A biogenetikus törvényt Ernst H. Haeckel (1834-1919) német biológus fogalmazta meg 1866-ban. Lényege, hogy az egyedfejlődés megismétli a törzsfejlődést. Haeckel látványos rajzaiban ábrázolta a gerinces állatok és az ember embrionális fejlődésének szakaszait, s ezek az elején majdnem egyezést mutattak. Így akarta népszerűsíteni az evolúciót, azt se bánta, ha érvelése hamis. Ez az elmélet a tudomány egyik legnagyobb csalása. A fantáziarajzokat 1997-ig! valójában senki nem ellenőrizte, csak azt követően szögezték le: az emberi embrió mindig is emberi embrió és nem csak valahányadik hét után válik azzá. Nem lesz hal, sem kétéltű, sem majom, végig ember marad!

Biológiailag egy ember, egy embrió minden sejtje ugyanazon géneket, kromoszómákat hordozza, de kik azok a kimérák? A görög mitológiából vett „lények” valójában olyan emberek, akiket genetikailag két vagy több egyedtől származó sejtek alkotnak, s ezek a sejtek megtartják a különböző genetikai jellegüket. Biológiai értelemben mesterséges kiméra az olyan ember, aki szerv- vagy szövetáltültetés során donorszervet kap, mert a donor szerv vagy szövet sejtjei továbbra is a donor genomját hordozzák: ugyanígy a véráttömlesztés nyomán genetikailag két különböző vér lehet a szervezetben. Természetes úton is kialakulhat kiméra, pl. anya és magzata közötti vérkeringés útján, minek következtében a magzatból származó kisebb sejtcsoportok, ill. DNS szekvenciák évtizedekkel a születés után is megtalálhatóak lehetnek az anya szervezetében, vagy fordítva. Kiméra képződik akkor is, ha a méhen belül két embrió "egyesül", megeshet, hogy a születendő gyermeknek két különböző genetikai profilja lesz szervezete bizonyos részeiben. S ez utóbbi jelenség lehet az olyan ritka genetikai rendellenesség hátterében, mint a hermafroditizmus, amikor egy ember férfi-női nemi jegyekkel rendelkezik.

A mesterséges úton előállított ember-állat egyedek súlyos etikai és jogi problémákat vethetnek fel. Az ún. xenotranszplantáció, vagyis szerv- ille. szövetátültetés során állattól származó, genetikailag manipulált szervet, szövetet ültetnek emberbe, amely beavatkozás életmentő is lehet. Az eljárást számos kockázati tényező befolyásolja. A legnagyobb jelentősége az emberi-állati kiméra, ill. hibrid egyedeknek az emberionális őssejtkutatásban és terápiás klónozásban rejlik.  Amerikában az év elején jelentették be, hogy először sikerült tudósoknak ember-állat hibridet alkotniuk.  A kiméra embriókat kifejlett disznóba ültetik, mert szervei sokkal gyorsabban fejlődnek az emberénél, utána viszont sokban hasonlítanak.

Jelenleg mintegy 4000 genetikai rendellenesség ismert. A rák, magas vérnyomás, érelmeszesedés, cukorbaj, skizofrénia, Parkinson-kór stb. szó szoros értelemben nem örökletes betegségek. Jelenlegi tudás szerint azonban kisebb nagyobb mértékben örökletes tényezők, egyes gének eltérő működése is szerepet játszik e betegségek kialakulásában (például a cukorbaj esetében eddig 17 különböző gént azonosítottak, amelyek közreműködhetnek e kórképben). A Humán Genom Program óriási fejlődést hozott a technológiában, de a gyógyítás terén a várakozáshoz képest elmaradtak az eredmények.