Grafománia

Az írás valahogy mindig megtalált. Ez jelentette a kályhát, ahonnan elindultam...

Revolvermaps
www.idokep.hu

Hőtérkép

Üdvözöllek!

"Föltettem magamban, hogy bölcsességemben mindent megvizsgálok és kikutatok, ami az ég alatt történik... Láttam mindent, ami csak végbemegy a nap alatt, és kiderült: minden csak hiábavalóság és szélkergetés... Mindennek megvan az órája, és minden szándéknak a maga ideje az ég alatt: Van ideje a születésnek és a halálnak; ideje az ültetésnek és az ültetvény kiszedésének… Ekkor megértettem: nem tehet jobbat az ember, mint hogy örüljön és élvezze az életét".
/A Prédikátor könyve/

Feedek
Megosztás
Jelenlegi látogatók száma
ÁRFOLYAMOK
Legfrissebb hozzászólások
  • KŐRBEJÁRÓKA: @Prédikátor: na, én szívesen kihagytam volna.A felújítás azonban kényszerített.
    (2018-06-21 18:36:17)
    Beszédes múmiák
  • Prédikátor: @KŐRBEJÁRÓKA: Van egy rossz hírem, a végén mindenki hűtőkamrában köt ki, jobb esetben. Egyébként minden múmia-kiállításon tolongtak a látogatók. Egyszerre viszolyognak és kíváncsiak az emberek.
    (2018-06-21 17:52:38)
    Beszédes múmiák
  • KŐRBEJÁRÓKA: Érdekes téma. Egyszer fent dolgoztunk az Anatómiai intézetben, nem az volt életem élménye. Félévig éreztem a szagokat, előjöttek a képek , a múzeumi képek a nagytermi előadóban kiterített holtest látványa, a "FÜRDŐ" AHOL a fertőtlenítőben úszkáltak a páciensek. Soha többet ilyen helyre. Pedig, gyerekkoromban sok vízbe fulladt embert kihúztunk, láttam. BRRRRRRRR
    (2018-06-21 10:37:37)
    Beszédes múmiák

Beszédes múmiák

1994-ben a váci Fehérek Templomának felújítása során befalazott kriptára bukkantak. A díszes koporsókban 265 halotti ruhába öltöztetett mumifikálódott holttestet találtak, amelyek több száz éve nyugodtak ott háborítatlanul. 1674 és 1838 között élt jórészt magyar, német, cseh-morva és szlovák származású váci polgárok.  Közülük 166 személy a plébániai halotti anyakönyvekből és koporsófeliratokból azonosítható, 99 személy ismeretlen. A tetemek a természettudományi múzeum embertani tárába kerültek, ahol a sokoldalú vizsgálatnak vetették alá. (A fotón Tridenti Rozália apáca)

Szikossy Ildikó antropológus múzeumi dolgozószobájában fogadott, amikor 18 múmiát időszaki kiállításon nézhettek meg a látogatók. A tudós kitért arra is, hogy az egykoron élt váci polgároknak nemcsupán a betegségeit, haláluk körülményeit, okait tanulmányozzák, hanem következtetéseket vonhatnak le a hétköznapi életükre is:

Simon Antal paptanár 36 évesen, 1808 augusztusában halt meg. Ő a siketnémáknak szóló első fonetikai kézikönyv szerzője. A halotti anyakönyv szerint vérhányás közepette halt meg, ami a tbc tipikus tünete. Feltehetően a meleg miatt, még aznap elhantolták.

Tridenti Rozália apáca 1798-ban hunyt el. Balkezéről hiányzik a gyűrűs és a kisujj. Halála után levágták, majd becsomagolva a lábához tették, de csak találgatni lehet, miért. Lehet, hogy örökül hagyta a gyűrűit, de nem tudták a kezéről lehúzni.

Borsodi Terézia gyermeket várt, amikor 1794-ben átadta a lelkét az Úrnak. Halála után méhéből kiemelték magzatát, hogy megkeresztelhessék. Ezután a koporsóban fekvő anyja mellére fektették gyermekét. A 17. századtól vannak arra utaló hiteles források, hogy magzat nem maradhatott keresztség nélkül. Olykor az anya hüvelyén keresztül fecskendeztek szenteltvizet a méhbe. Mindennél fontosabbnak tartották ugyanis az élő gyermek lelki üdvének megmentését és azt, hogy megkaphassa a keresztség szentségét.

Oláh Erzsébet testamentuma 1720. jún. 15. (részlet):
"Én, Oláh Örzsébet, mivelhogy az úristen az emberi életinek oly bizonas határt vetet, hogy azt senki el nem kerületi, tudván azért én is emberi halandóságomat, hogy ez árnyékvilágbúl, akiben mindenek csak múlandók és egy szempillantásban mindenek elenyisznek, hogy én is készületlenhül az világbúl ne múljak, még éltemben elmémmel bírván és senkitül nem kinszerítettetvén, tettem ily testamentalis disposotiot..."

Évekkel később ugyancsak a természettudományi múzeumban láthatta a közönség Arányi Lajos (1812-1887) orvos kisfiának bebalzsamozott testét.  A gyermek 1862-ben torokgyíkban (diftéria) hunyt el 5 évesen. Az apa 25 éven át, vagyis élete végéig őrizte halott kisfiát, majd a lelet az orvostörténeti múzeumba került. Arányi új eljárásokat dolgozott ki a holttestek konzerválására. Ő balzsamozta Wesselényi Miklós, Ferenc József és Erzsébet első lányának tetemét is.

