A fénykép az egyetlen praktika, amivel a földi halandó villanásnyira megállíthatja az idő kerekét. E nagyszerű találmány anno a bűntények felderítésének új lehetőségét kínálta és részben forradalmasította a személyazonosítást. A digitális technika korában, mire használhatja a rendőrség a fotografálást?

Több száz évvel a fényképezés feltalálása előtt ismerték a camera obscurát, vagyis a sötétkamrát. Egy doboz oldalában pici nyílást fúrtak, belülre üveget helyeztek el. A külvilág fordított képe a lyukkal szemközti falra vetítődött. Ezt az igen egyszerű optikai eszközt a képzőművészetben arányok, perspektívák leképezéséhez használták. A 16. század végén a lyukba lencsét illesztettek, ez volt a fényképezőgép előfutára.

A világ első fotográfiáját 1826-ban a francia J.N.Niepce szerkesztette, az exponálási idő 8 órát vett igénybe. Nagy szó volt, amikor a fölszerelés szállításához már nem kellett lovas kocsi, mert „csupán” 20 kilót nyomott.

1861. május 8-án holtan találták belvárosi Szerviták téri palotájának dolgozószobájában gróf Teleki Lászlót. Szárnyra kaptak híresztelések, hogy a politikust megölték. Aznap fontos beszédet kellett volna mondania a Nemzeti Múzeumban ülésező országgyűlésen. A vizsgálatot vezető pesti főkapitány, Thaisz Elek és Flór Ferenc, a Rókus Kórház igazgató főorvosa azonban arra a következtetésre jutott, hogy a gróf önkezével vetett véget életének. A halottszemlén egy fotógráfus is jelen volt. Mayer György a korabeli technikának megfelelő sztereofotókat készített. A sztereoszkópban látott virtuális kép a térhatás miatt tapinthatóan közelinek tűnt: a holttest a padlón hevert, szétvetett karral. A széken vérfoltok, az íróasztalon pedig ott hevert az egyik párbajpisztoly. Ismereteink szerint a hazai kriminalisztika történetében ekkor használták először a nyomok rögzítésére a fényképezést.

- A fényképezés célja az idők folyamán mit sem változott, vagyis rögzítjük a helyszínen talált állapotot – nyilatkozta az BRFK közlekedési baleseti osztályának illetékese. Az őrnagy elmondta, hogy a képek bekerülnek a szemlejegyzőkönyvbe, illetve az eljárási íratok közé. Ez lehet közigazgatási, szabálysértési vagy büntetőeljárás. Személyi sérülés esetén két kolléga megy ki, mindkettőjüknél van fényképezőgép. Közlekedési bűncselekmények, illetve halálos baleseteknél többtagú szemlebizottság vonul a helyszínre. A bűnügyi technikus lefényképezi az elhunytat, a sérüléseit és az értéktárgyait. A két helyszínelő egyike végzi a meghallgatásokat, a másik fölméri a terepet, helyszínrajzot készít. Kikrétázza a féknyomot, megjelöli a fő méretszámokat – úgy, ahogy az a nagykönyvben megvan írva. Lefotózza a krétarajzot, a gépjárművek mind a négy oldalát, külön-külön a rongálódásokat. Semmilyen nyom sem kerülheti el a figyelmet. Ha az áldozatnál a bűnügyi technikus nem talál iratokat, akkor a munka később az orvos szakértői intézetben folytatódik, ahol az elhunytról azonosításhoz alkalmas arcképet készít, ujjlenyomatot, haj-, esetleg fogmintát vesz.

A fővárosban évente mintegy 4500-5000 sérüléses balesethez megyünk ki – mondta a helyszínelő szemlealosztály vezetője. A vért, az emberi maradványok látványát nem lehet megszokni. A kollégák roppant nagy lelki és idegi megterhelésnek vannak kitéve. Megrázó körülmények közepette, viszonylag gyorsan és hibátlanul kell ellátniuk a feladataikat, amiben gyakorta hátráltatják őket a kíváncsiskodók.

Legutóbb gázolt a metró a Klinikáknál. A huszonéves fiatalember teste a felismerhetetlenségig összeroncsolódott. Az állomástól 150-200 méterre találták meg, ami arra utalt, hogy nem lehetett öngyilkos. Az alagút oldalán, a csővön megtalálták tenyérnyomait. A fiú talán a transsurfing hódolója volt. Ők azok a fiatalok, akik őrülten veszélyes dolgokra vállalkoznak, például száguldó metrókocsik között utaznak. A fiú valószínűleg át akart gyalogolni a következő megállóba, próbált megkapaszkodni a csőbe, de a szerelvény elsodorta.

Az alosztályvezető irodájának faliújságján egyetlen fotó. Egy felborult motorkerékpárt látni az esti félhomályban, mellette megdőlt oszlop. Az úttesten valami, ami sehogy sem illik a képbe, egy szál égővörös rózsa.

- A motoron egy fiatal pár utazott – avat be a százados a részletekbe. A vezető relatíven gyorsan hajtott, neki sodródott az út szélének, ami megdobta, így a jármű az oszlopnak csapódott. A fiú az ütközés pillanatában szörnyethalt. A lánynak vette a virágot, de végül saját halálának lett a mementója. Utasa életveszélyes sérülésekkel került kórházba. (Fotó: illusztráció)

Nemrégiben egy vasúti kereszteződésben valaki öngyilkosságot követett el. A helyszínen kiderült, hogy az áldozat mozgáskorlátozott volt. Öt éve élt a külvilágtól elzártan egy váratlan agyvérzést követően. A felesége nagy nehézségek árán összespórolt neki egy önjáró akkumulátoros tolószéket. Közel laktak a kereszteződéshez, a férfi egy szép napon odahajtott és szembe fordult a nyílt pályán mintegy 100 kilométeres sebességgel száguldó vonattal, amely halálra gázolta. Sokkolóak a csonkolásos vonat, illetve villamos szerencsétlenségek is pedig az ilyen helyszínen nincs vér. A kerék ugyanis szinte leforrasztja a vágási sérülést.