Az én időmben lementünk a telekre nyaralni. Akinek sikerült SZOT-beutalót kapnia, eljutott a Balcsira, a menők az Adriai tengerparton sütették a hasukat. Soha senkinek eszébe nem jutott az Északi-sark. Változnak az idők. Ma már a legtöbben azt sem tudják, mi fán terem a nyaralás. (Vajon, mért is?) A tehetősebb magyar turisták viszont, ha kedvük szottyan egy nukleáris jégtörő fedélzetén elutazhatnak a kánikulában messzi északra, például a Ferencz József-földre, a Zichy-szigetre...

Mi köze lehet az osztrák császárnak és egy magyar arisztokratának a sarkvidékhez? Ki hinné, hogy egyszer voltak a sógorokkal közösen saját szigetecskéink is a fókák, rozmárok és jegesmedvék földjén. A történelem  közbeszólt.

A Tegethoff nevű 30 tonnás osztrák hajó Brémából 1872. jún. 13-án indult útnak, de a jég fogságába esett. A sarkkutatók közül jó néhányan az osztrák-magyar haditengerészet állományából kerültek ki. A legénységnek egyetlen magyar tagja volt, a hajóorvos, Kepes Gyula. Ugyanakkor jelentős összeggel támogatta az expedíciót gróf Zichy Edmund. A cél az lett volna, hogy a Novaja Zemlja megkerülésével a Jeges-tengeren át eljussanak a Bering-szoroshoz, felderítsék az Atlanti-óceánból a Csendes-óceánban vezető, ún. Északkeleti-átjárót. Két sarki telet töltöttek jégtorlaszok között és eközben felfedező útra indultak észak felé. Eljutottak a 82. szélességi fokig. Felfedeztek egy szigetvilágot, Ferenc József császárról keresztelték el. Az egyik kisebb szigetet Zichy-földnek nevezték el. Az Osztrák-Magyar Északi-sarki Expedíció három hónapos kalandos megpróbáltatások után ért véget.

A 18 940 km2 területű szigetcsoport ma is Ferenc József nevét viseli. Magyar nevek: Hungária-öböl, Budapest-fok, Deák-sziget, Zichy-föld, Vámbéry-szigetcsoport.

A Ferenc József-föld az Osztrák-Magyar Monarchia külbirtoka lett. Felbomlásakor az I. világháború utáni trianoni békeszerződés szövegéből egyszerűen kifelejtették. Végül a Szovjetunió jogutódja, Oroszország elbirtokolta.