A könyvelőknek talán ismerős Fra Luca Pacioli neve. A reneszánsz korban élt itáliai matematikust, ferences szerzetest a "könyvelés atyja"-ként tartják számon. Egy grafomániást azonban az első könyvviteli leírásnál jobban érdekel, mivel járult hozzá a könyvművészet fejlődéséhez.  "Az isteni aránya" c. műve  az aranymetszés szabályait taglalja, ábráit  Leonardo da Vinci készítette abban az időben, amikor matematika leckéket vett a "mestertől". A könyvnyomtatás hőskoráról beszélünk. Lukács fráter a festményen éppen egy geometrikai alakzatot rajzol, mögötte állítólag Albrecht Dürer látható. (A portrét Jacopo De Barbari festette.)  A magyar származású német festő és grafikus kortársa Paciolinak, bár néhány évtizeddel fiatalabb volt nála. Őt is szenvedélyesen érdekelték az arányelméleti és geometrikai kutatások. A 15-16. században készített betűk képe arra emlékeztet, mintha tollal vagy ecsettel rajzolták volna, utánozzák a kézírás ritmusát, dinamikáját. Dürer betűit a gótikus és az antikva típusok uralják.

A kézifestésű miniatúrákat az olcsóbb fametszetű képekkel helyettesítették, ezért nagy szükség volt kíváló illusztrátorokra. Így fedezték fel a reformáció korának utolsó nagy festője, Hans Holbein tehetségét. A bázeli nyomdák és könyvkiadók adták számára az első megbízásokat. 1524-ben használták fel először a Haláltánc-sorozat ábécéjét, amelyben megragadható allegorikus világszemlélete.

Antonio Basoli (1774-1848) olasz festő, belsőépítész  egy időben színházi díszlet-, illetve látványtervezőként kereste kenyerét, későbbi munkáinál sem spórol a díszítőelemekkel. Egzotikus témájú, romantikus vásznai lenyűgőző képzelőerőről és a régészet iránti érdeklődésről tanúskodnak. 1839-ben Bolognában fantasztikus litográfiai sorozatot tett közzé az Alfabeto Pittorico néven, amely 26 betűs archeológikus ábécé, képi gondolatokba sűrítve. Valamennyi betű letűnt korokat idéz. A képen látható "G" egy hajót ábrázol, amelynek főárboca megdőlt, különféle állatok, pl. nyúl, kakas, vízimadár díszitik. Fedélzetén, ha nem tévedek, római katonák, az evezőknél rabszolgák láthatók.

A zseniális alkotók az ábécé betűivel nem csupán a szövegbe zárt világ olvasásának alapelemeire tanítanak meg bennünket, hanem a világ rejtett jelentésének megértésére is.

Könyvművészeten a megtervezéshez szükséges elemek (betű, tipográfia, címoldal, díszítés, illusztráció...) egységes kialakítását értjük. Komoly grafikai és olvashatósági feltételeknek kell megfelelniük a betűterveknek. Az egyféle típusba tartozó betűket, számjegyeket és írásjeleket úgy alkotják meg, hogy azonos grafikai stílusjegyeket hordozzanak, és ezzel együtt az összhatás is egységes legyen. A több száz éves betűtervezési módszerek idővel szembe kerültek a modern technológiával. A 20. századi grafika, tipográfia egyik kulcsfontosságú munkája a holland Wim Crouwel nevéhez fűződik.  A hatvanas években Crouwel a Bauhausos tervezési metódust választotta. A betű a korai digitális technológia kihívásaira született, kizárólag vertikális és horizontális vonalakból építkezett. A New Alphabet néhány karaktere teljesen ellentmond az olvashatóság és értelmezhetőség szabályrendszereinek, tervezője kísérletnek szánta. Így sokáig nem került be a világ digitalizált fontjai közé, de nem merült feledésbe, a 2011-ben megjelent a reprint kiadása sikert aratott.