Assisi eldúgott középkori utcáin sétálgattam, amikor az egyik árkád alatt érdekes falfestményre bukkantam. Készítettem róla néhány fotót. Itthon, évekkel később egy unalmas téli estén próbáltam megfejteni, mit ábrázol a különös világot megjelenítő alkotás; mikor készült; milyen technikával; mit jelentenek a latin feliratok? Ezt foglalom össze az alábbiakban.

Az első kérdés, milyen technikával készülhetett a falfestmény?

Ismeretes, hogy Itália a freskófestészet klasszikus hazája. Nem ritka, hogy többszázéves „freskók”díszítik az épületek külső oromzatát is. Különféle technikával készültek, bár laikusok többnyire nem tesznek köztük különbséget. A freskónál közvetlenül a vakolóhabarcs felhordása után, a nedves felületre viszik fel a festéket, s ez a vakolat részévé válik. Vitruvius, az ókori Róma építésze Kre. I. században már ismerte az oltott mész átalakulásának lényegét. Michelangelónak a Sixtus Kápolnában látható Utolsó ítélet című freskója a tényleges fal elé húzott, kifogástalan téglából épített ún. előfalon található.

A szekkó-technikánál a vakolat száraz. Itt nem mészpáncél rögzíti a festékréteget a falon, hanem külön kötőanyagot használnak. A tipikus szekkó-festésnél kazeint használnak kötőanyagként, ezt pedig a túróból nyerték. A kazein ugyanis egy fehérje. A tejet a kazein és a zsír teszi selymes fényűvé. A tej tehát opalizál, azaz félig elnyeli, félig visszaveri a fénysugarakat. A leglelkiismeretesebben készült szekkó sem közelíti meg a freskó élettartamát. A legkorábbi ismert a freskók kb. i. e. 1500-ból származnak, Kréta szigetén a Knósszoszi palotában találhatók, de Pompejiből is maradtak fenn kitűnő állapotban. Technikája az évezredek során szinte semmit se változott.

A cinquencento zseniális művészei Leonardo da Vinci, Bounarotti Michelangelo, Santi Raffaello… mellett voltak sokan Itáliában, akik „egyszerű” díszítő mesteremberként „dobták fel” az építészek munkáját. Feltételezésem szerint egy ilyen alkotás az assisi falfestmény is, amely szekkó technikával készülhetett, az ugyanis célnak megfelelt, egyszerűbb és olcsóbb volt a freskónál. Színvilága terrakotta hatású, vannak benne sötét és világos árnyalatok, semmi kék, zöld, piros.

A második kérdés, mikor készült?

A boltozatot tartó fal alsó részén olvasható:

Jelentése: az úr (anno domini) 1556. esztendejében, vagyis 458 éve készült. És azóta senkinek sem jutott eszébe graffitivel elcsúfítani.

Harmadik kérdés: mit látok a festményen?

Egy különös Földön kívüli világot, amely lentről felfelé, ille. fentről lefelé alkot különféle szinteket. Vonalak, geometriai formák választják el a képi jeleneteket egymástól, de mégis egységes egészet alkotnak. A figurák között vannak állatok pl. kutya, teknősbéka, tigris, madarak. Látunk embereket és azokhoz hasonló lényeket, akiknek lába valamilyen patás állaté. Ábrázoltak muzsikosokat, cirkuszi akrobatát, színházi vagy karneváli álarcokat. A boltozat tetején, kiemelt helyen érdekes jelenet. A hat alak közül kettő muzsikál. Az egyik lanton, a másik furulyán játszik. Baloldalon a két férfi beszélget, egyik barátságosan átöleli a másik vállát. A másik oldalon viszont ijesztő, jelenet. Egy szakállas férfit karjánál fogva felkötöttek a fára. Egy alak késsel a kezében az áldozat lábszárát készül megvágni. Talán a vérét akarja felfogni szakrális szertartáshoz.

A hat alakos jelenet a boltív csúcsában kapott helyet, hogy alulról szemlélő pillantása egyenesen oda essen. Két felirat látható. A fenti: POTIUS SIC / QUA NO AUSUS

A „sic” szó ma is használatos főleg a sajtóban, ha egy durva hibára akarják felhívni a figyelmet. De jelentheti azt is, hogy szószerinti az idézet, nem pedig hiba. A többi szóra nem adott találatot az online latin-magyar szótár.


Negyedik kérdés: ki az a Marcellus, akire felirat utal?

MARCELLUS
TUTUS SEN
GUBERNATOR

Itáliában számos Marcellus élt, de csak egy, akiről mindenki tudta, hogy kicsoda. Ő volt a második pun háború egyik hadvezére, a szíciliai Szürakusza, latinosan Syracusae elfoglalója, ötszörös konzul. Líviustól tudjuk, hogy Marcellus elárasztotta zsákmányolt műkincsekkel Rómát. És ő volt az, aki megparancsolta katonáinak, hogy bántatlanul hozzák eléje a Szürakuszában élő és a haditechnikai találmányaival a római katonáknak oly sok bosszúságot okozó Arkhimédészt. Az egyik katona azonban megölte a lángelméjű tudóst. Azóta sem tudni, hogy min dolgozott akkor, amikor a katona felszólítására félvállról válaszolt és az mérgében lekaszabolta.

Ha az assisi falfestmény nem Szürakoza hódítójának állít emléket, hanem színházi vonatkozása van, akkor Marcus Claudius Marcellusról lehet szó, aki Kr.e.42-23-ig élt. Augustus római császár unokaöccse volt. Ő még részt vett Marcus Antonius és Kleopátra legyőzése feletti diadalmeneten. Fiatalon betegségben hunyt el. Gyászbeszédében Augustus utalt a hódító elődre, „nagy Marcellus"-ra. A császár unokaöccse emlékére építtette a római Marcellus-színházat.