A görög mitológiában Klotho (jelentése: "fonó") és két nővére (Atroposz és Lakheszisz) fonja a sors fonalát. Ők a Moirák. Nem szólhatnak bele a sors folyásába, csak gondozzák annak fonalát, ám kérlelhetetlenül elvágják, ha eljön az ideje.

A tudósok Klothóról nevezték el azt a gént, amely jelzést adhat arról, hogy hordozója milyen hosszú életre számíthat. Azok, akik két ilyen mutáns gént hordoznak, 65 évnél rövidebb életre számíthatnak. Az újszülöttek mintegy 3 százaléka ezzel jön világra. A mutáns génpár életrövidítő folyamatokat szabályoz, ezekről ma még nagyon keveset tudnak. (Fotó: Wikipedia)

Az állatoknál és a növényeknél is vannak fajok, amelyek hosszabb, vagy rövidebb ideig életképesek. A teknősbéka, az elefánt 150-200 évig, a tigris 20, a kutya 10-12 évig is elél. A madarak közül a papagájok 150, a baglyok, solymok, hattyúk 100, a liba elérheti a 60-80 esztendőt. A halak közül a ponty is eléldegél 50 évig, ha horogra nem akad. A Tiszavirág nevű rovar viszont mindössze néhány órán át repdes. Innen a hasonlat, hogy „kérészéletű”. A növényeknél a tiszafa 3000, a tölgy 1500 évig is elél.

Léteznek nem öregedő állatok, jobbára alacsonyabb rendű fajoknál, ilyen a homár, a tokhal, a cápák. A biológusok régóta keresik a törvényszerű összefüggéseket a legközelebbi rokonfajoknál az élettartam eltérését illetően. Például a szamár jóval tovább él, mint a zebra.

A polip a halhatatlanság közelében jár. Bármely elöregedett sejtjét ki tudja cserélni őssejtjeire. A rügyképzés a hidra ivartalan szaporodásának formája, ezáltal saját magát klónozza. A rügyekből az eredeti állathoz hasonló egyed jön létre. A hidra részben, a csalánozók általában olyan állatok, melyekben tumorokat és rákos elfajulásokat még nem találtak.

A Teremtés könyve szerint Noé 950 évig élt, Ábrahám 175-ig, Izsák 180-ig, Jákób pedig 140-ig. József 110 éves kort ért meg, Áron 123-at és Mózes 120-at. Ez azonban csalóka, mert vélhetően a holdnaptár szerint számolták a korukat.

Visszatérve az emberekre, ha összehoz bennünket a sors egy matuzsálemi korú emberrel, ne mulasszuk el megkérdezni, mi a titka.Tavaly hét 111 éves nyugdíjas élt hazánkban, valamennyien nők. Ők a legidősebbek az országban. Közöttük tehát már egy sincs, aki a 19. században született.

Bizonyított tény, hogy az alultápláltság későbbre tolja a betegségeket és meghosszabbítja az életet, ennek ellenére nem sokan vannak az emberek között, akik a hosszú élet elérése érdekében vállalkoznának a csökkentett kalóriatartalmú étrendre való áttérésre.