­- Apuu, az elefánt okosabb a hangyánál? -­ Háát, ez most, hogy jutott eszedbe - vakarászta fejebúbját az apa. Megszokta, hogy gyermeke a „miért” korszakát éli és nem könnyű a kíváncsiságát kielégíteni. ­ - Na, idefigyelj: egyszer megkérdezték a hangyát tudja-e, mi az elefánt, és képzeld, ez az oktondi azt válaszolta, hogy egy nagy hangya - ezen aztán jót kacaráztak. - Azt hihetnéd, hogy irtó ostoba jószág, de a saját világában jól elboldogul, akárcsak az elefánt. Miközben apa magyarázott, papír és ceruzát vett elő a fiókból. ­ Rajzold le mindkét állat testét, a fejüket pedig cseréld fel. A 8 éves Réka viccesnek találta az elefántfejű hangyát és a hangyafejű elefántot, bájosan mosolygott az elől hiányzó tejfogával. Apa szíve olvadozott.

Se gyereknek, se agykutatónak nem kell lenni ahhoz, hogy tudjuk, az „észt” nem kilóra mérik. A rovaroknak akkora az agyuk, akár egy porszem, mégis tudják azt, amit tudniuk kell. Szinte kész ismeretekkel jönnek a világra, olyan ismeretekkel, amelyekre valóban szükségük van. Ezzel szemben az ember a maga 1,4 kilónyi agyával, a fél életét iskolapadban tölti, majd később rájön, a nehezen megszerzett tudás nagy része tök felesleges. Hosszasan sorolhatnám az állatok „rendkívüli” képességeit. A madarak élő GPS-ek. Tájékozódásuk során figyelembe veszik a Nap helyzetét, a csillagok állását valamint a Föld mágneses mezejét is. Este pedig a Nap állása alapján, újra kalibrálják belső iránytűjüket. Főleg a varjak és papagájok intelligenciaszintje magas, holott lényegében nincs is agykérgük. A madarak agyának felépítése, szerkezete jelentősen eltér az emlősökétől. De nem primitívebb, hanem más! A nagyagy felületén nincsenek barázdák, tekervények, és az agykéreg, vagyis a szürkeállomány nem borítja be a nagyagy teljes felületét. Állítólag elülső agyukban egy igen speciális neuron-csoportosulás található, amiből arra következtetnek a kutatók, hogy nem feltétlenül térfogata és szerkezete teszi fejletté az agyat. A több idegsejt feltehetően jobb gondolkodási képességet eredményez. A nagyobb agy tehát nem jelent automatikusan gyorsabb, jobb észjárást.

Az igazi talányt a kórokozók és az ellenük való védekezés jelenti. A vírusokról több mint száz év alatt se sikerült kideríteni, hogy pontosan micsodák.  Biológiai organizmusok, nem élőlények, nincsenek sejtjeik… mégis, amire képesek az nagyon durva. Az általuk terjesztett fertőzésekben többen haltak meg a Földön, mint ahány áldozatot követeltek a háborúk. Hogy lehetséges, hogy ennyire kifognak rajtunk ezek a szabad szemmel nem is látható irinyópirinyó akármik? Méretük 20-1500 nanométer között változik, döntő többségüket csak elektronmikroszkóppal lehet megfigyelni. (A nanométer a méter milliárdodrésze!) És mitől olyan furmányosak a baktériumok? Átváltoznak, hogy ne találjon rajtuk fogást az antibiotikum. Hihetetlen, hogy mennyire alul maradtunk a kórokozókkal szembeni küzdelemben. Igaz, sok csatát nyertünk, de háborút nem.

Állítólag az evolúció egyik, ha nem legnagyobb csodája az emberi agy. Működését, bonyolultságát tekintve bizonyára. A döntő szempont mégis csak az, hogy értelmi képességeit, adottságait, mire használja.