A modern kori múmiák egyik példája Rosalia Lombardo (a jobb oldali képen), aki 1920-ban, kétévesen spanyolnáthában hunyt el. Édesapja kérésére egy vegyész a saját maga által összeállított vegyület vénába injekciózásával mesterségesen mumifikálta. Néhány nappal később  Salafia doktor is meghalt és a balzsamozó vegyület összetevőinek titkát magával vitte a sírba. 

A hónap végéig látható a fővárosban az emberi test felépítését bemutató BODY-kiállítás. A preparátumokat egy különleges, az orvostudományban használt technika, a plasztináció segítségével tartósították. Az eljárást Günther von Hagens dolgozta ki 1978-ban: a felhasznált maradványokból eltávolítják a vizet és a lipideket, ezek helyére szilikon polimert juttatnak.

Mintha csak aludna

Természetesen konzerválódott holttesteket találtak a világ különböző részein, egyebek között mocsaras vidékeken is. A legrégebbiek a Krisztus előtti korból valók. A folyamatot a cserzőanyagok és huminsavak idézik elő, amelyek megkeményítik a bőrt, és a csontokból kioldják a meszet. Ezért a lápi hullák csontjai hajlékonyak. A belső szervek elenyésznek, sokszor csak az erős bőr marad meg, így e tetemeket gyakran papírmúmiáknak nevezik.  A tollundi férfi a legszebb természetesen konzerválódott mocsári múmialelet, arca úgy hat, mintha csak aludna. A 40 év körüli férfi a korai vaskorban (Kr.e. 4. század) Skandináviában élt, kivégezték. Akasztott holtteste maradványaira, 1950-ben egy dániai tőzegmocsárban találtak rá.

Romolhatatlan szentek

Állítólag vannak olyan holttestek, amelyek ellenállnak a bomlás törvényeinek és balzsamozás nélkül is olyanok, mintha élnének. A legszebb romolhatatlan szent az 1879-ben Lourdes-ban eltemetett Szent Bernadett. 1925-ben a Saint-Gilgard kolostor templomában üvegkoporsóba helyezték, ahol ma is bárki megtekintheti.  A fekete-fehér képen Bernadette Soubirous 1863-ban.

Nincs ujjnyom

Az emberi holttest akár fél év alatt is mumifikálódhat. A BRFK rendkívüli halálesetekkel foglalkozó osztályának akkori vezetője tájékoztatott, hogy a fővárosban évente egy-két ilyen holttestre bukkannak. A mumifikálódási folyamat akkor indul be, ha azt a mikroklíma elősegíti. Az ép emberi test tömegének mintegy 10 százaléka marad meg. Az esetek többségében nincs szó bűncselekményről, de az azonosítást megnehezíti, hogy nincs ujjnyom, a ruházat nem árulkodó és senkinek sem hiányzott a szerencsétlen ember. Megesett, hogy az egyik Andrássy úti társasház pincéjében lomtalanítást végeztek. A lakók figyelmeztették a takarítókat, hogy ne ijedjenek meg a sarokba dobott emberformájú bábutól, csak színházi kellék. Nem az volt. A XI. kerületben pedig a távfűtő művek szerelőaknájában bukkantak egy férfira, aki a csövek melegében húzta meg magát télen, ott érte utol a végzete. Nála volt az igazolványa, így legalább azonosítani tudták.

Kurtizánok kliensei

Miért járnak a pasik prostikhoz? (már aki…) Miért fizetnek az aktusért? - legutóbb egy  pszichiáter hat okot sorolt fel egy magazinban.  Lett belőle nagy purparlé, mert  szaktudását lazán felülírta férfiegoja. Ezt pedig abban nyilvánult meg, hogy a  jelenséget nemcsupán megértetni akarta, hanem elfogadtatni.

A doktor szerint a férfiak számára egyértelmű a kurvázás lélektana, bár ezt a nők soha nem fogják megérteni. Márpedig el kéne fogadni, hogy kurtizánok mindig voltak, vannak és lesznek. A leggyakoribb ok, ami miatt igénybe veszik a szolgáltatásaikat, mert otthon nem adják meg nekik, amit szeretnének. A kuncsaftok 70 százaléka családos ember és ritkán jutnak perverziójuk kiéléséhez. A férfi életében a két legfontosabb dolog a hatalom és a szex, s ha nem ő hordhatja otthon a nadrágot, nem érzi magát férfinak. Egy örömlány lealázásával voltaképp a kisebbségi komplexusát győzi le. Egyébként van, akit nem a vére hajt, csupán a kíváncsiság, na meg a változatosság - mondta a szakember.

Egy harcias amazon is tollat ragadott és a Nőkért Egyesület honlapján így reagált a pszichiáter véleményére: A prostituáltak is emberek, sőt legtöbbször áldozatok. Nem árucikkek és nem is wc-csészék, amikbe „tárat üríteni” járnak az „urak". „Nem voltál még prostival, és lapostetűd sem volt még? Nem is vagy igazi férfi!” – viccelődnek egymás között. Érdekes kedvtelés, amikor a férfi megvásárolt emberi lyukakat gyűjt a farka köré. Az ilyenek nem rendelkeznek sem megfelelő emberképpel, sem szexuális kultúrával. Arról nem beszélve, milyen erkölcsi alapokat épít az a társadalom, ahol egy szakember kijelentheti, hogy meg kell érteni, mi több el kell fogadni (!!!) egyesek vágyát a másik ember fizetett bántalmazására... A felsorolt okok arról árulkodnak, a férfi aberrált szex és hatalom iránti extra igénye és játékos passziói mind-mind megértendőbbek és támogatandóbbak, mint a nő emberi méltósághoz való elemi joga - jelentette ki a cikkíró.

