiegoja. Ezt pedig abban nyilvánult meg, hogy a  jelenséget nemcsupán megértetni akarta, hanem elfogadtatni.

A doktor szerint a férfiak számára egyértelmű a kurvázás lélektana, bár ezt a nők soha nem fogják megérteni. Márpedig el kéne fogadni, hogy kurtizánok mindig voltak, vannak és lesznek. A leggyakoribb ok, ami miatt igénybe veszik a szolgáltatásaikat, mert otthon nem adják meg nekik, amit szeretnének. A kuncsaftok 70 százaléka családos ember és ritkán jutnak perverziójuk kiéléséhez. A férfi életében a két legfontosabb dolog a hatalom és a szex, s ha nem ő hordhatja otthon a nadrágot, nem érzi magát férfinak. Egy örömlány lealázásával voltaképp a kisebbségi komplexusát győzi le. Egyébként van, akit nem a vére hajt, csupán a kíváncsiság, na meg a változatosság - mondta a szakember.

Egy harcias amazon is tollat ragadott és a Nőkért Egyesület honlapján így reagált a pszichiáter véleményére: A prostituáltak is emberek, sőt legtöbbször áldozatok. Nem árucikkek és nem is wc-csészék, amikbe „tárat üríteni” járnak az „urak". „Nem voltál még prostival, és lapostetűd sem volt még? Nem is vagy igazi férfi!” – viccelődnek egymás között. Érdekes kedvtelés, amikor a férfi megvásárolt emberi lyukakat gyűjt a farka köré. Az ilyenek nem rendelkeznek sem megfelelő emberképpel, sem szexuális kultúrával. Arról nem beszélve, milyen erkölcsi alapokat épít az a társadalom, ahol egy szakember kijelentheti, hogy meg kell érteni, mi több el kell fogadni (!!!) egyesek vágyát a másik ember fizetett bántalmazására... A felsorolt okok arról árulkodnak, a férfi aberrált szex és hatalom iránti extra igénye és játékos passziói mind-mind megértendőbbek és támogatandóbbak, mint a nő emberi méltósághoz való elemi joga - jelentette ki a cikkíró.

Bizonyára sok igazság van a pro és kontra állításokban, nekem azonban úgy tűnik, mindketten a saját neműk védelmében emeltek szót. A magam részéről szerencsétlennek tartom azt, akinek fizetnie kell a testi örömökért és azt is, aki azt élvezi, ha ezért fizetnek neki.

A régi pesti bordélyházakról legendák keringenek, hangulatát megőrökítették jeles irodalmárok és festők is. Krúdy Gyula a "kakasos" házakban zajló buja életet ábrázolta A vörös postakocsi c. regényében. (Jobbra a múzsája, Pilisy Róza, akinek saját menő kuplerája volt.) Hunyadi Sándor: A vöröslámpás ház c. elbeszéléséből született Makk Károly: Egy erkölcsös éjszaka c. filmje. A kéjnők éjszakai élete Batthyány Gyula festő fantáziáját is megragadták, a legfelső kép az ő alkotása.

Az átkosban egyetlen költőt ihletett meg a Rákóczi téri "kobrabűvölők" sorsa. (A mai egyéni vállalkozó szexmunkások legfeljebb a NAV-ot ihletik meg.) Soós Zoltán "Dadogos Eta balladája"-ban a rendszert szembesíti azzal a hazugsággal, hogy "nálunk nincs prostitúció". Nagy botrányt kavartak a '80-as évek végén Dobray György dokumentumfilmjei, a pillangókról szóló a K és a K2.

A szexről is változik a felfogás, ma már nem tabutéma. Akad olyan nézet, miszerint ez is a szabadidő eltöltésének egyik módja, akár a színház vagy a mozi - eszerint nem kerítenek nagy feneket neki. Végül oda lyukadtak ki a kutatók, hogy egyre inkább elmosódik a határ az örömlányok és az ún. tisztességes nők között.  Nocsak! Mit jelenthet a kettő közötti határ elmosódása? Egyre erkölcsösebbek a kéjhölgyek, vagy az amatőrök kezdenek elkurvulni?


