Egyes helyeken jégesővel, felhőszakadással köszöntött be a május. Villámcsapás ellen nincs igazi védekezés, ez ugyanis egy teljesen kiszámíthatatlan, előre megjósolhatatlan természeti jelenség. Hajdanán mágikus tárgyakkal óvták a házat, szentelt barkát, húsvéti szentelt sonka csontját tűzték az eresz alá.

Statisztikai adatok szerint 1:28 000 az esélye, hogy halálos villámcsapás ér bennünket. Ez azonban függ a földrajzi elhelyezkedéstől is. Hazánk a közepesen zivatarveszélyes területekhez tartozik. A legtöbb villámlás a Duna-Tisza köze, a Nyírség és a Viharsarok térségében van. Jelentősen csökkenteni lehet a veszélyt és a kárt, ha nem dőlünk be a tévhiteknek és megfogadjuk a szakemberek tanácsait.

Szabó Magda: Az ajtó c. regényének főhőse, Emerence jut eszembe, aki irtózatosan félt a menydörgéstől, villámlástól, mert gyerekkorában szörnyű trauma érte. Kistestvéreivel a réten játszottak. A kicsik szomjasak lettek, ezért a lány elment a közeli kúthoz vízért. Hirtelen jött a zivatar, a két kislány egy fa tövében húzta meg magát. Az iszonyatos csattanásra Emerenc felkapta a fejét, de már csak két szénné égett tuskót látott a testvérei helyén, a fába villám csapott. És ez a pusztító energia nem csupán az írói fantázia szüleménye. (A filmváltozatban Helen Mirren alakítja az öntörvényű házvezetőnő szerepét.)

Húsz-száz milliamper között átfolyó áram az embernél már halálos zavarokat okozhat. Villámláskor átlagosan 20 ezer amper erősségű áram folyik (ennél jóval nagyobbak is vannak). Az ilyenkor keletkező hő meghaladja a 27 ezer Celsius fokot (a Nap felületi hőmérséklete kb. hatezer Celsius fok). A terjedési sebessége másodpercenként mintegy 150 ezer kilométer.

Az égdörgés oka, hogy a villámok felhevítik a levegőt, amely hirtelen kitágul és összeütközik a környező légtömegekkel, és ez nagy robajjal jár. A fény és a hang terjedési sebessége különböző, ezért először látjuk a villámlást, csak utána halljuk a dörgést. A fény észlelése és a mennydörgés között eltelt időből következtethetünk a villám becsapási helyének távolságára. Könnyen kiszámítható, kb. 3 másodperc a villámlás és a mennydörgés között felel meg 1 km távolságnak, 6 másodperc 2 km távolságnak…

Régóta kísérleteznek a mini villámok energiájának hasznos munkára fogásával. Benjamin Franklin a 18. században egy elektrosztatikus motort szerkesztett. Az árnyékolást először Michael Faraday, minden idők legnagyobb kísérleti fizikusa mutatta ki 1823-ban. Az autó fémkarosszériája ún. Faraday-kalitkát képez, ha az autót villámcsapás éri. Az utastérbe nem jut be az áram, ehelyett a földbe vezetődik az abroncsokon keresztül. Az autóban tehát biztonságban vagyunk, feltéve, ha nem érintkezünk a fémkasznival. Nikola Tesla pedig mesterséges villámokkal kísérletezett. Tudta, a Föld felszíne negatív töltésű, míg az ionoszféra pozitív. A kisüléskor hatalmas energia keletkezik, amely elektromos áram termelésére is hasznosítható lenne. Rájött arra, hogy az elektromos áramot az ionoszféra révén drót nélkül továbbíthatja nagy magasságokba.

Régi rossz kívánság: „a ménkü üssön beléd!” A villámot értjük a ménkü, vagyis a mennykő alatt. De hát mi a ménkü az a mennykő? Az üveget nem az ember találta ki. A természet "készítette" először. 1706-ban Németországban találtak egy fossziliát, amelyet "megkövesedett villámként” (fulguritként) azonosítottak. Villámcsapáskor a magas hőmérséklet és a megfelelő talajösszetétel hozzájárul az üvegesedéshez.

A mennykövet a kőzettan olyan ásványokként határozza meg, amelyek villámütés következtében keletkeznek a talaj felső rétegében. Neve, a villámot jelentő latin fulgur szóból származik. 250 millió éves fulguritot találtak a Szahara sivatagban, ahol jelenleg nincsenek villámlások. Ez arról árulkodik, hogy akkoriban a sivatag éghajlati viszonyai teljesen mások voltak.

Tavasszal sokat kerékpározom a szántóföldek szélén. Tudom, ha utolér a zivatar a fémtárgyakat lerakom, távolabb megyek a vasvázas bringától és guggoló pózt veszek fel. A többit a magasságosra bízom.