Bizonyára sok igazság van a pro és kontra állításokban, nekem azonban úgy tűnik, mindketten a saját neműk védelmében emeltek szót. A magam részéről szerencsétlennek tartom azt, akinek fizetnie kell a testi örömökért és azt is, aki azt élvezi, ha ezért fizetnek neki.

A régi pesti bordélyházakról legendák keringenek, hangulatát megőrökítették jeles irodalmárok és festők is. Krúdy Gyula a "kakasos" házakban zajló buja életet ábrázolta A vörös postakocsi c. regényében. (Jobbra a múzsája, Pilisy Róza, akinek saját menő kuplerája volt.) Hunyadi Sándor: A vöröslámpás ház c. elbeszéléséből született Makk Károly: Egy erkölcsös éjszaka c. filmje. A kéjnők éjszakai élete Batthyány Gyula festő fantáziáját is megragadták, a legfelső kép az ő alkotása.

Az átkosban egyetlen költőt ihletett meg a Rákóczi téri "kobrabűvölők" sorsa. (A mai egyéni vállalkozó szexmunkások legfeljebb a NAV-ot ihletik meg.) Soós Zoltán "Dadogos Eta balladája"-ban a rendszert szembesíti azzal a hazugsággal, hogy "nálunk nincs prostitúció". Nagy botrányt kavartak a '80-as évek végén Dobray György dokumentumfilmjei, a pillangókról szóló a K és a K2.

A szexről is változik a felfogás, ma már nem tabutéma. Akad olyan nézet, miszerint ez is a szabadidő eltöltésének egyik módja, akár a színház vagy a mozi - eszerint nem kerítenek nagy feneket neki. Végül oda lyukadtak ki a kutatók, hogy egyre inkább elmosódik a határ az örömlányok és az ún. tisztességes nők között.  Nocsak! Mit jelenthet a kettő közötti határ elmosódása? Egyre erkölcsösebbek a kéjhölgyek, vagy az amatőrök kezdenek elkurvulni?


 

Honnan tudja a szotyi...?

A téli madáretetés hozamaként a kertben hol itt, hol ott keltek ki a napraforgómagvak. Az egyik tányért megcsipkedték a stiglicek és kilátszanak a szabályos körökben elhelyezkedő magocskák. Honnan tudja a szotyi, milyen sorrendben kell helyet foglalnia a virágtányéron? Utána olvastam és egyik ámulatból a másikba estem.

A természetben található szimmetria létrejöttének titkát évszázadokon át kutatták. Megfigyelték, hogy bizonyos sorrendben helyezkednek el egyes növények levelei, virágszirmai. Részarányosságokról van szó, nem szigorúan vett matematikai szabályszerűségekről, mégis bámulatos. A Tejútrendszer egy spirális galaxis. Spirálformát fedezhetünk fel a csigák héjain, a papagájok csőrén, és a macskák karmain is. A pók csaknem tökéletes kör alakú hálót fon. A méhek az építőanyaggal, vagyis a viasszal való takarékoskodás miatt választották a hatszögletű formát. A méhsejtek azonos térfogatú, minimális felszínű alakzatok…a példákat vég nélkül lehetne sorolni.

A materialisták szerint mindent a fizika és a kémia törvényei, illetve a tudatos irányítást nélkülöző, evolúciós folyamatok hoztak létre. Ezzel szemben az ateisták szent meggyőződése, a világot isten teremtette. Hát, le a kalappal előtte, jó matekos lehetett. A Fibonacci számsor egy matematikai fejlődési képlet: (0, 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, 233, 377, 610, …) Ha az első két számot összeadjuk, annak összege megegyezik a harmadik számmal és így tovább a végtelenségig. Ahogy haladunk a magasabb számok felé az aktuális számot és a megelőző számot egymással elosztva megközelítőleg az aranymetszés számát (1,618)  kapjuk. A Fibonacci-sorozat és az aranymetszés aránya megtalálható a természetben, embereknél, állatoknál, sőt az időjárásban és a galaxisokban is. Állítólag ezek adják a természet, illetve a létezés vezérlőelvét.

Amikor egy növény új hajtást hoz, akkor minden alkalommal pontosan tudja, hogy mit kell tennie. Ha legutóbb három új levelet hozott, előtte pedig kettőt, akkor a következő új hajtásnál biztosan öt levelet fog hozni, ez a Fibonacci sorozatból következő törvény.

A napraforgó tányérján, a magok elrendeződésében egy jobbra forgó és egy balra forgó spirális csoport fut. Ha megszámoljuk a jobbra és balra forgó karok számát, felfedezhetjük, hogy azok nem egyformák, hanem két szomszédos Fibonacci számot adnak. Hasonló szabályszerűség mutatható ki a fenyőtobozok pikkelyein is.

Püthagorasz szerint a számok idősebbek a testnél, ezért nélkülük lehetetlen megérteni a rendet és a szépséget.