 

Honnan tudja a szotyi...?

A téli madáretetés hozamaként a kertben hol itt, hol ott keltek ki a napraforgómagvak. Az egyik tányért megcsipkedték a stiglicek és kilátszanak a szabályos körökben elhelyezkedő magocskák. Honnan tudja a szotyi, milyen sorrendben kell helyet foglalnia a virágtányéron? Utána olvastam és egyik ámulatból a másikba estem.

A természetben található szimmetria létrejöttének titkát évszázadokon át kutatták. Megfigyelték, hogy bizonyos sorrendben helyezkednek el egyes növények levelei, virágszirmai. Részarányosságokról van szó, nem szigorúan vett matematikai szabályszerűségekről, mégis bámulatos. A Tejútrendszer egy spirális galaxis. Spirálformát fedezhetünk fel a csigák héjain, a papagájok csőrén, és a macskák karmain is. A pók csaknem tökéletes kör alakú hálót fon. A méhek az építőanyaggal, vagyis a viasszal való takarékoskodás miatt választották a hatszögletű formát. A méhsejtek azonos térfogatú, minimális felszínű alakzatok…a példákat vég nélkül lehetne sorolni.

A materialisták szerint mindent a fizika és a kémia törvényei, illetve a tudatos irányítást nélkülöző, evolúciós folyamatok hoztak létre. Ezzel szemben az ateisták szent meggyőződése, a világot isten teremtette. Hát, le a kalappal előtte, jó matekos lehetett. A Fibonacci számsor egy matematikai fejlődési képlet: (0, 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, 233, 377, 610, …) Ha az első két számot összeadjuk, annak összege megegyezik a harmadik számmal és így tovább a végtelenségig. Ahogy haladunk a magasabb számok felé az aktuális számot és a megelőző számot egymással elosztva megközelítőleg az aranymetszés számát (1,618)  kapjuk. A Fibonacci-sorozat és az aranymetszés aránya megtalálható a természetben, embereknél, állatoknál, sőt az időjárásban és a galaxisokban is. Állítólag ezek adják a természet, illetve a létezés vezérlőelvét.

Amikor egy növény új hajtást hoz, akkor minden alkalommal pontosan tudja, hogy mit kell tennie. Ha legutóbb három új levelet hozott, előtte pedig kettőt, akkor a következő új hajtásnál biztosan öt levelet fog hozni, ez a Fibonacci sorozatból következő törvény.

A napraforgó tányérján, a magok elrendeződésében egy jobbra forgó és egy balra forgó spirális csoport fut. Ha megszámoljuk a jobbra és balra forgó karok számát, felfedezhetjük, hogy azok nem egyformák, hanem két szomszédos Fibonacci számot adnak. Hasonló szabályszerűség mutatható ki a fenyőtobozok pikkelyein is.

Püthagorasz szerint a számok idősebbek a testnél, ezért nélkülük lehetetlen megérteni a rendet és a szépséget.

Varázslatos színek

A tenger azúrkékje, a fák smagdzöld lombkoronái, az égbolt halványkékje, a búzamező aranysárgája, a virágok színkavalkádja… elképesztő színekben látjuk a világot.

Nehezen tudom felfogni, hogy amit látok, merő illúzió, ámbár nem mentes tudományos magyarázatoktól. A vörös rózsa nem vörös, valójában "semmilyen" színű. Én látom vörösnek.

Valaki egyszer azt mondta, hogy "színek nélkül a világ halott lenne”. Nem, csak élettelennek tűnne.

Csodálkozva olvasom, hogy a kék szemem sem kék. Sötétbarna pigment van a szivárványhártyában, fölötte vékony tejfehér réteg található, ezért látszik kéknek.

