Az emberiség történetében mindig volt egy különleges anyag, amelyhez nagy reményeket fűztek. A jövő szuperanyaga a grafén, amely a grafit egyetlen atomvastagságú kristálysíkja. Keményebb a gyémántnál, jobb elektromos vezető a réznél, és rugalmasabb a guminál. Elképesztő technológiai megoldások előtt nyit utat az elektronikától az orvostudományig.

A múlt század korszakjelző fémje az alumínium volt. Ki gondolná, hogy az ezüstösen csillogó könnyűfém a 19. század elején még ritkaságnak számított, ára az aranyéval vetekedett és ékszereket készítettek alumíniumból. Eltartott egy ideig, amíg sikerült kivonni érceiből, és még tovább, amíg olcsó lett a gyártása.

A higany azért különleges, mert ez az egyetlen, szobahőmérsékleten cseppfolyós (nehéz)fém. Mérgező hatása régóta ismert. Az alkimisták a „Bölcsek köve” keresése közben számos kémiai elemet megtaláltak. Ismerték a higanyt is  (régiesen kéneső) – fontosnak tartották, hogy az aranyat oldja. Az arany és a higany "közvetlen szomszédok" a periódusos rendszerben, tulajdonságaik mégis merőben eltérnek egymástól. Ennek magyarázata az elektronszerkezetükben keresendő. A higanyt alkalmazzák az arany kinyerésénél, régebben a fogtömésekhez használt amalgám ötvözetben, hőmérőkben, a termosztátokban, relékben, kapcsolókban, nyomásmérőkben és egyéb tudományos mérőeszközökben. A higanyos lázmérőket, aki tehette lecserélte, de a nehézfém  festékek, gyógyszerek, rovarölő szerek, elemek, energiatakarékos izzók, arckrémek, gombaellenes szerek és védőoltások alkotóeleme. Óvatosságra int, hogy súlyos betegségek, mint az autizmus, szklerózis multiplex, Alzheimer-kór, Parkinson-kór hátterében valószínűsíthető higanyterhelés.

A mágnes sem közönséges anyag, magához vonzza a vasból és más fémtartalmú ásványi anyagokból készült tárgyakat. A természetes mágnes magnetit ércből áll, amely vasat és vasoxidot tartalmaz. A láva kihűlésekor keletkezik, amikor is mágneses teret vesz fel a földi mágneses mezőből.

Az ókori Kínában időszámítás előtt ezer évvel a szárazföldi utazók használták az iránytű kezdetleges változatát. A kocsikon vízzel telt edényben elhelyezett úszó falapra felerősített „delejes” lemezecske mutatta a déli irányt. A mai iránytű egy mágnesezett acéltű, amely egy függőlegesen álló tű hegyén forog és mindig ugyanazt az irányt mutatja: sötétebb színű vége állandóan észak felé mutat.

Az élet szempontjából legnagyobb jelentősége a Föld mágnesességének van. A tudósok szerint a Föld belsejében lévő olvadt vasból és nikkelből álló külső mag áramlásai révén örvényáramok keletkeznek, az örvényáramok pedig kiterjedt mágneses teret gerjesztenek. A Föld mágneses tere védi az élővilágot a világűrből érkező sugárzásokkal szemben, s ez a védőpajzs állítólag rohamosan gyengül. A mágneses pólusok folyamatosan változtatják helyüket. Ez egy természetes jelenség, de mióta ember él a Földön még nem történt pólusváltás, megjósolni sem lehet, hogyan hat majd az élővilágra.