Varázslatos színek

A tenger azúrkékje, a fák smagdzöld lombkoronái, az égbolt halványkékje, a búzamező aranysárgája, a virágok színkavalkádja… elképesztő színekben látjuk a világot.

Nehezen tudom felfogni, hogy amit látok, merő illúzió, ámbár nem mentes tudományos magyarázatoktól. A vörös rózsa nem vörös, valójában "semmilyen" színű. Én látom vörösnek.

Valaki egyszer azt mondta, hogy "színek nélkül a világ halott lenne”. Nem, csak élettelennek tűnne.

Csodálkozva olvasom, hogy a kék szemem sem kék. Sötétbarna pigment van a szivárványhártyában, fölötte vékony tejfehér réteg található, ezért látszik kéknek.

Az égbolt színét légköri fényszóródás okozza. Légkör nélkül az ég fekete lenne, csak a nap és a csillagok látszanának. A tenger színét a kék égbolt róla visszaverődő fénye, másrészt a víznek a kék színe adja. A virágok színpompája, a gyümölcsök színei számos szerves színezékből fakad. Az őszi levelek látványát az okozza, hogy a klorofill elbomlása után a domináns zöld helyett láthatóvá válnak a növényekben található egyéb színes vegyületek. A szivárvány varázslatos tüneménye nem más, mint a látható fény spektrumának színeiből álló fényív. A Nap sugarait az esőcseppek megtörik és belsejükből visszaverik, mint a prizmák vagy a lencsék. (A spektrum a színeire felbontott fényt, a „szivárványt” jelenti.)

A fény és a szín jelensége, összefüggése régóta foglalkoztatja az embert. Már az ókori indiai védikus szövegekben találunk utalást arra, hogy a fény több alapszínre bontható. Hosszú idő telt el, míg a 19. század elején eljutottak a feltételezésig, hogy az elektromágneses energia hullámként terjed és hogy a fény voltaképpen ennek az energiának egyik fajtája.

Miért látunk valamit zöldnek, pirosnak? Azért, mert azt a színt veri vissza,  a többit elnyeli. Tehát, akkor látunk valamit a zöld valamilyen árnyalatának, ha a látható fény 470-550 nm közötti hullámhossztartományt, pirosnak pedig akkor látjuk, ha a 620-760 nm közötti hullámhossztartományt veri vissza.

Felismerték a kapcsolatot a szemben megtalálható háromféle érzékelő (vörös, zöld, kék) és a színlátás között. Felfedezték, a fény spektrumának létezik az ember által nem látható, de érzékelhető folytatása a hullámhosszakban fölfelé (infravörös) és lefelé (ultraibolya). Az infravörös sugarak továbbítják a nap melegét a Földre. Jótékony hatással vannak az emberi szervezetre, míg az ibolyántúli, ultraibolya, vagy ultraviola sugárzás (röviden UV-sugárzás) bizonyos szint felett káros az egészségre.

A látásunk messze nem tökéletes. Főleg, ha azokhoz a madarakhoz hasonlítjuk, amely négyféle fotoreceptorral (vörös, zöld, kék, ultraibolya), a pillangók pedig ötféle különböző színérzékelő sejttel bírnak, így az ultraibolya tartományban is látnak, és jóval könnyebben megkülönböztetik egymástól a hasonló színeket. A nagy sáskarák áll az élen a 16 eltérő fotoreceptorával. Látószerve képes észlelni a körkörösen polarizált fényt is. Ezen kívül fél szemmel is képesek a térlátásra, és egymástól függetlenül tudják mozgatni szemeiket.

Ha valakiknek, hát a híres festőművészeknek sokat kellett tudniuk a fényről, a látásról, a színekről, a festékek színkeverési technikáiról. Leonardóról köztudott, hogy majdnem annyira foglalkoztatta a színekkel való kísérletezgetés, mint a valóságos művészeti alkotás.

Idővel a festők rájöttek, hogy bizonyos színek veszítenek erejükből, ha egymás mellé kerülnek. A színek tisztasága ugyanis az elrendezésüktől is függ. Kiderült az is, hogy a színek az emberi szemben is vegyülhetnek, nemcsak a palettán. „A fény felbontja a színeket, a levegő rezgése elmossa a szilárd körvonalakat, a felületen reflex-hatások vibrálnak. Ebből a látásmódból következett a sajátos impresszionista festéstechnika: a vásznon apró, tiszta színfoltokat raktak egymás mellé, amelyek megfelelő távolságból nézve optikailag keverednek, és a szemlélőben kiváltják a megfelelő színbenyomást”. Az impresszionisták elsősorban a fény festői voltak, az adott dolgokat úgy ábrázolták, ahogyan adott pillanatban látták.

Legyőzik a félelmet

A műrepülés hőskorában meredek zuhanások, hirtelen emelkedések, "tűkanyarok" jelentették a show-t. A 20. század elején az egyik repülési hatóság nagy bölcsen kijelentette, hogy a 20 foknál meredekebb forduló egyet jelent az öngyilkossággal. A pilóták azonban minderre fittyet hánytak, hajmeresztő mutatványaikkal egymást szárnyalták túl. A francia Pégoud volt az első a világon, aki 1913. szept. 1-én repülés közben hátára fordította gépét.

Egy évszázad alatt óriási fejlődésen ment keresztül a motoros műrepülés. A légi akrobaták merészsége minden képzeletet felülmúl. A csúcsteljesítmények mögött az aerodinamika ismerete, kiszámíthatóság és iszonyú sok gyakorlás van. A legapróbb hiba végzetes.