Az égbolt színét légköri fényszóródás okozza. Légkör nélkül az ég fekete lenne, csak a nap és a csillagok látszanának. A tenger színét a kék égbolt róla visszaverődő fénye, másrészt a víznek a kék színe adja. A virágok színpompája, a gyümölcsök színei számos szerves színezékből fakad. Az őszi levelek látványát az okozza, hogy a klorofill elbomlása után a domináns zöld helyett láthatóvá válnak a növényekben található egyéb színes vegyületek. A szivárvány varázslatos tüneménye nem más, mint a látható fény spektrumának színeiből álló fényív. A Nap sugarait az esőcseppek megtörik és belsejükből visszaverik, mint a prizmák vagy a lencsék. (A spektrum a színeire felbontott fényt, a „szivárványt” jelenti.)

A fény és a szín jelensége, összefüggése régóta foglalkoztatja az embert. Már az ókori indiai védikus szövegekben találunk utalást arra, hogy a fény több alapszínre bontható. Hosszú idő telt el, míg a 19. század elején eljutottak a feltételezésig, hogy az elektromágneses energia hullámként terjed és hogy a fény voltaképpen ennek az energiának egyik fajtája.

Miért látunk valamit zöldnek, pirosnak? Azért, mert azt a színt veri vissza,  a többit elnyeli. Tehát, akkor látunk valamit a zöld valamilyen árnyalatának, ha a látható fény 470-550 nm közötti hullámhossztartományt, pirosnak pedig akkor látjuk, ha a 620-760 nm közötti hullámhossztartományt veri vissza.

Felismerték a kapcsolatot a szemben megtalálható háromféle érzékelő (vörös, zöld, kék) és a színlátás között. Felfedezték, a fény spektrumának létezik az ember által nem látható, de érzékelhető folytatása a hullámhosszakban fölfelé (infravörös) és lefelé (ultraibolya). Az infravörös sugarak továbbítják a nap melegét a Földre. Jótékony hatással vannak az emberi szervezetre, míg az ibolyántúli, ultraibolya, vagy ultraviola sugárzás (röviden UV-sugárzás) bizonyos szint felett káros az egészségre.

A látásunk messze nem tökéletes. Főleg, ha azokhoz a madarakhoz hasonlítjuk, amely négyféle fotoreceptorral (vörös, zöld, kék, ultraibolya), a pillangók pedig ötféle különböző színérzékelő sejttel bírnak, így az ultraibolya tartományban is látnak, és jóval könnyebben megkülönböztetik egymástól a hasonló színeket. A nagy sáskarák áll az élen a 16 eltérő fotoreceptorával. Látószerve képes észlelni a körkörösen polarizált fényt is. Ezen kívül fél szemmel is képesek a térlátásra, és egymástól függetlenül tudják mozgatni szemeiket.

Ha valakiknek, hát a híres festőművészeknek sokat kellett tudniuk a fényről, a látásról, a színekről, a festékek színkeverési technikáiról. Leonardóról köztudott, hogy majdnem annyira foglalkoztatta a színekkel való kísérletezgetés, mint a valóságos művészeti alkotás.

Idővel a festők rájöttek, hogy bizonyos színek veszítenek erejükből, ha egymás mellé kerülnek. A színek tisztasága ugyanis az elrendezésüktől is függ. Kiderült az is, hogy a színek az emberi szemben is vegyülhetnek, nemcsak a palettán. „A fény felbontja a színeket, a levegő rezgése elmossa a szilárd körvonalakat, a felületen reflex-hatások vibrálnak. Ebből a látásmódból következett a sajátos impresszionista festéstechnika: a vásznon apró, tiszta színfoltokat raktak egymás mellé, amelyek megfelelő távolságból nézve optikailag keverednek, és a szemlélőben kiváltják a megfelelő színbenyomást”. Az impresszionisták elsősorban a fény festői voltak, az adott dolgokat úgy ábrázolták, ahogyan adott pillanatban látták.

Powered by Blogger.hu