Néhány éve Veres Zoltán műrepülő Európa-bajnokkal beszélgettem nem sokkal azután, hogy az Arab Emírségekben rendezett Világkupa-viadalon Guinness rekordot állított fel. Több mint négyszáz orsóval kápráztatta el a közönséget. Szenvedélyesen mesélt a manőver nehézségeiről: "nem haladhattam egy irányban, hiszen akkor a nézők lemaradtak volna a látványról. Minden ezer méter egyenes orsózás után vissza kellett fordulnom még pedig úgy, hogy a gép forgása ne szakadjon meg. Figyeltem a motorellenőrző műszereket, illetve a szél sodrását is folyamatosan korrigáltam, így maradhattam megfelelő pozícióban. 28 percig tartott ez az őrületes orsós rekord - mondta végezetül a pilóta.

A repülés szerelmeseinél a fellegek utáni vágy erősebb, mint a halálfélelem. 2014. márc.7-én Qatar Racing Club gáláján, az Al Khor repülőnapon Nádas Tamás műrepülő világbajnok gépe, egy fejjel lefelé végrehajtott gyakorlat közben lezuhant. A 44 éves sportoló életét vesztette.

Repülő Szabó

A bölcsek szerint a hosszú élet egyik titka, hogy semmit se vállalunk be, ami túl veszélyes. Csakhogy az élet sava-borsa veszne el, ha mindig csak azt tennénk, amit a józanész diktál.

A Párizsban élő Franz Reichelt szabómester a 20. század elején egy zsinórokkal, gumival, rudakkal kombinált repülős kabáton dolgozott. Úgy gondolta, a szerkezet a levegőben szétterül, és viselője baj nélkül leereszkedhet a földre. Számos kísérletet hajtott végre, ahol bábuk helyettesítették az ejtőernyőst, de a próbaugrások többsége nem járt sikerrel. Ennek ellenére 1912. február 4-én tartott bemutatón az utolsó pillanatban úgy döntött, hogy bábu helyett maga ugrik le az Eiffel-toronyról. A később Repülő Szabóként is elhíresült feltaláló az összecsődült újságírók és érdeklődők jelenlétében levetette magát a mintegy 60 méteres magasságból, amelyet filmre vettek.

Az embert a kíváncsisága, kísérletező kedve, bátorsága, merészsége... tette azzá, ami. Mindig voltak jó értelemben vett „őrültek”, akik egy lapra tettek fel mindent. És mindig lesznek olyanok, akik félelmet nem ismernek és az emberi teljesítőképesség határait feszegetik. Lehet ennek kutatni a miértjeit, hogy lázadók, kalandvágyók, adrenalin-függők... nem ez a lényeg. Mi, földhöz ragadt kisemberek drukkolunk nekik és piedesztálra emeljük, ha utoléri őket a végzetük.

Ötletek a múltból

A korszakalkotó zseniális találmányok megváltoztatták az életünket, ott vannak a mindennapjainkban. A mulatságos, meghökkentő, olykor bizarr kreálmányok némelyike sem merült feledésbe. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala adatbázisa igazi kincsesbánya.

Cs. Hódi Pál budapesti alkalmi munkás ötleteivel szinte megrohamozta a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságot. 1941-ben tíz fenomenális újítására kért szabadalmi oltalmat, köztük a fűthető lábbelire. Nem csoda, hisz télvíz idején majd lefagyott a lába. A leírás és a hozzá csatolt ábra szerint a cipő, ille. a csizma talprészébe helyezték a villamos vagy „lángzós” fűtőtestet, a lábat pedig azbeszt védte az égési sérülésektől. „A talpon és a sarkon kéményszerű nyílások vezetették ki a füstöt. A láng kicsapódását és a robbanásokat rézszita hárította el. (Fűthető ruházatokra manapság is van igény, 40 ezer forintért távirányítós zokni is kapható.)

A pocakos férfiak kedvéért találták fel a hózentrógert. Prototípusát egy barmeni gyáros 1896-ban mutatta be. A rá következő évben egy boroszlói kereskedő kidolgozta a hordággyá alakítható változatot. Igen praktikusnak tűnt betegápolók, tűzoltók, katonák számára. Az  erős, oldalsó szíjakon át két rúd (sétabot, vagy akár fegyver) „tolatik”, a beteget pedig a hevederre ültetik. A hózentróger megoldotta a gatyalecsúszás problematikáját, de a cipzáras slicc  sok galyibát okozott. Az anomáliák röviden így foglalhatók össze: szétnyílik, amikor nem kéne; nem nyílik ki, amikor kéne, a fogazat becsípi, amit nem kéne.  Nos, a biztonságosan és tökéletesen működő változat  kiagyalása a jövő géniuszaira vár.

Az urak a nadrágjukban hordják a marsallbotot, de mi a helyzet a hölgyekkel? A bunda bugyi a mai tangákhoz képest, elég durva találmány. Szelídebb változata az egészségi alsószoknya, amelyet Kremen Leonora zsolnai kertész-kisasszony szabadalmaztatott 1902-ben. A bélelt, zsákszerű alsóneműt pehelytollakkal töltötte meg, és mint a paplant steppelte, hogy a pihék ne csússzanak az aljába. Azoknak a ajánlotta, akiknek érzékeny a veséjük, vagy könnyen felfáznak. Akkoriban a gömbölyded formák voltak divatosak, ezért a nagy kuffer nem számított hátránynak.

Hajdanán a férfias megjelenéshez hozzátartozott a bajusz. Akinek nem nőtt szőr az orra alatt, az „kente, fente ő azt írral, kígyóhájjal, medvezsírral, ebkaporral, kutyatéjjel”, amint azt tudjuk Arany János verséből is. Némely bajusz formájához kevés volt az olló. A peckes, a felfelé kunkorodó bajuszhoz elengedhetetlen volt az éjszaka viselt bajuszkötő, amelynek madzagját a fülre akasztották. 1896. és 1922. között összesen huszonnégy újítást adtak be. Volt higiénikus, szétszedhető, kikapcsolható és cserélhető betétes is.  A hajhálónak nem volt ekkora keletje, miután a kackiás bajusz ritkán párosult dús hajkoronával.

A kopaszodást akarta megelőzni 1903-ban egy pesti doktor hajnövesztő hálósipkájával. A hajszesz receptjét is megadta. A glicerin, rezorcin és ginzeng vizes-alkoholos kivonatával be kellett dörzsölni a fejbőrt és éjszakára ráhúzni a vízálló csodasityakot. Az alkoholos gőzök vérbőséget okoztak a fejbőrben, ezáltal a rosszul táplált, kevés vérrel ellátott hajhagymák regenerálódtak és a haj idővel növekedni kezdett. A tinktúra állítólag a „csenevészes” szálakra is hatott, de az elhalt hajhagymákon nem segített.

A kerékpár igazán megmozgatta a feltalálók fantáziáját. Háromszáznál több találmányra nyújtottak be szabadalmat 1890 és 2016 között. Nekem a repülőbringánál is jobban tetszett a testsúllyal hajtott modell. Egy német kereskedő 1897-ben két nyerget szerkesztett az ülésvázra. Az egyik megterhelt állapotában lassan lefelé süllyedve, mozgását a hajtókerékre vitte át, miközben a másik üres ülés fölemelkedett. Tehát nem kellett lábbal erőlködve tekerni, izzadni, zihálni, hanem csak a feneket kellett szépen áthelyezni  az alsó pozicióról a felsőre. Bebizonyosodott, igenis egy fenékkel is megülhető két nyereg. 

Az erőszak kémiája

Az agresszió az emberi magatartás egyik legtöbbet tanulmányozott problémaköre. A történelem valójában nem más, mint az erőszakos megnyilvánulások időrendi sorozata. Az emberi természet velejárója, szükség van rá, hogy bizonyos élethelyzetekben megvédjük magunkat. Számos vetülete létezik, ezért szinte minden tudományág vizsgálja. Akadtak érdekes kutatói következtetések: a hatvanas évek börtöneiben találtak olyan sajátos testalkatú férfiakat, akiknél a nemet meghatározó kromoszómaképletben (XY) az Y megkettőződött. A rendellenességről megállapították, ezek a „duplán férfiak” túl agresszívek, vagyis bűneikért kromoszóma-állományuk a felelős. Az elmélet, mármint hogy emiatt lennének agresszívek, megdőlt.

Egyetlen emlékezetes esetet idéznék fel annak érzékeltetésére,  mire képes az ember, ha az agresszió mértékét szabályozó rendszer egyensúlya valamilyen oknál fogva felborul:

Sz. Kolos depressziója miatt pszichológus segítségét kérte, de néhány alkalom után a feleségével együtt úgy döntöttek, hogy további tanácsadásra nincs szükség. 2010. márc. 15-én reggel a férfi tényői otthonuk emeleti fürdőszobájában egy késsel több helyen megvágta magát, de nem ejtett mély sebeket. Ekkor juthatott eszébe, mi lesz a családjával, ha ő már nem él. Tébolyult állapotában úgy döntött, hogy mindenkit megöl. Lement az alsó szintre, fejszét ragadott. A kanapén fekvő felesége fejére hátulról kétszer lesújtott a fejsze élével. Ezután az 5 éves Blankára támadt, a kislány hason feküdt a hálószobában, tévét nézett. Végül pedig a 8 éves Ajnát végezte ki. A gyerekek holtteste mellé vonszolta az anyjukat, közben még kétszer lesújtott rá, mert az asszony akkor még mozoghatott. Ezután a férfi kétszer mellkason szúrta magát, majd a garázsba ment, beindította a láncfűrészt, amivel tizenegyszer saját koponyájába vágott. A forgó él lecsúszhatott a csontról, ezért a nyakához emelte és átvágta a torkát. A halál beálltáig legfeljebb két percet élhetett. A brutális családirtásról annak idején a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatta a sajtót.

Laikusként régóta foglalkoztat, mennyire fejlett az orvostudomány ahhoz, hogy minden kétséget kizáróan megállapítsa, az elkövető bűnöző vagy elmebeteg? Az is lehet, hogy a beteg elme "magáról állít ki bizonyítványt", amikor a fokozott agresszióra való késztetést szabadjára engedi és nem gátolja. Mennyiben felelősek a gének a kriminális magatartásért? - számomra sok a megválaszolatlan kérdés. Főként akkor bizonytalanodom el, amikor azt olvasom: az elmebetegségek és tüneteik csupán töredékét képezik a valóságban előforduló kóros elmeállapotoknak, mert ezek mindig a magasabb idegműködést érintik és végső soron az agyműködés deformációjával járnak. A betegség tünetei meglehetősen színes skálán mozognak, amit tovább árnyalnak az érintett személy egyedi sajátosságai, ezért az egyes betegségtípusok soha nem fordulnak elő önmagukban, mindig valamilyen komplex tünetegyüttesként jelennek meg. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az egyes betegségtípusoknak, szinte végtelen számú átmeneti formája létezik. A legjellemzőbb elmebetegség, amely a kényszer-gyógykezelést megalapozza a hasadásos elmezavar (skizofrénia). Jellemzője, hogy a legkülönfélébb és legellentétesebb tünet együttesek keverednek egymással. A személyiségszerkezetben hasadás jön létre, azaz maga a személyiség betegszik meg és ez okozza az egyes lelki működések megváltozását. Úgy gondolom, végső soron áldozat az is, aki a saját hibás biológiai funkciói miatt követ el erőszakos bűncselekményt. A társadalom védelméhez fűződő érdek pedig felülírja, hogy „csupán” betegnek tekintsük az ilyen embereket, – amíg a fenyegetettség fennáll - a társadalomtól elkülönítik és kényszergyógykezelésben részesítik.

Dr. Haller József biológus „Miért agresszív az ember?” c. könyve számos kérdésre megadja a választ. Azt írta, léteznek olyan pszichikai betegségek, amelyek kórképében gyakran fordul elő az agresszivitás, mint például a poszttraumás stressz-rendellenesség, a depresszió, a már említett skizofrénia, az Alzheimer-kór, és van öt kifejezetten „agresszióspecifikus” pszichikai rendellenesség: antiszociális személyiségzavar, borderline személyiség, időszakos robbanékonyság, viselkedési zavar és ellenkező-kihívó magatartás. Az említett pszichikai betegségeket egy dolog köti össze: az időnként megjelenő, kontrollálhatatlan düh! A szerző szerint az agresszióról még túl keveset tudunk ahhoz, hogy bizonyossággal szólhassunk a bűnözéssel kapcsolatosan a szabad akarat és a belső késztetések összefüggéseiről. A különféle bűncselekmény kategóriákon belül a gyilkosság a legsúlyosabbak egyike, a sorozatgyilkosság pedig különösen az. A természettudós az agresszió okaiként biológiai, lélektani és környezeti elemeket jelöl meg. A vizsgált magatartás hátterének feltárásában kiemelkedő szerepet kap a genetika, az agyműködés, a lelki sérülések és a környezeti hatások.

Három lehetséges gyógymód van az agresszió kezelésére: a műtét, a tabletta és a meggyőzés. Ezek közül egyik sem ad tökéletes megoldást, nem garantál véglegesen eredményt. A genetikai módszer még nem született, de majdani hatása a mai gyógyszerekéhez lesz hasonló, csak sokkal kevesebb mellékhatással. A műtétekkel kapcsolatosan minden érv és ellenérv mellett elmondható, a pszicho-sebészeti beavatkozások betiltása leginkább erkölcsi okokra vezethető vissza. Az agresszió kezelését is szolgáló műtéti beavatkozás során előbb az amygdalotómiát kezdték végezni, amely során az amygdala eltávolítása történt meg, majd a hypothalatómiát, vagyis az agresszió kialakulásáért felelős hypothalamikus zóna eltávolítását. Idővel ezt a kétfajta eljárást együtt alkalmazták. Bár a műtétekkel szemben sok az ellenérzés, mégsem lehet őket teljesen kizárni, hisz sok esetben tényleg ez jelentheti az egyetlen megoldást. A gyógyszerek hatásosak az agresszió csökkentésében, az általuk elért eredmények mégsem véglegesek, csupán a tüneteket kezelik – írta a tudós.

Falusi Rómeó

Rómeó koraszülöttként látta meg a napvilágot egy szabolcsi kis faluban. Idegrendszere magzati korban nem fejlődött ki teljesen, értelmi képességei elmaradtak az átlagostól. Felnőtt korára sem volt képes az önálló életvitelre, Cupido nyila viszont őt is szíven találta. Egy pszichiátriai intézetben ismerkedett meg az ő szépséges Júliájával. Egyiküket sem zavarta, hogy a lány hét évvel volt idősebb nála. A két mentálisan sérült, fogyatékos fiatal szerelme - Shakespeare szavaival élve - "rossz csillagok világán fakadott".

 

["…Szeretni: sóhaj füstje, kósza gőz,
Majd szikratűz a szembe, hogyha győz,
S ha fáj, könnyekből egy nagy óceán.
Mi más szeretni? Higgadt, tiszta téboly…”

A fiatalok kikerültek az intézetből és az anya nem tehetett egyebet, befogadta fia barátnőjét. Az egyik borongós nyári estén Julcsit gyógyszermérgezéssel kórházba szállították. Kimosták a gyomrát és faggatóra fogták, miért akart öngyilkos lenni. „Akart a fene” – válaszolta a lány. Határozottan állította, az élettársa erőltette belé az altatót.

Itt lépett színre Rómeó mamája, aki tíz körömmel védte fiát:

- Idős özvegyként nehezen tudtam ellátni a felnőtt, beteg gyerekemet, és akkor egyik napról a másikra nem egy, hanem két fogyatékosról kellett gondoskodnom. Az a dilinyós nő nem ért semmihez, naphosszat fekszik és tévézik. Most pedig hazugságokat hord össze a gyerekemről. Az a kelekótya nőszemély elfelejti, hogy a fiam hívott hozzá mentőt. Szemen szedett hazugságokat állít, a rendőröknek nem kéne komolyan venniük.

„…álomról beszélek,
Amit csupán a henye agyvelő szült
És semmiből a képzelet koholt.”

Júlia már jól van, de most a lovagja van kórházban, pengét nyelt.

„Ó, gyűlölet, te anyja szerelemnek.
Korán láttam meg s későn ösmerem meg.
Milyen csodás, csodás a szerelem:
Halálos ellenségem szeretem.”…]

A mama átkozódik, mert a lány nem szólt, holott látta, mire készül Rómeó. Nem először tett kárt magában. Korábban permetszert ívott, mert kilátástalannak érezte a jövőt. Júlia továbbra is makacsul állítja, kedvese szétfeszítette a száját és teletömte tablettákkal. Szívében azonban már nincs harag. Alig várja, hogy szerelme hazajöjjön a kórházból és végre magához ölelhesse. Tudja, nem akart neki ártani, csak éppen balsejtelmek gyötörték. Azt gondolta, ha a halálban egyesülnek, a mennyországban is együtt lehetnek. Abban tartja párját hibásnak, hogy kettejük sorsáról egyedül akart dönteni.

Pfilf néni kinyomozta

Az ismert raliversenyző, Pfilf Csaba 2001-ben gyilkosság áldozata lett. Sokan azt hitték, az édesanyja beleőrült fájdalmába, amikor a bíróságon azzal vagdalózott, hogy majd ő börtönbe juttatja a gyilkost, ha a hatóság erre képtelen. Mindenki legnagyobb meglepetésére az idős asszony évekkel később beváltotta ígéretét. Komlói otthonában fogadott, amikor első körben a vádlottat bizonyítékok hiányában felmentette a bíróság.
– A fiam kiskorától fogva rajongott az autókért. Tehetséges volt és sikeres. Rendszeresen indult a Mecsek ralin. Egy cross versenyen ismerkedtek meg Robival, ő lett a navigátora. Beférkőzött a fiam bizalmába és rávette, hogy alakítsanak közös bétét bútorgyártásra. Annak a gazembernek ugyanis asztalos a szakmája. Csaba barátságból belement. Robi bejárt hozzánk, gyakran ebédelt nálunk. Irigyelte a fiamat, ez lehetett az oka, hogy az életére tört.

Szeptember 28-át sosem felejtem el. Csaba pénteken reggel 6 órakor elment itthonról és akkor láttam utoljára. Nem sokkal később "csak úgy" megszólalt a riasztó, még most is a fülemben cseng a kísérteties hangja. Pontosan tudom, hogy a fiam a halála előtt merre járt. Innen Pécsre ment a szervizbe, utána a szerelőhöz autóztak Robi testvérével. Lacit kitette 10 órakor Magyarszéken. A férfit a bűntény előtti időben Komlón látták, gyanítom, hogy nem véletlen. Utólag megtudtam azt is, hogy a két fivér, alvilági figurák. Csaba közben bement az asztalos műhely egyik bejáratán, amelynél kutyás őr posztolt. Későbbi gyilkosa egy másik ajtónál, a fák takarásában megrendezte a betörést. Egyébként az irodából céges pénz is eltűnt, nem tudni, hogy néhány százezer vagy több millió. Csaba kihajtott és mielőtt a főútra ért volna, Robi felhívta telefonon, hogy 13 órakor lesz egy megbeszélése Pécsett, jöjjön vissza a bt. papírjaiért. A kisfiam visszament az okmányokért, az egyik bejárat közelében megállt. Nyitva hagyta a Ducato ajtaját, annyira sietett, hogy a motort sem állította le. Bement, de onnan élve nem jött ki. A szponzora beszélt vele utoljára. Percek múlva ismét hívta, de már nem volt elérhető. Az irodában leütötték egy feszítővassal. A boncolás megállapította, hogy az ütéstől Csaba földre zuhant, ezt követően brutális kegyetlenséggel szétverték a koponyáját. Olyan ütéseket kapott, hogy szétzúzódott a gégéje és a nyelőcsöve, összetörtek a bordái. Nem halt meg azonnal, egy órán keresztül szenvedett. Rajtam kívül két gyermeke siratja – tette hozzá Erzsike.
- Nem szabadul tőlem a fia gyilkosa. Még a börtönben is meglátogattam. Elmondani nem tudom, mit éreztem, amikor elengedték és utána 12 milliós kártérítést követelt. Persze, hogy elégedetlen voltam a rendőrségi nyomozással, hogy nem találtak elegendő bizonyítékot a tettes bezárására. Kérdőre vontam a rendőröket, hogy mit végeztek és mennyire voltak felületesek - fejezte be az édesanya.

Évekkel később az újságból tudtam meg, hogy 2007-ben újra indult a nyomozás az anya új bizonyítékok birtokába jutott. A megyei bíróság H. Róbertet nem jogerősen életfogytiglanra ítélte, ami ellen aztán fellebbezett. Az Ítélőtábla pedig 13 év 6 hónap fegyházra enyhítette jogerősen a büntetését, mert a bíró nem találta bizonyíthatónak, hogy előre kitervelten és különösen kegyetlenül követte el tettét.

Powered by Blogger.hu